Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)
1911-02-18 / 7. szám
február 18. __________ SZATMÁRI GAZDA .................. 3-ik oldal ri gálták; most látjuk csak mily nagy és évek hosszú- során át tartó leglelkiismeretesebb munkára van szükségünk, hogy állattenyésztésünkben a céltudatos irány meghonosittassék. Köztenyészeteink el vannak hanyagolva, községi csordáinknál a fajta jelleget hiába keressük, alig-alig látunk azokban tejelő vagy hús marhát, mindenütt visszamaradás tapasztalható. Ennek okát most, amidőn Tichy gazd. felügyelő múlt évi jelentését olvassuk megtudjuk adni, mert határozottan mondhatjuk, hogy hiányzott az irányitó szaktudás, hiányzott az a közvetlenség, amelylyel ma a gazd. felügyelő gazdáinkkal érintkezik, melynek nyomán látjuk, hogy lépésről-lépésre, de következetesen fejlődik állattenyésztésünk, inig végre sikerülni fog e téren is j oly eredményt elérni, mely első sorban hivatva lesz a j közvagyonosodást legnagyobb mértékben előmozdítani. De nézzük magát a felügyelő jelentését: Az 1910. évben a felügyelőség a köztenyésztés emelésére vármegyénk területén 89250 koronát használt fel, mely összegből 132 db. tenyészbikát és 90 db. tenyészkant vásárolt, A szarvasmarha tenyészanyagnál úgy számbelileg, mint minőségben határozott haladás észlelhető, mely körülmény kizárólag annak tulajdonítható, hogy a községek apaállatjaik beszerzésénél megbarátkozva a felügyelőség intézményével, de különösen megismerve Tichy Gyula felügyelő szaktudását, önzetlen s mindenkivel szemben tanúsított készséges eljárását mindgyak- rabban keresik fel ez irányú kérelmükkel, akinek utján tisztavérü, lehetőleg hibamentes s kitűnő átöröklő képességű tenyész-állatokhoz jutnak. Szembetűnő fejlődés mutatkozrk e téren Szatmár- Németi szab. kir. városban, hol a múlt évben a m. kir. földmivelésügyi minisztérium anyagi támogatása mellett, szintén a felügyelő utján, sőt személyes közbenjöttével kisgazdák részére 26 db. I. rendű bonyhádi tájfajta koros üsző, illetve borjastehén lett beszerezve 12632 korona (átlag 485 K) vételárban, ezzel bevezettetett vármegyénkben a tejelő és hústermelő szarvasmarha tenyésztése. Az állattenyésztésnek hathatós fellendítésére szolgált az uj vármegyei állattenyésztési szabályrendelet megalkotása, mivel ez ideig Szatmárvármegyében ilyesmit nem ismertek. Az uj szabályrendelet kötelezőleg meghatározza járások szerint, éghajlat, talaj és fekvésnek megfelelő, köztenyésztésre alkalmas szarvasmarha tenyésztését, mi által nagyban előmozdítja a tejelő és hústermelő marhatenyésztés következetes és eredményes fejlesztését. A szarvasmarha tenyésztés emelése céljából kiosztatott 97 db. magyar, 33 pirostarka és 2 db. borzderes bika, figyelembe veendő, hogy a felügyelő minden községnek hozzá intézett ez irányú kérelmét teljesítette. A kiosztott 132 db. bika közül a vármegye területén lett beszerezve 114 db, még pedig a magyar fajták 646, a pirostarka 421, a borzderes 450 korona átlagárban; a felügyelőség a vételárból összesen 8686 korona engedményt adott a vevő községeknek. A sertéstenyésztés terén is számottevő eredményről számol be a felügyelő, amennyiben köztenyésztésre a múlt évben kiosztatott 90 db. kan, az 1909. évi 42 darabbal szemben. A tenyészkanok első rendű tenyészetekből lettek bevásárolva s igy nemcsak mennyiség, de minőségileg is fejlődés konstatálható e téren is. A felügyelőség a hozzáfordult községeknek 90 db. tenyészkant osztott ki, mely mennyiségből 42 db. Szat- mármegye területén, 48 db. pedig a vármegye terültén kívül szereztetett be 131 korona átlag árban, az ezeknél nyújtott engedmény összege kitett 3424 koronát, vagy is dbonként 38 40 koronát. A kiosztott apaállatok közül volt 89 db. zsir, 1 db. hússertés. A nagyobb uradalmaktól eltekintve a köztenyésztésben juhtenyésztéssel csakis a hegyesebb vidéken foglalkoznak, hol a racka juh tenyésztetik. A baromfitenyésztés fellendítése, nemesítése, előmozdítása céljából, szintén a földmivelésügyi kormány anyagi támogatása mellett kiosztatott vármegyénk területén 195 db. fajbaromfi, még pedig 75 db. orpington, 40 db. pekingi kacsa, 60 db. emdeni lúd, 20 db. bronzpulyka, mind oly mérsékelt áron, mely határozottan az ajándékozás jellegével birt. A nyultenyésztés terén is az 1909. évvel szemben kedvezőbb az eredmény, amennyiben kiosztatott 6 törzs belga óriás, 5 törzs ezüst és 1 törzs kék óriás, összesen 13 törzs tenyésznyul. A tenyészállat díjazások megtartásával szintén nagy szolgálatot tett a felügyelőség vármegyénk állat- tenyésztésének fellendítésére. A vármegyei gazdasági egyesülettel karöltve az elmúlt évben öt járásban lett üsző és borjastehén díjazás tartva, amely díjazásokon 1500 korona lett kiosztva. A köztenyésztésre használt bikák gondozóinak jutalmazására a felügyelőség 26 pásztor között 300 koronát, kantartási segélyek cimén pedig 510 koronát osztott ki. Az állattenyésztési ismeretek terjesztése céljából a felügyelőség kiszállásai alkalmából a gazdaközönséggel érintkezve, az előforduló hibákra rámutatott s kioktatta a tenyésztőket azok elkerülésére. A felügyelőség 1910. évben 285 db. kedvezményes vasúti szállítási igazolványt állított ki s 694 ügydarabot intézett el; az év folyamán összesen 167 napot töltött hivatalos utazásban, melyből 113 esik a vármegye területére, mig 54 a felügyelőség kerületén kívül. Jellemző, hogy ehez a munka teljesítményhez a felügyelőség egyetlen egy személyből, Tichy Gyula gazd. felügyelőből áll. Fentiekben láthatjuk, hogy a gazdasági felügyelőség, mely csak 1909. évi április hó 1-én kezdte meg
