Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)

1911-07-22 / 29. szám

Julius 22. SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal megvesztegetett mérnök kedvezése némely gaz­dának kárt okozott. Most már az uj tagositási törvény szerint a tagositási eljárást bármely Írni tudó földműves ember néhány soros kérvény- nyél maga is kérheti. A földmiveiésügyi minisz­ter egy pártatlan bizottságban megvizsgáltatja előbb, hogy a községben hasznos-e a tagosítás. Így tehát egyeseknek kedvező, igazságtalan ta­gosításról szó sem lehet. A tagositási költsége­ket a kincstár előlegezi. E költségeket nyolc év alatt kell visszafizetni, mindenkinek a birtok- mennyisége arányában. Így tehát a népre sú­lyosan nehezedő teherről sem lehet szó. A költségeknek 10—15%-át a kincstár fizeti. Most csak vizsgázott, tehát megbízható mérnök tago- sithat. Ennek a munkáját állami mérnökök ellen­őrzik és ezek is hitelesítik. így tehát a mérnök senkit sem részesíthet jogtalan előnyökben. Ott, ahol eddig a legelőket oktalanul föl­osztották s ahol most a legelő hiánya miatt állatot nem tarthatnak, ott közlegelőt is hasí­tanak ki. A közlegelőbe valamennyi birtoknak legföllebb 5%-át hasíthatják ki. Egyhangú megállapodásra azonban az érdekeltség nagyobb közlegelőt is teremthet. A tagositási még azért is ellenszenvvel fo­gadják, mert a gazdák egyik-másik darab föld iránt előszeretettel vannak s félnek attól, hogy a jobb föld helyett silányabbat kapnak. A va­lóságban úgy áll a dolog, hogy a mérnöknek egyforma földeket kell kiadni s ha már lehe­tetlenség egyforma jó földeket kiosztani, akkor az egyik darab jó föld helyett kétszer, három­szor akkora más földet kaphat a gazda. így tehát nem károsodhat, sőt előny éri. Ha a miniszter a tagosítást célszerűnek mondja ki, úgy a törvényszék a tagosítást csak akkor rendeli el, ha a tagosítást kívánók bir­toka, holdszám szerint, a tagositandó terület egy negyedrészét kiteszi. Az állam, a törvény- hatóság, a község, az egyházak és a kisko­rúak birtokát a tagositók birtokához számít­ják. Azok tehát, akik a néppel érintkeznek: a jegyzők, a tanítók, a papok, a telekkönyvveze­tők iparkodjanak a község népéi a tagosítás előnyeiről meggyőzni s őket a tagosítás meg­kérésére rábirni. Most jelent meg a föld nevelésügyek mi­niszterének kiadásában a tagosításról szóló derék kis művecske, amely népszerű modor­ban igen vonzóan ismerteti a tagosítás elő­nyeit, az eljárás megindításának, folytatásának egyszerű módozatait. Kívánatos volna, ha ezt a könyvecskét a falu értelmes emberei egy egyszerű levelezőlapon megkérnék a miniszter­től, aki azt ingyen szívesen megküldi. Takarmányrépatermelésünk növelése. A tengerihez és a burgonyához hasonlatosan a takarmányrépa is az olyan kultúrnövények sorába tar­tozik, amelyet közvetlen istállótrágyázás segítségével ter­mesztünk s a mely ennek a trágyázásnak hasznos táp­anyagait mindenkép jól kihasználni is képes. Bőséges arányú istáűótrágyázással elérjük azt, hogy a takar­mányrépa igazán dús hozamot is szolgáltat be, minda­mellett, ez a bőséges istállótrágyázás egymagában még nem biztosítja egyben a takarmányrépa megfelelő jó minőségét is. A modern gazdálkodásnak éppen az a célja ma, hogy a takarmányrépa is tartalomdus, főként cukortartalomban bővelkedő legyen. Minél több a ta­karmányrépa cukortartalma, annál értékesebb takarmány­tápszert is szolgáltat ez a répa. Elsőrangú takarrnány- répafajták is csak akkor szolgáltathatnak takarmánytáp- erőben gazdagabb anyagot, ha célszerűen jártunk el megnövelése, nevezetesen pedig trágyázása során. Nagy segítségünkre vannak ma már a takarmány- répánál is a mesterséges trágyák, a melyek megválo- gatásával nemcsak a répamennyiségeket, hanem azok minőségét is elegendőképen fokozni képesek vagyunk. A takarmányrépát termesztő magyar gazdának tehát oda kell törekedni, hogy minél nagyobb hozamot cukor- tartalomban pedig minél dusabb tartalmat biztosítson a takarmányrépánál. A takarmányrépa helyes műtrágyázása tekinte­tében mindenkép követendő eljárásokkal ismertet meg bennünket Kerpely Kálmán a műtrágyák helyes al­kalmazása című munkájában. Megtudjuk ebből, hogy a takarmányrépa megfelelő trágyaszere az istállótrá­gyán kívül a szuperfoszfát, a chilisalétrom, főként pedig a kálisó. A nitrogénben bővelkedő trágyaféle, a takarmány- répánál is jelentékenyen növelni fogja a termés meny- nyiségét de viszont tetemesen megakasztja egyben cukortartalmát, ha tehát nem csupán sok, hanem egy­ben édes takarmányrépaminőségek elérésére kívánunk súlyt fektetni úgy a nitrogéntartalmú trágyákkal mér­sékelten kell bánunk ; viszont a foszfort és kálit tar­talmazókat bővebben alkalmazhatjuk, mivel ezek hiva­tottak a nagyobb répatermelés mennyiségnek egyben minőségét is emelni és biztosítani. Hogy az egyes műtrágyatermékekből mennyit ad­junk a takarmányrépának, azt az aiábbi számadatok mutatják. Mindenesntre annál szükebbre szabhatjuk az egyes műtrágyákat, minél bővebben állott egyben is­tállótrágya is rendelkezésül. A hol a takarmányrépa nitrogént igényel, ott ka- tasztrális holdanként adunk:

Next

/
Thumbnails
Contents