Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)

1912-04-13 / 15. szám

4-ík oldaí SZATMÁRI GAZDA április 13. ménes lóanyagát idővel csak 2 részre osztanám, tud­niillik a pej és a sárga ménesre, amiből kifolyólag a jelenlegi Nonius, valamint Furioso-Northstar félvér mé­neseket egybeolvasztanám. Némelyek ezt megütközés­sel fogják olvasni, de az én nézetem és meggyőződé­sen: szerint a Nonius ménesben van annyi vér, mint a Furioso-Northstar ménesben, miért is ezvrt természe­tesnek találnám, sőt a köztenyésztésnek csak előnyé­re válhatnék. Nagyon sokszor láttam Furioso anyától és Nonius apától, valamint viszont nagyon is sikerült ivadékokat. De minek is fenntartani ezen 2 ménest külön elnevezéssel? Legyen a két egybeolvadt ménes a nagy és erős pej félvér ménes. A Gidran vagy sárga félvér ménest erősebbé, csontosabbá, nagyobbá és egy­öntetűbbé fejleszteném. Kisbérnek kellene szolgáltatni a nemesitő apaméneket és csak elvétve használni az angol telivért — az általam leirt módon — korrektorok előállitására. A spártaias, kemény, szabadban történő felneveléssel kellene ellensúlyozni, hogy a főanyag petyhüdtté ne váljék. Ezen ménesből 168 cm-nél kisebb ménnék nem szabadna kikerülni. A fogarasi (alsószombatfalvi) ménesnek — a mai állapotában — nincs meg a régi létjogosultsága. Meg­boldogult Kozma Ferencz miniszteri tanácsos 1874-ben azért állította fel ezt a ménest a délkeleti Kárpátok alján, hogy o tt a hegyvidék részére apamének tenyész- tessenék. Ebből kifolyólag Mezőhegyesről áthelyezte az ott tenyésztett lipiczai spanyol-arabs félvér ménest és kiegészítette Erdélyben ,vásárolt jtenyészanyaggal. Az év­járatok a hegyeken legeltek, hogy hegyvidéki lovak­ká idomuljanak. A zömök, apró kancák lettek tenyész­tésre megtartva, hogy a kitűzött célt mielőbb elér­hessék. Kozma halála után az évjáratok lejöttek az Olt völgyébe és a nagy kancákat tartották meg tenyész­tésre. Egyszóval a tenyészirány változást szenvedett, Ez a ménes szolgáltatta eddig aránylag a legkeve­sebb mént, mert a hely nem előnyös a lótenyész­tésre, miután az Olt völgyében sűrűn előforduló kö­dös párák a lovak szemeire káros befolyást gyakorol­nak és a megvakulást elősegítik. Volt is már szó rólla, hogy a ménest alkalmasabb vidékre kellene áthelyezni. Kár azért a mutatós ügető mozgásért, mely ezen lo­vakban rejlik. ügy Kisbéren, de főleg Bábolnán a teli vér tör­zset — a félvér ménesek érdekében — ezután is meg kellene tartani. Cukorrépa termelő gazdákhoz. Tekintettel arra, hogy a szatmári cukor­gyár r. t. részére a répa termelés 1913. évben általánosan kezdetét veendi, felkérem azon föld- birtokos és bérlő urakat, akik 1913. évre a cukorrépa művelésben jártas mezőgazdasági munkásokat (az egész gazdasági évre) szerződ­tetni kívánnak, hogy szíveskedjenek munkás- szükségletüket nálam legkésőbb f. évi május hó végéig levélileg bejelenteni. E öejelenté- sok folytán majd közölni fogom a hozzám be­érkezett inunkáskináiatot s azon szerződési fel- I tételeket, melyek mellett a munkások szerződ- tethetők. Szatmár-Németi, 1912. április hó. Sartha Kálmán gazdasági tanácsos. Különfélék. Hivatalos órák megváltoztatása. Egyesületünk titkári hivatalában április hó !5.-étől kezdve hivatalos órák: reggel 7 órától délután 1 óráig. Az időjárás. Lehetetlen a mostani, szokatlan idő­járásról nem írni; hiszen a gazdák boldogulása saját szorgalmukon és tudásukon kívül első sorban is az1 időjárástól függ. Több mint hat hete nap-nap mel­lett. esik az eső s e hóban az ország minden részéről havazásról érkeztek hírek. Szatmárvármegyében szin­tén egy hete csaknem szakadatlanul havazik, vagy hfe- vas eső esik, ami az amúgy is megdagadt folyók vizét oly magasra emelte, hogy igen sok helyen a folyók elhagyták medrüket. A gyönyörű és szép reményekre jogosító őszivetések viz alatt állva erősen megron- ' gálődtak, a tavaszi munkát pedig a gazda még nem tudta megkezdeni. Most a mikor e sorokat Írom hó­lepellel van borítva a házak fedele s helyenként a föld is; kétségbeesve várjuk, vajon mikor lesz vége ennek az Istencsapás számbamenő időjárásnak. Még reményünk sincs, hogy állandó jó időt kapjunk, pedig már eddig is a gazda ez évi ekzisztenciája teljesen) reménytelen. A múlt évben elmaradt esőzést úgy lát­szik a természet most igyekszik kárpótolni. Tavaly a szárazság, ez évben pedig ugylátszik a vizbőség fogja tönkre tenni a szegény gazdát. Egyesi Etünk újonnan megválasztott közgazdasági szakosztálya folyó hó 17.-én d. e. 11. órakor tartja Szatmáron alakuló gyűlését. A szakosztály tagjait az. egyesület titkári hivatala névre szóló meghívók ut- : ján kérte tel a megjelenésre. Miután az ülésen az el- ; nökség és tisztikar megválasztása után igen fontos ! ügy kerül tárgyalás alá, e helyen is felkérjük aszak- I osztály tagjait a megjelenésre. A vasúti személydijszabás reformja. Már több íz­ben említést tettünk lapunkban, hogy az állam vasutak vonalán megdrágul az utazás; ma már ismerjük a ja­vaslatot s ismerjük Beöthy László kereskedelemügyi miniszternek ez ügybeni állásfoglalását. Hát bizony saj­nos, Baross Gábornak remekét, a zónatarifát — me-< lyet már eddig is kiforgattak a maga eredetiségéből — a miniszter tisztán a szomszédos forgalomban hagyja meg, mig a távolsági forgalomban a ki lomé t- rikus díjszabás lép életbe. A jegyek ára a miniszter

Next

/
Thumbnails
Contents