Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)
1911-07-22 / 29. szám
2-ik oldal SZATMÁRI GAZDA juiius 22. A jegyzők, közigazgatási életünknek eme kipróbált harcosai, kik a néppel közvetlenül érintkeznek s kiknek befolyása arra feltétlenül elismerendő, igen sokat tehetnek kiállításunk sikere érdekében. Ők ismerik legközvetlenebbül a népet, ők azok, kiknek módjukban van különösen az egyes vidékek háziiparát kikutatni s kiállításunk utján a nagyközönség elé juttatni. Vár azonban az érdemes jegyzői karra kiállításunk sikere érdekében ennél még egy fontosabb misszió, melyet a határozat nem érint, ők vannak ugyanis hivatva arra, hogy szeptember 28-án a Magyar Gazdaszövetség nagygyűlésére vármegyénk községeiből csoportos kirándulást szervezzenek és vezessenek, mely által egy részt a gazdaközönség nagyon is szükséges együvé tartozóságának érzete jut külsőleg is kifejezésre, másrészt mód nyujtatik gazdáinknak meglátni kiállításunkat s abban nemcsak gyönyörködni, de abból tanulni is, mert meg kell ismételten jegyeznünk, hogy a kiálli- j tások képezik azt az iskolát, melyen a tandijat j nem az fizeti aki tanul, de aki tanít. Bizzunk jegyzőink hazafiasságában s számítunk nagy munkánkban számottevő támoga- j fásukra mert tudják, hogy nagy célokat csak j közös, vállvetett munkával lehet elérni. Tagosításról. Sok község gazdálkodási viszonyainak ki- j számithatatlan hátránya az, hogy egy-egy gaz- ! da birtokai a határ különböző részeiben vannak elszórva. Az egyik félhold a határ felső részé- j ben, a másik negyedhold pedig a határnak egy óra járásnyira levő alsó részében fekszik. Ha a gazdának 12 darab ingatlana van, akkor ez 12 dűlőben terem. Az ilyen birtokállapotok a gazdálkodásnak rendkívül nagy hátrányára válnak. A gazda jóformán mást sem tesz, mint egyik földjétől a másikig sétál. Nemcsak a saját ideje, hanem igavonó állatainak munkaereje is kárbavész. Ekéjét, boronáját minduntalan máshova kell hurcolnia. Az apró parcellákon nem alkalmazhatják sikerrel a modern mezőgazdasági gépeket. Ha hirtelen zápor, eső kerekedik, akkor a gazda a messzefekvő földjein nem takaríthatja be gyorsan a termést, Így azután az kárbavész. A sokfelé fekvő birtokok mellett sok ut vezet. A birtokok szélét letapossák, a termést jobban meglophatják. A gazda ritkábban járhatja be a földjeit s Így nem érvényesülhet az a régi jó közmondás, hogy a gazda szeme növeli a vetést. Ezeket az áldatlan viszonyokat minden községben megszüntethetnék a tagosítással. Tagosításnak azt a hatósági eljárást nevezzük, a- mellyel az elszórva levő birtokok helyett, lehetőleg egy helyen, egy tagban adnak ki ugyanolyan értékű birtokot. Az ilyen tagositott birtokon a gazda sokkal könnyebben munkálkod- hatik, azon sokkal több termést ér el. Csodálatos dolog, hogy a tagosítás Magyarországon mégsem tud népszerűségre vergődni. A tagosítás iránt való ellenszenv okát is népünk konzervatív természetében kell keresni. Ezenkívül abban, hogy népünknek nincsenek buzgó apostolai, akik az 1908-ban hozott uj tagositási törvényt tanulmányoznák s annak áldásait a nép előtt feltárnák. A tagosítás ellen pedig jogosan hozták fel azt, hogy az eljárás évekig eltartott, abból egy- egy ügyvéd tízezreket keresett és hogy sok Kühne mezőgazdasági gépgyár Részvény-Társ. Hazánk legrégibb gazdasági gépgyára MOSÓMBA I. Legjobb anyagból és elismert gondos kivitelben kaphatók: Sack-rendszerü acél-ekék, egy és két vasú ekék, különféle szerkezetben. Hengerek, szántóföld- és rétboronák dús választékban. Hírneves tolókerekes rendszerű MOSONI DRILL SORVETÓGÉPEK. Osbome amerikai kévekötő és marokrakó aratógépek, fűkaszálók. Mindennemű cséplőgépek, kézi és járgányhajtásra. Gabona- tisztító- és szeleló-rosták,'konkolyválasztók, szecskavágók, répavágó és darálógépek kitűnő szerkezetben és különféle nagyságban. Morzsolók, kézi és erőhajtásra. Hollingsworth lógereblyék. Amerikai ló és kézi-kapák. Francia ekék, kapálógépek szőlőműveléshez. Szőlözuzók, prések és permetezők. Tejgazdasági gépek. Bizományi raktár: BÍRÓ LAJOS urnái Szatmár, Piac-tér, báró Vécsey-ház.
