Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)
1911-10-21 / 42. szám
2-ik oldal SZATMÁRI GAZDA október 21 koronás többlet bölcs gondoskodásnak egy jelentékeny része arra, hogy a felújítással és telepítéssel nagy kockázatot vállalt magyar szőlősgazdák valamikor számadásokat megtalálják. Mindezek a tételek csak a kezdet kezdetének tekintendők, ma még nem tudhattunk elérkezni a nagy eszközök politikájáig. A kellő elismeréssel honorált egy millió az állattenyésztés emelésére, minő csekély kis összeg Ausztria hét milliójához képest, a mit ez a velünk veszekedő állam a huskérdés első fázisában azonnal mozgósított mint védelmi és támadó hadiköltséget. A magyar gazdatársadalom azonnal észrevette, hogy a perfid szerződő fél alázatos, de mindig lojális ellenfelének minő meglepetést készít, könyörgött, de megmaradt az a természetellenes állapot, hogy Ausztria még mindig legalább ötszörösen magasabb állami segítséggel tudja fejleszteni állattenyésztését, mint mi, a hol ennek a nemzeti kereseti ágnak minden feltétele jobban megvan, mint a Lajtán túl. És mi várunk, a versenyt nem vesszük fel annak a rideg parancsa szerint. Mert a költség- vetést nem a szakminiszter csinálja, az csak javasol, hanem a döntő szó a pénzügyminiszternél van a ki tud költségvetési egyensúlyt teremteni állami jövedékek felcsigázásával, az adóhozadékok kihasználásával, de ahhoz nincs szive, hogy egy hosszabb időre átgondolt, éveken keresztül minden külső máz nélkül való pénzügyi politikával igazi beruházkodási pénzügyi tervet adjon ennek az országnak. Ilyen szűkkeblű pénzügyi politika jegyében kétszeres elismerés illeti meg gróf Serényi Béla földmivelésügyi minisztert, hogy küzdelmének sikerült a gazdasági egyesületek dotációjára szánt támogatást kétszázezer koronával felemeltetni. Ezzel mindössze 350.0Q3 korona áll évente a gazdasági egyesületek támogatására, sokkal jelentékenyebb összeg, mint a mennyit eddig erre a célra felhasználtak, de ez még mindig nem áll arányban azzal a sokoldalú és támogatásra szoruló komoly munkával, a melyet ezek az egyesületek — a mezőgazdasági érdekképviselet pótfunkcionáriusai a magyar mezőgazdaság és a magyar nép javára kifejtenek. Fölállítva a költségvetési előirányzatnak a magyar mezőgazdaságot illető mérlegét, megelégedéssel lehet megállapítani, hogy ebben igenis jelentékeny gondoskodások történtek ennek az első nemzeti iparnak a javára. De a mi történt, az még mindig kezdet, a mit korlátoz a pénzügyminiszter. Csodálatosképen az állami igazgatásnak az az orgamuma, a kinek első sorban kellene észrevennie, hogy mérle- j gének egyensúlya tulajdonképen attól függ, | hogy milyen egyensúlyban van a gazda az ország ezen első teherviselője és az ország első fizető individuma. i • A gőzeke mély mivelés. A mindinkább emelkedő magas földárak, az iga- | vonó állatok óriási magas árai, a gazdasági munkás hiány, a magas termény és takarmány árak, megkö- vleffceJik a föld termés hozamának fokozását. A föld termés hozamának fokozása azon jövedelmi forrás, amelyet a gazdának fejleszteni elmulaszthatat- lan kötelessége. A terméshozam fejlesztését elérhetjük, ha a föld- njek mély művelésével, elősegítjük termelendő növényeink folytatólagos fejlődhetését. Tudomással bírunk arról, hogy a növényzet siXCüliaie mezőgazdasági gépgyár Részvény-Társ. Hazánk legrégibb gazdasági gépgyára MOSÓMBAN. Legjobb anyagból és elismert gondos kivitelben kaphatók: Sack-rendszerü acél-ekék, egy és két vasú ekék, különfél szerkezetben. Hengerek, szántóföld'- és rétboronák dús választékban. Hírneves tolókerekes rendszerű MOSON1 DRILL SORVETŐGÉPEK. Osbome amerikai kévekötő és marokrakó aratógépek, fűkaszálók. Mindennemű cséplőgépek, kézi és járgányhajtásra. Gabona- tisztitó- és szelelő-rosták, konkolyválasztók, szecskavágók, répavágó és darálógépek kitűnő szerkezetben és különféle nagyságban. Morzsolok, kézi és erőhajtásra. Hollingsworth lógereblyék. Amerikai ló és kézi-kapák. Francia ekék, kapálógépek szőlómüveléshez. Szőlőzuzók, prések és permetezők. Tejgazdasági gépek. Bizományi raktár: BÍRÓ LAJOS urnái Szatmár, Piac-tér, báró Vécsey-ház.
