Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)
1911-12-02 / 48. szám
SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal december 2. dót cs neki bőségesében megadott trágyaanyagokat nem fogja kellőképpen meghálálni. Ellenkezőleg, a jól megtrágyázott zab, vajmi csekély költségkiadással, akkora hozamot szolgáltathat a gazdának, a mennyit egyetlen egyéb kalászos trágyázásánál sem vagyunk képesek fölmutatni. A mennyiben itt-olt ma már gazdaközönségünk egy része mesterséges trágyaanyagokkal a zabot is trágyázza, ez a trágyázási munkálat rendszerint egyoldalú, holott a zab, mind a négy növényi tápanyagot, nevezetesen a lóavató-MzoH^ágokat, hogy cálit és a meszet mindenkép megköveteli. Nálunk, kivált a felvidéken nagy kiterjedésű zab- kulturákat találunk. Hegyvidékeink nagyobb csapadékbö- sége mellett, a zab műtrágyázása egészen más előfeltételekhez szabott, mint pl, a száraz jeilegü sikföldi tájaké. Erre a körülményre tehát, a zab műtrágyázásánál figyelmet kell fordítanunk mulaszthajtatlanul-. Rendkívüli bőséggel fizeti a zab a légenytrágyá- zápt. Persze csakis normális mennyiségekben adott annyi nitrogéntrágya mellett, a mennyit ez a növény haszonnal feldolgozni is képes. Azzal, hogy tulbökezüen nitrogénezzük a zabot, eredménytelen punkát végzünk, hiszen ezáltal a zabot a megdülés veszedelme fenyegeti : s igy huzamosb időkön át tartó csapadék melleid kivált homokos talajon, veszendőbe menne az oly becses nitrogén, vagyis legértékesebb növényi tápanyagunk, a mely aztán a mélyebb talajrétegekbe szivárogna, veszendőbe menetele áltál kárt okoz a gazdának, a helyett, hogy hasznot hozott volna. Nitrogén trágyából a zabnál is kiválóan bevált a chilisalétrom, a melyből mindott, a hol zabtfemieiés- sel intenzive foglalkoznak, a talaj nitrogén hiányának arányaihoz képest 50—100 kg.nmot használnak holdanként. Ezt a mennyiséget két részben kell elszórni és pedig egyet vetöszá itáskor, a másikat mihelyt a zab levél részei zöld szint öltenek. A chilisalétromot a zabnál csupán kötötebb talajnál alkalmazzák a fenti mennyiségben, míg a homokos laza talajnál, nitrogén trágy asz,érül alkalmasabbnak bizonyult a kénsavas ammóniák a melyből holdanként 50—70 kg.-mot használhatunk, még pedig jóval a vetőszántás £ lőtt elszórva. Nitrogénien kívül aztán ugyancsak nélkülözhetlen szükségle van a zabnak a foszforsavas mesterséges trágyára, a melyből nálunk a szuperfoszfátot használják leggyakoribb fosztór-trágyaszerü 1. A foszforsavas trágyázásnak köztudott előnye a zabnál, a szár és a szalma erőteljessé fejlődése, a mi a megdőlésnek legbiztosabb óvszere; e mellett pedig a foszforsav révén szemtermés is erőteljesebb és dusabb hozamú lesz. A foszforsavas mesterséges trágyáknak meg van az az (előnyük, hogy 16—18 százaléknyi foszforsav tartalmuk nemcsak hogy veszendőbe soha nem megy, hanem a következő évek trágyázásánál is bizonyos tartalékalapot képvisel, minélfogva fokozatosan kevesebb mennyiségű mesterséges trágyát adhatunk a zabföld- njek, ami a zab trágyázását igy jutányosabbá is teszi! Foszfortrágyából a zabnál 1600 Q öles holdterületen elegendő a 200 kilogramm mennyiség, viszont a zabot követő pillangósoknál, de főként a hereféíék műtrágyázásánál 250 kg.-mot meghaladó mennyiséget alkalmazhatunk, lévén a hjerefélék rendkívül mértékben foszíoréhesek s igy ha ebbeü szükségletüket kellően ki ríjem elégítjük, minden nitrogén bőségük mellett sem adják meg a várt termést. Káliszegény homokos talajban a zab kálizásáról is gondoskodnunk kell- E tekintetben holdanként 200 kg. mennyiségben adott kainittal csodás eredményeket lehet elérni. Kétség leien, hogy a zabnál a teljes és nem az egyoldalú trágyázás fogja a dús eredményeket megteremteni. Azért a trágyázás érvényesülése céljából egy ben kiváló gondot fordítson a gazda a szokásos talajmunkálatok minél lelkiismeretesebb keresztigvíMére fe., E tekintetben ne sajnáljuk a zabtól sem azokat a taiajmunfcáiatokat, a melyeket főkalászosaink sorából a búzának és a rozsnak megadunk; igy tehát az extirpádó és a boronálás tavaszi műveleteinek is teljeseiknek kell lenniök. Csapadékdus időkben a zabnál se szántsuk fel a nedves talajt; az ilyesmit a zab még sokkalta inkább megsínyli, mint báimely egyéb kultúrnövényünk. Guulay Károly. Kavics-hemohbánya az év minden szakában üzemben, gőzüzemű berendezés. Mindenféle vasbeton és beíontnunkához kiválóan alkalmas ^ Szamos folyam kavics. — — — Sasai áüonás: SZfSTMíMSMHI. Rendeimények bármikor és bármily mennyiségben s tepyidEbb ids alatt elintéztettnek. Megrendelések: Bikfalvy Alisért tulajáé», ©shöz cimzendők : Berend, posta és táviró állomás: Szatmár-Udvari, vagy Beer Sámuel képviselőhöz Szatmár-Németi, (Bánvai-ut 17. Telefon szám 2§4.)
