Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)
1911-12-16 / 50. szám
áeeembtr 16, SZATMÁRI GAZDA 3-ik oktel és rendezési munkálataira a jövő évben 450,(XX) korona fog jutni. Magyarország összes vízügyi kiadásainak a fő összege 9 millió 855,590 koronával van előirányozva. Ez az óriási összeg igen nagy- részben beruházás. Hogy vajon hasznos beruházás-e, azt a vizszabályozás terén eddig elért eredmények eléggé mutatják. Az államnak e tekintetben nem szabad fukarkodnia. A meg- rendszabáfyozott és árvíz veszedelemmel többé nem fenyegető folyók ép oly becsesek az országra nézve, mint a hajózható folyók, amelyek a legolcsóbb közlekedési eszközül szolgálnak. A kicsiny Hollandia száz és száz milliókat tudott költeni vizi munkálatokra s nem látta a kárát. Több, mint bizonyos tehát, hogy Magyarország sem fogja annak kárát látni. A felsorolt részletes adatok különben bizonyitékul szolgálnak arra is, hogy a földmivelésügyi miniszter figyelemmel van a helyi érdekekre is. Hiszen alig van nevezetesebb folyója az országnak, a melyen a jövő év folyamán szabályozást, partbiztositást, vagy mederrendezést ne terveznének. Ezek a munkálatok szociális szempontból is figyelmet érdemelnek, mert hiszen a költségvetésbe felvett összegek munkabér alakjában csaknem teljességben visszavándorolnak a legszegényebb néposztályokhoz. Az élelmi cikkek drágaságának okai. Az élelmi cikkek drágaságának főokát mindig igyekeznék a termelő nyakára tolni s az iparosok és közvetítők mártírokként állítják magúkat a nagy közönség elé, mint akik a nyers termények szerfelett drágasága mellett egzisztenciájukat veszélyeztető a- nyagá áldozatot hoznak a fogyasztóért, hogy ők képesek vagyonukat is feláldozni a fogyasztó közönség erdőkében Nem lesz érdektelen, ha a tudós Kossutány Tamás dr kísérlete alapján írott tanulmányából a búza és zsemle árakat hasonlítjuk össze s mindjárt meglátjuk, hogy a pékek minő mártírok. Közöljük Kossutány dr. számadatait, habár azok a szatmári piaci áraknál egyik, másik cikket véve magasabbak is; igy tehát a mi pékeink még előnyösebben jönnek ki. De lássuk Kossutány kísérleteinek eredményét: »Nálunk ezidőszerint a fcuza ára 23 korona 85- fillér, a zsemlye súlyának is mintegy 88 gr.-nak kellene lenni. Azt találtam azonban, hogy a vizeszsemíye 67 gramot s a telyeszsemlye 46.4 gr.-rriot nyom, sőt ,egy ismerősöm által beküldött vajaszsemlye nem nyo- : mott többet 20 igr-nál. Számítsunk most azonban másképen. A zsemlye- készitésnéi kell 100 kg. liszthez 88 liter viz, vagy vajaszsemlyéhez 44 liter víz és 44 liter tej, 1 kgy élesztő és 0.7 kg. só. A 100 kg. 0-ás liszt ára 34 K 40 fillér, 1 kg. élesztő ára 1 K 40 fillér, a só ára 26 fillér, összesen 36 K és 6 fillér A tejeszseinléhez használt 44 liker tej 12 K. az összeg tehát 48 korona és 6 fillér. Készül pedig 100 kg. lisztből 135 kg. zsemlye. Kísérleteim alkalmával 140 kg-nál is többet nyertem, de tekintettel arra, hogy a fővárosi kenyérgyár 100 kg. Lisztből 135 kg. süteményt állít elő, ezt a számot vettem jel mérvadónak. A 67 grammos zsemlyéből 135 kgr.-mot éppen 2000 drb. tesz ki. A tejeszsemlyéböl 2900 adódik ki s ezt a fogyasztökö2önség 4 fillérért fizetvén, az e- gyik esetben 36 K 6 fillér nyers anyagból 80 K, illetve a másik esetben 48 K 6 fillér után 116 K a bevétel, a melyben benne foglaltatik az előállítási költség is, de midőn a pékmesterség jövedelmezőségét számítjuk, nem szabad figyelmen kívül hagyni a következőket: 1. hogy ők 20 fillérért nem 5, hanem 6 süte-i ményt adnak; 2. hogy a péküzlet forgótőkéje nagyon gyorsan forog s nagy átlagban úgy számíthatjuk, hogy a pék hetenként kapja meg a zsemlye árát, tehát hogy a haszon egy esztendőben 52-s2ereződik. És mégis azt mondják, hogy a pékek nem tudnak megélni és az fig-rárizmus az oka az általános drágaságnak. Emlékezzünk meg arról, hogy Ausztria-Magyar- országon kívül sehol nem számítanak a vendéglőben a kenyérért, amelyet az ebédlő vagy vacsorázó vendég elfogyaszt, külön dijat, míg nálunk az egyfalatntji I zsemlyét vagy egy vékony darab kenyeret 4 fillérrel, sőt néhány vidéken 6 fillérrel számítják fel. A magyar ; pékek tehát nemcsak nem készítenek kitűnő süteményt j de azt, hogy nagyobbnak nézzen ki, diafarin, diamait j és másszerekkel még annyira fel is fújják, hogy a | zsemlyében nem ritkán diónyi nagyságú üregek lelhe- i tők; de legalább a svábbogártól kezdve a cigarettaKavics-homobbánya az év minden szakában üzemben, gőzüzemű berendezés. Mindenféle vasbeton és betonmunkához kiválóan alkalmas Szamos folyam kavics. — — — fását Btionás: SZATMflR-UBitöRl. Rendelmények báPmihOP ÍS bármily mennyiségben 2 (egrüvidcbb Ittó liflft elintéztettnek. Megrendelések : B i k ff a I v y Áfáért tulajdonoshoz cimzendök ; Berend, pssfci és tóviré állomás: Szatmár-Udvari, vagy Beer Sámuel képviselőhöz Szatmár-Németi, (Bányai-ut 17. Telefon szám 2§4.)
