Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)
1911-01-07 / 1. szám
4-ik oldal SZATMÁRI GAZDA január 7. akkor,mikor ma minden külföldi állam kiviteli tilalommal védi állami méneseinek számfeletti anyagát. Amely anyag számra néha elég tekintélyes (pl. Bábolnáról 60 drb. volt 1910-ben eladásra előjegyezve, ez természetesen nem mind kanca). — Én tisztelt szerkesztő ur ennek a két állami intézkedésnek megváltoztatását sürgős teendőinek tartom lótenyésztésünk fejlesztése érdekében. — Videant consules! Bodor Elek. GYÜMÖLCSÉSZET. Rovatvezető: Korponay Kornél. A rügyfuró. (Anthonomus pomorum) Tavaszszal, rügyfakadáskor figyeljük meg almafáink virágait és látni fogjuk, hogy mig azok egy része teljesen kinyillott, más részük úgy néz ki, mintha ki akart volna nyílni, de kinyilás közben, akkor a mikor a virág szirmai még egymásra hajolvák s a virág bel- .íég be van zárva, egyszerre kiszáradtak volna. ;nk egy ily barna, élettelen, félig kifejlődött vlrá- zünkbe s csípjük le a fonnyadt, vöröses virág- kát, s a kehely fenekén, ott, a hol a virág leg- nemeseob részei vannak, egy alig 3—4 miliméter hosz- szu sárgásfehér lábatlan kukacot fogunk találni. Ez a rügyfúró kukaca, s ennek rágása miatt nem nyillott ki a virág. Ezen kártevő rendesen csak almafáink virágait szokta tizedelni, ritkán található azonban körtefavirágokban is. A körtefának szintén van egy rokon s nagyon hasonló ellensége az Anthonomus cinctus. A rügyfuró egy körülbelül 8—9 miliméter hosszú, erősen púpos potrohú, hosszú csőrü bogár, melyet könnyű a hátán keresztül vonuló ékalaku világosahb csikról felismerni. Rendes körülmények között vagy a fák törzsére, ^ laza, elhalt kéregroncsok alatt, vagy más közelben lé^ő védett helyen, a fa alatt lévő gazokban, esetleg a föld»en is aluszsza téli álmát s mihelyt tavasszal a ter- mésze. ébredésnek indul, ő is előkerül rejtekéből, fel- megy 3 fa ágain annak koronájába, felkeresi a zsenge fakadó világokat s minden egyes tojását más-más virágba tojja. Ezért nem találunk egynél több kukacot egy virághan -.ern. A kukac elrágja a virág belső részeit s igy az egészítvén termékenyülési képességét, ki sem nyílik, hanem elhervad, megbámul s lehullik. Ha később nymunk fel egy ily elszáradt virágot, abban már esetleg a 'kifejlődött bogarat fogjuk találni, mert a kukac az elpusztított virágban bábozódik be s ott is kél ki a bogár körülbelül két heti bábélet után. A kifejlődött bogár azonnal felkeresi rejtekhelyét s ott marad tavaszig, mig a napsugarak aknamunkájának végzésére nem serkentik. Tekintve, hogy elszaporodás esetén ezen kártevő egész almatermésünket veszélyezteti, ne mulasszuk el annak pusztítását, a mi összeesik más kártevők elleni küzdelmeinkkel. Első sorban is tartsuk tisztán, keféltessük le gondosan a fák törzséről és vastagabb ágairól, de különösen az ághónaljakból az élettelen, felesleges kéregréteget, a mohokat, mert ezek a legkényelmesebb tele- lőhelyeí minden kártevőnek. A törzs bemeszelése, ha azt a laza kéregrészek és mohok eltávolítása meg nem előzte, inkább károsnak, mint hasznosnak mondható, mert ezzel a laza kéreg alá meghúzódott élősdinek még kényelmesebb, szélmentes, meleg téli szállást biztosítottunk, a nélkül, hogy megakadályoztuk volna ezzel a tavaszi kibúvás lehetőségét. Az ily törzsmeszelés csak arra való, hogy megnyugtassuk lelkiismeretünket s a kártékony rovarok megjelenése esetén büszkén hivatkozhassunk meszelésünkre s okolhassuk a jó Istent a sok férges és elpusztult virágért, gyümölcsért. Kisebb kertekben ajánlatos rügyfakadás előtt és annak kezdetén a fák alá lepedőket teríteni s a fák ágait rudakkal megveregetni. Csodálkozni fogunk azon, mennyi rügyfuró bogár hűl le majd a lepedőkre, amelyek létezésére a fák alatt járván nem is gondoltunk. 3 K. A zabtermés átlagainak fokozása. A zab termés átlaga országszerte nagyon csekély, nem több 12 és fél hektoliternél. Termése többnyire oly egyenetlen, hogy egy és ugyanazon határban az egyik gazdának 10, a másiknak csak 3 q termést ad. S ha az egyiknek megad 10 q-át, ez azt bizonyítja, hogy tud nagyon jól is fizetni, ha a talaj nagyon jól előkészíttetett részére és jó trágya erőben van. Azonban csak a legritkább helyen van jó trágya erőben a zabnak szánt talaj, mert a zab mindenütt messze az istálló trágya mögött következik, s olyan talajba lesz vetve, a mely évek óta nem kapott trágyát. A zabnak szánt földeket mindenek előtt már őszszel kell felszántani, mert Így a tél hidegének behatása alatt jobban beérik a föld, a téli nedvességet könnyebben magába veszi s igy a szárazsággal szemben a belevetendő zab jobban van biztosítva, mintha a föld szántatlan maradna, melyről a viz nagyon könnyen lefut és nem jut bele a talajba. Ha ilyen módon járunk el s a zabnak szánt földeket is megtrágyázzuk, akkor a zab okvetlenül jó terméseket fog adni. Csak persze az a baj, hogy a zabnak nem jut az istálló trágyából, mert azt inkább kapás növény, vagy búza alá adja a gazda. De hát nem is muszáj a zabnak való földet istálló trágyával megtrágyázni; van ma már olyan mű-
