Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)
1911-12-16 / 50. szám
4-ik oldal SZATMÁRI GAZDA december 16. csutkáig meg a szögekig minden található benne. Ezen- bizony siegiteni kellene, mert lehetne is. Menjünk egy lépéssel tovább. A hizlalt magyar marhái nem kis részben Münchenbe adják el és pedig azért, miért a müncheni mészáros többet ad érte és Münchenben mégis olcsóbb a hús, mint Budapesten. A magyar tojást olcsóbban kapni a berlini piacon, mint a budapestin, pedig azt mindenesetre jóval nagyobb szállítási díj terheli s a csomagolásnak is sokkal gondosabbnak kell lennie, hogy el ne törjön. A burgonya kg.-ját 16 fillérértárulják Budapesten; a termelők legjobban fogják tudni, hogy milyen árban tudják ök burgonyajfeleslegüket értékesíteni és azt is kiszámíthatják, mibe kerül annak a Budapestére szállítása/ Koránt sincs szándékom e felettébb fontos kérdés tárgyalásába mélyebben beleereszkedni, ez a pár adat csak annak némi megvilágítására szolgáljon, hogy menynyiben van igazuk azoknak, a kik a gazdákat teszjk I felelőssé és az agrárízmus jelszót gyűlöletessé tenni ! igyekeznek.« Szinigazság ez, de azért a beavatailanok és az ag- rarizmus ellenségei minden baj kutforrásainak mindig ; a tennelöt tekintik. raw 9xniNn«MüiKMtn»ar.,-^> - -> »MMmcaMmK •iiMRMBwmwiaawtaH Az O. M. G. E. közgyűlése. Mint lapunkban közöltük az O. M. G. E. f. hó 8_-fán tartotta a Köztelek nagy termében rendes közgyűléséi Károly Mihály gróf elnök vezetése mellett. Az ülésen a gazdák, különösen a vidéki gazdák tekintélyes számban jelenlek meg, a minek oka egy részt abban rejlett, hogy a iárgysoiozatban igen fontos agrárérd ekeket érintő ügyek voltak felvéve, de másrészt sokakat vonzott gróf Dessewffy Aurélnak, az O. M. G. E. negyedszázadon át volt érdemdús elnökének arcképieleplezése. Az ülést Károlyi Mihály gróf elnök tartalmas be- 1 széddel nyitotta meg, melyben a drágasággal foglal- j kozott. A különböző gazdasági tényezők — úgymond ; — a drágaság okának felelősségét maguktól eiakarják j hárítani s lehetőleg a másik gazdasági osztályra utalni. A termelés egyetlen igazi hibáját, mely a drága- j s&jriak is némileg előidézője, nem említik t i. azt, hogy a termés nem tart lépést a fogyasztással, vagyis hogy a termelés nem fokoztatik kellőképpen Támadá- j side legfőképpen a véd vámrendszer ellen irányul, a melyről ma szívesen elfelejtik, hogy az legfőképpen az ipar érdél;ében lett megalkotva. Az igazi oka a drágaságnak azonban a tényben keresendő, hogy egyrészt ! a világ arany termelése óriási mérvben emelkedett: | Mint másodlagos ok hozzájárul, hogy a műveltség és | a városok fejlődésével fejlődtek az igények is, ehhez | {képiest, a mint már említettem, fejlődött legalább mindenütt a megfelelő arányban az ipari cikkek áremelkedése is. Áttérve a drágaság orvoslására, az radikálisan csak két irányban történhetik, — a termelés fokozása és a termelő és a fogyasztó közötti közvetlenebb kapcsolat teremtése által. A főváros által kontemplált közhasznú részvénytársaság előreláthatólag eredményt a drágaság enyhítése terén elérni nem lesz képes, mivel ezen főhaszon- ról eleve lemond A főváros tervezetében az osztalék hasznot látom, de hogy a közhaszon miben fog jelentkezni, arra igazán kiváncsi vagyok. Álláspontunk csak az lehet, hogy a kereskedelmi szerződéséket tisztán tárgyi okok figyelembevételével szabad megkötni, s itt előzékenységről szó sem lehet. Mivel előreláthatólag csak nagy küzdelem árán fogjuk érdekeinket megvédhetni, már most kell minden előkészületet megtenni s főleg adatgyűjtéseket eszközölni arra, hogy készen találjanak bennünket ezen tárgyalások. Azon intézkedésekből, melyek a drágaság némi enyhítésére már most szükségesek, elsősorban az állami tisztviselők fizetésrendezését tartja szükségesnek, azért, mert ez az osztály az, a mely a drágaságot leginkább megérzi A birtokpolitika, illetőleg a birtokok helyesebb megoszlása terén egy nagy lépés történt, a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége bankjának élet- beléptetése által. Kell majd a öldbérlő szövetkezeteket létesíteni és egyáltalában az ilyen telepeseknél a szövetkezeteknek egyéb formáit is meghonosítani. A választójog kérdésében í z O. M. G. E. álláspontját egy határozati javaslatban foglalta össze, a melyet holnap a G. E .0. Sz. közgyűlése fog tárgyalni. Utalván végiül a közgyűlés ünnepi jelentőségére, átadja a szót Mezey Gyulának Ezután Mezey Gyula kir. tanácsos tartotta ünnepi beszédét, melynek kapcsán leplezték le Desewffy Aurél grófnak sikerült arcképét Az arcképleleplezés után Fabricius Endre s.-tiíkár tett jelentést a tagok sorában történt változásokról. Ezután a megüresedett választmányi tagsági helyeket töltötték be s itt örömmel kell megjegyeznünk, hogy agilis alelnökiünket: Falussy Árpád drt. az 0. M. G. E. igazgató választmányi tagjává megválasztották, ki évek óta nemcsak egyesületünk életében tevékeny akciót fejt ki, le az 0. M. G. E. és G. E. O. Sz.nnek is agilis tag a. A választások eredményéi ek kihirdetése után Jeszenszky Pál ügyvezető titkár ismertette az egyesület múlt évi munkásságáról szóló igazgató választmányi jelentést, a melyet minden észrevétel nélkül egyhangúlag jóváhagytak, ugyanígy atagmozgalomról szóló jelentést is. Rubinek Gyula igazgató a zárszámadáso-
