Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)

1911-08-05 / 31. szám

KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP.

A SZAT M Á R M E G Y E í G A ZDASÁGI EGYESÜL E T H I V A T A L 0 S 1 A P | A.

M

A SZATMÁRMEÜYEí LÓVERSENY-EGYLE T,

AZ ÉSZAKKELETI VÁRMEGYEI SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE.

4 . ™ * ». ü'r L. * V

Tv,

f* • £.*

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON.

Előfizetés* éra :

Egy évre ....... 6 korona.

Féf évre.................................3 „

Negyed évre

............................1 '30 „

A Sawtminnegyei Gazdasági EgyesUet tagjai tagdijinetméiiy ■-•Uenéhen díjmentesen kapják.

í-aptulajdopos :

A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület.

Lapvezérlő bizottság :

Böszörményi Emi! dr.

Bartha Kálmán Domahrióy István

Chohioky Imre Petiid György.

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

Szatmár, Deák-tér 2. szám,

hová úgy a lap szellemi, mint anyagi okUttt érinti) közlemények, hirdetések és pinaék küldendfík. Kéziratokat nem kíikiünli víssva,

Interarbán-teiefon 217. sz.

A tagosításról

A „Szatmári Gazda“ legutóbb általánosságban foglalkozott a tagosig kérdésével, jelezte, hogy célszerű volna megismerkednünk a tagosításra vonatkozó összes tételes törvényekkel i és jogszabályokkal. A gazdaközönség most nem ér rá a száraz törvényszakaszok tanúimé- i nyozására, de igy egy " szaklap hasábjairól talán pihenés közben is elolvasgatná egy végben azokat a hasznos tudnivalókat, amik a helyi viszonyokhoz képest a gyakorlat terén könnyű szerrel értékesíthetők.

Ha e lap nagyszámú olvasói közül valaki megajándékozna szives figyelmével és szakértelemmel fejtegetné a tagosítás közgazdasági jelentőségét, valóban hasznos szolgálatot tenne a nem jogász gazdaközönségnek.

A birtokososztály nagyrésze ugyan alaposan ismeri az ide vágó jogforrásokat, azonban érdeklődhetnek a kérdés iránt olyan intelligens gondolkozást! gazdák is, akik nem a törvény unalmas imperativusaira kiváncsiak,

hanem magára az eljárásra, a holt betűkből kihámozható praxisra óhajtanák fektetni a fősulyt.

Említsük meg mégis nagyjából azokat a törvényeket, a melyek közelebbi érdeklődés, vagy bővebb tudás okáért rnegoivasandók.

A szorosan vett magyarországi területre vonatkozólag a bírósági és földmivelési eljárást egyöntetűen szabályozó tagositási törvényünk 1908-ig nem volt.

Az 1871. évi LV. t.-c. az ország erdélyi részeire vonatkozik. Egyszeri megolvasás után is feltűnik, hogy ez a törvény semmiféle tekintettel sincs a gazdasági viszonyokra. A tulaj- donképeni célja az, hogy a hetvenes éveket megelőző időkből származó birtokfoglalásokat arányosítás utján megszüntesse, s az egyes j községek közös birtokait elkülönítve, lehetőleg egy-egy massában tömörítse az egyes birtokosok szétszórt földjeit.

A legelőgazdasági szempontok nem csak ! hogy nem érvényesülnek, de egyáltalában szó ! sincs benne legelőről. Az a főcél, hogy mindenki megkapja azt, ami őt megilleii, és senki

Mindennemű bankszerii üzletet a legelőnyösebben bonyoiit le — —

Kiiszner Albert és Társa

PST MAGÁNBANKHOZ A.

Betétekre legmagasabb kamatozást nyújtja. — Váltókat leszámítol. — Helybeli és tőzsdén jegyzett értékpapírokat elad es vesz. — Gabona határidőben megbízásokat elfogad. — Különösen ajánja a sorsjegyiársuiatokban való részvétel! havi lt) koronás részletekben — Bármily sorsjegyet előnyös fizetési fciiéteísk mellett részletfizetésre eladunk s inár az első részlet lefizetése után % húzások nyeremény-esélvei a vevőt illetik. — Convertálí jelzálog sorsjegyek húzása már f. évi augusztus 27-én, főnyeremény 200,000 korona és számos melléknyeremény. — Több ingatlan van eladás végett bejelentve.

Lapunk mai száma 10 oldal