Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)

1912-04-13 / 15. szám

április 13.

SZATMÁRI GAZDA

5-ik oldal.

kijelentése szerint 20 o/o-kal fog emelkedni. A lapok által annyira emlegetett harmadosztály a gyorsvonatoknál — nagyon helyesen — továbbra is elmarad.

Országos kukorica kiállítás Budapesten. Az O. M.

G. E. 1913. február havában országos kukorica kiállítást rendez Budapesten. A kiállítás célja, hogy azon egyrészt az ország kukorica termelése, a termelt fajták, a termesztési eljárások és eredmények, másrészt a termelési jösszehasonlitó kísérletek is be legyenek mutatva. Hazánkban ez az első hasonló kiállítás és azért fontos, hogy megitélhessüik belőle mennyire fejlődött hazánkban a tengeri termelés, amely gazdasági-ágban Európában vezetünk. Felhívjuk ismételten vármegyénk gazdáinak figyelmét, e kiállításra és kérjük, hogy minél számosabban vegyenek részt azon.

Növénygazdasági lapok cim alatt Liszkai Albert szerkesztésében Budapesten (X. Delej-u. 25.) növényvédelmi és növénykisérleti szakközlöny indult meg. A szerkesztő az első szám beköszöntőjében a következőiket Írja: »Ma a növénygazdaságnak egyik legnagyobb baja és legköltségesebb munkája a különböző nagyszámú állati és növényi ellenség ellen való védekezés. Hogy e tekintetben jó tanácscsal szolgáljunk, a tudást terjeszszük és ezen a réven gazdáinkat sok felesleges kiadástól megmentsük, indítottuk meg lapunkat. De épp oly súlyt akarunk vetni a növénykisérleti ügyekre: a növénytermesztési, nemesitési és meg- ifjitási kísérletek, valamint az uj eljárások, szerek, gépek és eszközök ismertetésére is.« Megjelenik havonta, kétszer; előfizetési ára, egész évre 8 korona.

Ä gyümölcsértékesítés bajai. Gyümölcsértékesítésünk legnagyobb baja, hogy a forgalmat lebonyolító ügynöki és kereskedői kar megbízhatatlan. Egyéb ambíciója nincs mint gyorsan meggazdagodni. A gyümölcs helyes szedése, eltartása, csomagolására, szállítására semmi gondja. Ezt megtehetik nálunk az ügynökök és kereskedők, ahol a közönség igényei oly fölötte szerények, de bizony nem boldogulnának ezzel az indolencziával más kulturállamban. És mást sem tűmének máshol: a termelő és fogyasztó közönség sűrű megcsalását, becsapását. Tudunk eseteket, amikor a termelő, nem bízván az ügynökben, maga kisérte el a gyümölcsét szállító vasutikocsit és őrködött fölötte? hogy a pompás], kifogástalan gyümölcsöt tartalmazó ládák ki ne cserélődjenek és mégis megtörtént, hogy az ügynök éjnek idején silány, hitvány gyümölcsei cserélte ki a termelő egész készletét. Ez ellen az irrealitás elen a gazdák csak tömörüléssel, szövetkezéssel, érdekszervek létesítésével védekezhetnek.

A magyar szövetkezeti mozgalom életrevalósága. Merkantilis oldalról leggyakrabban azt a vádat és vigaszt szokták h angoztarni, hogy a szövetkezeti mozgalom nálunk erőltetett dolog, nem életképes és sorra buknak a szövetkezetek. Ezen vád alaposságára kellő világot nyújt a hitelszövetkezeti központ most megjelent ama jelentése amelyet rendkívüli érdekességénél fogva e helyütt külön ki kell emelnünk. A jeentés u- gyanis arról szól, hogy mig a hitelszivct- kezetek torgalrna nagy arányokban nő, addig a központtól igénybe vett hitel évről-évre csökken. Mig u- gyanis 10 évvel ezelőtt, 1901-ben a központi hitel az összes szükségletnek még majdnem 62o/o-át tette, ez az arányszám két évenként igy csökkent: 1903-ban 53.50/0, 1905-ben 49 4 «/o, 1907-ben 44.7 o/0, 1909-ben 39.30/0, már 1911-ben csak 36.9o/0-ot tett ki. Vagyis az utolsó évben a szövetkezetek az általuk hitelezett tőkének csak egy harmadát kapták a Központtól, kétharmadát saját erejükből teremtették elő. Ez a szövetkezetek szempontjából arra az örvendetes tapasztalatra vall, hogy a falusi szövetkezetek évről-évre jobban megerősödnek, ami életképességük legfényesebb jele.

Országos állatvásárok vármegyénkben. Április 15-án Szinérváralján, Avaslekencén és Nagykárolyban; 16-án Érendréden ; 19-én Csengerben 22-én Mátészalkán ; 29-én Avasujvároson ; 30-án Szatmárnémetiben. Május 1-én Misztótfaluban; 6-án Nagypaládon ; 9-án Jankón; 10-én Magyarberkeszen.

Argentínai hús — kutyahus. Szászországban az utóbbi években nagyon föllendült a kutyahusfogyasz- tés. A császári statisztikai hivatal nincs tekintettel a szász nép titkolt gyöngéjére és kíméletlenül közzéteszi a husszemle-adátokat. Ezek szerint pedig 1905 évben 6142, 1906-ban 6541, 1907-ben 6472, 1908-ban 6361, 1909-ben 6990, 1910-ben 6922, 1811-ben pedig 7007 kutyát vágtak le s bocsátottak husvizsgálat után közfogyasztásra Németországban. Jellemző, hogy Szászországban is megtörtént az a felsülés az argentínai hússal, amelyről a lapok a múlt évben Írtak s mely szerint a szászoknak, akik még a kutyahust is oly jóizüen fogyasztják a fönti adatok szerint, az argentínai hús nem Ízlett s a tengerentúli szállítmány nagy része megromlott, mert nem kellett senkinek sem.

Eladó állatok a debreceni m. ki? gazdásági akadémiánál. Egy darab 11/2 éves bonyhád-simmentháli tenyészbika, ára 600 K. és 20/0 tenyészdij. Egy darab egy éves karakul tenyészkos, ára 100 K és 2 0/0 te- nyészdij. Egy darab 13/4 éves szőke mangalica tenyészkan, ára 200 K és 20/0 tenyészdij. Öt darab egy éves szőke mangalica tenyészkan, ára 200 K. és 20/0 tenyészni;.

A földrrjvelésügyi miniszter újabb aAC ója a sertéstenyésztés fellendítése érdekében. A legutóbbi párisi mezőgazdasági kiállításon általános feltűnést keltett a francia állattenyésztők körében nagyon elterjedt craon- naise sertésfajból összeválogatott példányok kiállítása, melyek tenyésztői az állatdijazáson a legnagyobb dijakat nyerték. A bemutatott sertésfajnak Franciaországban évek óta fokozódó sikeres tenyésztése arra indította a földmivelésügyi minisztert, hogy ebből a craon- naise sertésfajtákból a hazai sertéstenyésztés felkaro