Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)
1912-04-13 / 15. szám
április 13. SZATMÁRI GAZDA 3-ik olda kintet nélkül, okulva a múlt szomorú tapasztalatain a kormánynak és társadalomnak egyaránt arra keli törekednie, hogy adatkereskedelmünk függetlenítése érdekében a pozsonyi gazoagyüiés határozata testet is öltsön. Magyarország lótenyésztése. Irta: gyár szigeti Némái Ferenez. Tenyészti ány. Ha szem előtt tartjuk és figyelembe vesszük, mint űzik ma a lótenyésztést az állami és az ország legtöbb méneseiben, úgy be kell ismernünk, hogy eddig az alapelveket mellőztük, nem törekedtünk konstanz tenyészanyag előállítására, hanem nagyobbrészt kereszteztük. Ezért oly kevés a jó félvérmén, mely nagyobb átörökítő képességgel bír. Ennek oka főleg abban rejlik, hogy egyedül csak a használat lebegett szemünk előtt; igen sok vért használtunk, nem jártunk fokozatosan el a teyéész- tésben és megfeledkeztünk árnál, hogy az állami méneseknek mi a hivatása. A magántenyésztőtől, kinek a rentabilitást kell szem előtt tantania, ]nem lehet rossz néven venni, ha sokszor eltekint a lótenyésztés alapelveitől és a kívánalmakat elégíti ki, habár őnála is bekövetkezik az idő, midőn ennek kárát vallja. Az állami ménesekben azonban sohasem szabadna mellőzni a tenyésztés a- lapeiveit, ott megállapodott fajtákra kellene törekedni és így csak tokról fokra haladni, hogy a célnak megfelelő jó tenyészanyagot előállíthassák. Meg kellene állapítani az ország ménszükségletét és ahhoz mérten minden állami ménesnek -— szakavatott bizottsági által «— meghatározni a tenyészirányát. Szintén nem szabadna kívánni, hogy az állami ménesek főanyaga máidig készenlétben 1 egyen szemlékre és jó képet mutasson, valamint, hogy minél több legyen a vemhes kancza és hogy a csikók el ne pusztuljanak. Ma az állami ménesek lóanyaga a fenti okokból el van kényeztetve és így ha a helyes spártaias felnevelésre akarnánk átmenni, úgy ez az' első években némi áldozatot követelne. De inkább pusztuljon a férgese, minthogy az anyag meg ne feleljen a célnak. Nehéz lesz eleinte az állami ménesek főanyagáig j konstanz átmeneti fajtákká is átalakítani, mert egyrészt j sok a vérbeli hetegorén keresztezés és másrészt mert j eddig a párosításnál sokszor ellentétek kerültek ösz- sze, t. i. a kicsiny kancza kapta a nagy mént, a hosszú a rövidlábut, a vékony az erőslábut, a rövid a hosszú nyakút stb. Egyszóval a mai tenyész- anyaggal nehéz — biztos átörökítésre — párosítani. Továbbá szem előtt kellene tartanunk, mi legyen hivatása az egyes állami ménesek lóanyagának? Nézetem és meggyőződésem szerint a kisbéri ménesnek az lenne hivatása, hogy ott a héttized és nyolctizedes vérvegyüiékben oly méneket állítsanak elő, melyek után nemesebb és erősebb hátast (tiszti és va- j dászlovat) lehetne tenyészteni, esetleg a jő falusi lóanyaggal a lovassági remontát, Ebből kifolyólag kívánatos volna, hogy az angol telivér méneken kívül 2—3 szilárdabb, nagy és erős fél vér mén is működnék a ménesben, főleg azért, hogy erősebb és nagyobb anyakancák legyenek előóllithatók. A bábolnai ménesnek öt,- hat- és héttizedes szi- lárdságfoku méneket kellene abban a minőségben és nagyságban előállítani, mint hajdanában voltak a Scfta- gy,ák Mezőhegyesen, miután a mai nagyságban a falusi anyaggal — rentábilis tenyésztésre —- alig alkalmazhatók. Puha felnevelés és jobb etetés .által lehetne ugyan őket — 3—4 generáció múlva — nagyobbakká fejleszteni, de ezáltal elvesztenék azt az aczélt amely miatt a drága importot eszközöltük. Nem marad tehát más hátra, mint azt a félvért keverni beléjük, i ami a Schagyákat nagyobbakká tette, tudniillik a lipicait, nálunk fogarasit. Ha lehet nagy és erős angol télvér, miért ne lehetne erősebb és nagyobb arabs télvér? Különben a lipicai ló sem más, mint arabs télvér, miután az arabs játszotta a nemesitő szerepet. ' Aki 1900-ban a párisi nemzetközi lókiállitásón látta az oroszországi strelitzi arabs félvért, meggyőződhet- : tett arról, hogy lehet az arabs félvér nagyobb és e- rősebb. valamint amellett nagyon acélos és szilárd szervezetű is. Miért ne lehetne ez minúlunk is? A meziőhegyesi ménesnek négy-, öt- és hattizedes vérvegyüiékben kellene a nagy és erps angol félvér méneket előállítani, melyek után lehessen nagy és szép hintőslovat, jó és erős gazdasági igáslovat és elvétve nehéz súly alá kényelmes hátast, valamint a katonaság részére tüzérségi és vonatcsapat lovat előállítani. A az év minden szakában üzemben, gőzüzemű berendezés. Mindenféle vasbeton és betonmunkához kiválóan alkalmas _ Szamos folyam kavics. — — — Basüí ÉUonás: SZMÍR-ÜDVíií!!. Rendeímc-nyek bármikor és bármily mennyiségben a logrouidsbb ids alatt elintéztettnek. Megrendelések : Üifefaltfy Albert tulajdonoshoz ciinzendők: Berend, posta és távi ró állomás: Szatmár-Udvari, vagy Beer Sámuel képviselőhöz Szatmár-Németi, (Bányai-ut 17. Telefon szám 264.)
