Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)
1911-08-05 / 31. szám
2-ik oldal SZATMÁRI GAZDA augusztus 5. sem használhasson többet, mint a mennyihez eredetileg joga van. De vajon hogy és honnan lehet azt megtudni. hogy egy' rendezetlen birtokviszonyok közt élő község egyes tagjainak mi dukál és mi nem?! Nagyon egyszerű a dolog. Azt mondják a jogász emberek, hogy hajdinában mindössze háromféle birtok volt: nemesi föld, jobbágy- és zsellértelki állomány. Már a régebbi törvényhozás is pontosan meghatározta, hogy egy telkes jobbágynak mennyi külsőség jár, s azt is megmondta, hogy egy zsellér-ember hány négyszögölnyi területen ütheti fel a sátorfáját. Ne menjünk vissza nagyon messzire. Az 1836 'évi V. törvénycikkelyben egy részletes kimutatás található arról, hogy melyik vármegyében, hány hold föld esik egy telek után. Például: Szatmárvármegye jobbágytelkei négy osztályrendbe vannak sorozya. Az első rendű osztályban egy telek után 26 hold szántó és 8 hold kaszáló, vagy rét jár a legjobb minőségű földből. Az egyes osztályok közt nagyon kis különbség van. Ha megemlítjük, hogy a negyedik osztály szerinti, vagyis a legrosszabb minőségű földből 32 hold szántó és 12 hold kaszáló esik egy egész telekre, körülbelül tudjuk a második és harmadik osztályrendre eső holdak számát. Említsük meg, hogy a holdak nagysága már Mária Terézia idejében sem egyforma. Ez a kimutatás, amelyről szólok lényegében érintetlenül hagyja a Mária Terézia-féle hűbéri rendelet által megállapított holdnagyságot, amely bizonyos megyékre szóló kivételekkel általában 1100—1300 négyszögölben határoz meg egy holdat. A belső egész telekállomány (ismét kivételekkel) .mindenütt egy hold. A zseilér-telek- nek a területe 150 négyszögölben van megállapítva, s ha tudjuk azt, hogy 8 ilyen zsellértelek tesz egy-egy jobbágytelket, akkor az igazi belső telek tulajdonképen 1200 négyszögöl, vagyis a mai kis magyar hold. Ilyen alapokon a legrendezetlenebb hatá- arányositása sem járt valami különös nehézség, gel. S ha egy múlt századbeli paraszt kiabált hogy neki nincs meg a külső telki állománya, jött a mérnök, megnézte a belsőségét, azután kiment a magyarunkkal a határba és a szerint, hogy melyik osztályba esett a birtoka, kimérte neki a dukációját. Nagyon természetes, hogy ilyen, holdnyi különbségekre menő alapméretekkel nem sokáig lehetett éles határokat fentartani, hacsak itt- °tt egy úgynevezett szőrös mesgye nem mutogatta meg a birtok-határt. Lassanként egymás földjét szántogatták érdemes eleink, s hova tovább jobban csapkodták a tenyerükhöz a homlokukat, hogy mégis csak rendet kell csinálni. Ne mosolyogjuk meg ezt az okoskodást, mert ez igy van. Olvasgassuk csak meg Szatmár vármegye történetét; bizony nagyon kevés harci dicsőségről és háborús zajról van benne szó, hanem évtizedes, meg száz esztendős perrel annyival találkozunk, hogy a költségeiből megvásárolhatnánk az egész vármegyét. A birtokrendezés tehát napról-napra égetőbb szükséggé vált; ennek során előbb az arányosításra fektették a súlyt, vagyis különválasztották az enyém-tiedet, de amint az említettem tagositási törvényből látható, a gazdasági célszerűségi szempontok teljesen figyelmen kívül hagyattak. üíilme mezőgazdasági gépgyár Részvény-Társ. Hazánk legrégibb gazdasági gépgyára MOSÓMBAN. Legjobb anyagból és elismert gondos kivitelben kaphatók: Sack-rendszerü acél-ekék, egy és két vasú ekék, különfél szerkezetben. Hengerek, szántóföld- és rétboronák dús választékban. Hírneves tolókerekes rendszerű MOSONI DRILL SORVETŐGÉPEK. Osborne amerikai kévekötő és marokrakó aratógépek, fűkaszálók. Mindennemű cséplőgépek, kézi és járgányhajtásra. Gabona- tisztitó- és szelelő-rosták,~konkolyválasztók, szecskavágók, répavágó és darálógépek kitűnő szerkezetben és különféle nagyságban. Morzsolók, kézi és erőhajtásra. Hollingsworth lógereblyék. Amerikai ló és kézi-kapák. Francia ekék, kapálógépek szőlőműveléshez. Szőlőzuzók, prések és permetezők. Tejgazdasági gépek. Bizományi raktár: BÍRÓ LAJOS urnái Szatmár, Piac-tér, báró Vécsey-ház.
