Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)
1911-10-21 / 42. szám
•któber 21 SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal keres fejlődéséhez szükséges az erőteljes termo talaj, levegő, a nap melege és kellő menyiségü lalajnedVes- sój; ha ezen kívánalmak bármelyike hiányzik, az esetben növénytermelés jó sikerrel nem járhat. Az isteni gondviselés megadta az emberiségnek mindazon feltételeket, amelyek a sikeres termelést biztosíthatják, ezen feltételek azonban a természet utján csak akkor érvényesíttethetnek, ha azokat az emberiség megfelelő módon, a növény fejlődés jó sikerre vezetéséhez irányítani tudja. Szükséges tehát, hogy a termő talajt mü utón elő- késziftfiíik erőteljes termő talajjá. Hogy erőijeijes termő talajt nyerhessünk, annak legelső és fő munkálata a talajnak kellő mélyen való megszállása. A kellő mély szánitjás alatt 10-től 12 col mélyen való megművelést értjük, az ezen túl való munkálatot már rigot|rozásnek nevezzük, amely munkálat azonban csakis évelő növények termesztésénél u. m. szőllö, gyümölcsös sfb. fizeti ki magát. A közönséges gazdasági terményeink termeléséhez ‘teljesen elegendő a 12 colos mélységű földművelés, ezen munkálat hatása is a tapasztalatok alapján 4—5 évre terjed. A 12 colos mély szántást a levegő, a nap melege, a nedvesség behatolása, a téli fagy, oly kedvezően alakítják át a talajbaktérium tenyészetéhez, hogy annak alapján a sikeres termelés biztosítékot talál. Mivel a talajbaklérium legkedvezőbb tenyész te- rüMe a talaj mélység 8—10 col mélysége, ez alapon felesleges munkát végeznénk, ha 12 colnál mélyebb művelést eszközöltetnénk. A mély művelés következtében a talaj megemelkedik és ily állapotában könnyen befogadja az egyenetlen időközökben előforduló nagyobb csapadékokat és a téli hónak olvadását, s ezen befogadott nedvességeket raktározza az esetleg későbben bekövetkezendő szárazságok idejére. Még a mély művelést benem vezetjük, addig a három négy napi esőzések után felgyülemlő nedvesség •termő talajunkon meg áll, és a növényeket fejlődésében megakasztja, ezen jelenséget a növények sárgu- lása árulja el, úgyszintén ha hosszabb szárazság következik be, annak hatása alatt növényeink szintén szenvednek, fejlődésükben megakadnak. Mindkét esetben tehát amint látjuk károsan hat úgy a sok nedvesség, mint a hosszan tartó szárazéiig a növények folytatólagos fejlődésére. A mély művelés alkalmazásával ezen időjárási szélsőségeket bizonyos korlátok közzé szorítjuk, amennyiben a sok eső csapadékát raktározzuk a későbbi szárazságok idejére, amely kedvező körülmény sikere a folytatólagos növényfejlődéssel járó eredményes magképződés. * i Hazánkban mintegy harmincötévi gyakorlat azt igazolta, hogy a mély művelés következtében az első éven a kapás növények magyar holdanként következő több termést adtak: Tengeri 5—6, cukorrépa 25---30, dohány 12— 1.5, cikória 15—20, csalamádé takarmány 60—80, burgonya 20—25 q-nál többet A következő években a kalászosok termény hozamánál töblet búzánál 120—150 kiló, rozsnál 110— .120 kiló, árpánál 150—200 kiló, zabnál 2—300 tóló. Fenti tapasztalatok igazolják azt, hogy ha a rendelkezésre álló technika vívmányait alkalmazzuk a gazdaságban, azzal nemcsak azt érhetjük el, hogy az iga és cseléd hiányt pótoljuk, hanem azt is, hogy munkálatainkat jobban, gyorsabban és olcsóban elvégezve, nagyobb jövedelmet biztosíthatunk. A mély művelésnek végzését, legjobban, leggyorsabban és legolcsóbban, a kőtgépes nagy, úgynevezett 20 lóerős (amely azonban 100 tényleges lóerőt kifejtő) gőzekékkel végeztethetjük. Tekintettel a talaj változásokra a gőzekékhez tartozó himba ekéket különböző szerkezetekben készítik. U. m. közönségessen fordító mély művelő többes ekéket és úgynevezett konbináJt altalaj túró többes ekéket, továbbá sekély szántáshoz alkalmas többes ekéket és mély rigolirozáshoz való .egyes ekéket. Ma már mint legjobbnak bizonyult mély művelő himba ekét, a négyes altalaj túró rendszert alkalmaz- I zuk. í Az altalaj túró ekével azon talajokat, amelyeknek altalaja terméketlen agyag talaj oly módon szánthatjuk meg, hogy p. o, 12 colos szántásnál az ekét. beállítjuk 8 col fordító szántáshoz, és az altalaj túró vasakat a barázda fenekétől számítva 4 col altalaj porhanyitás- hoz. Ezen szántási művelettel elérjük azt, hogy a terméketlen, alsó, vizet átnem eresztő agyag talajt, a Mszinre nem hozzuk, de annak meglazíftásával viz befogadó képességét növeljük. Az ily módon előkészített talajba a növényzet egyformán fejlődik, annak folytatólagos fejlődését az időjárási szélsőségek írem befolyásolják, mert az alól tevő mindég egyenlő nedvességből a növényzet fejlődéséhez szükséges éltető vizet felveheti. Ha számításba vészük, hogy egy magyar holdnak mily művelése bérszántás alapján 20 koronába kertit és egy holdon csak 5 mm. tengeri több termést kapunk, az esetben 5 mm. tengeri á 12 kor. | annyiinint 60 korona azon bevétel amit az első évi ! |termés többletben érünk el, vagyis három szorossan I /terül vissza .egy év alatt a bérszántásba fektetett tőke, és ezen kivül még négy évre kihat a végzett mély I művelés a termés hozam emelésére. Azon bérlő és birtokos aki egy gőzeke szerkeztet
