Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)

1911-01-07 / 1. szám

SZATMÁRI GAZDA 5-ik oldal január 7. trágya, amely után éppen olyan termést kapunk, mintha istálló trágyával vetettünk volna. Szuperfoszfátnak hívják ezt a műtrágyát, amelynek ára q-ként 8--9 K. s a melyből egy kát. holdra nagyon kora tavasszal, vagy még inkább a tél folyamán, a mikor még nincs hó, 1 és fél q-át kell kát. holdanként kiszórni. Tavasszal azután vagy csak boronálás után, vetőgéppel, vagy se­kély szántás után kézzel vetjük el a zabot s bizonyo­sak lehetünk, hogy néhány q-val többet fogunk aratni, mintha nem vetettük volna szuperfoszfátba. Somogymegyében, Berzencén 1 kát. hold trágyá­zásán zab adott 693 kg. szemet; 150 kg. szuporfosz- fát kiszórására adott 1 kát. hold 980 kg. szemet, va­gyis 287 kg.-al többet. Barsmegyében, Nagyvalkházán termett a trágyá­zásán zab 945 kg-ot, 150 kg. szuperfoszfát kiszórása után termett 1260 kg-ot, tehát 315 kg-al többet. Miután tehát a kiszórt 1 és fél q. szuperfoszfát­nak ára kb. 13 korona, s miután az elért 2—3 q. több­let termésnek az értéke 40—45 korona, alig lehet hasznasabb befektetést elképzelni, mint a zab földbe fektetett műtrágyát. Bőségesen meghozza az a kamat­ját, tehát meg kell kísérelni. A gazda teendője januárban. E hónapban a gazdának egyik főteendője a múlt évi gazdasági számadások lezárása, rendbehozása és hogy a számadásvezetés meg ne akadjon, a jövőre át­viendő összegek s tételeknek az újévi számadásokba való átvezetése. A rendesen, pontosan vezetett szám­adások kiszámithatlan beccsel bírnak a gazdára. Újévkor minden újonnan fogadott cselédnek egyenkint s apróra meg kell mondani, mi a köteles­sége, mert csak ez esetben lehet őket, ha valamit el­mulasztanak vagy rosszul végeznek, felelősségre vonni. Továbbá leltár mellett adjuk át, darabonkint kezökre olvasva a cselédeknek a gondózásuk alá tartozandó szerszámokat, eszközöket, mert csak ez esetben vár­hatjuk, hogy az év végén pontosan beszámoljanak mindennel, ami kezökre volt bízva. A szekeret s ekét pedig apróra meg kell velők nézetni, hogy azok jó karban lettek átadva s utasítani őket, hogy amint leg­kisebb bajt vesznek észre, azonnal jelentsék be. A kötélféléket meg azzal kell átadni, hogy kötelesek azoknak minden darabjával beszámolni, amint elsza­kadnak. Különben az egésznek az árát bérükből köte­lesek megtéríteni. Igen rossz szokás az, hogy csupa takarékosság­ból egyes szerszámokat, melyekre pedig minden ko­csisnak s béresnek folyvást szüksége van, nem szerez­nek be a gazdák kellő számban, hanem egy és ugyan­azon szerszám jár, ha szükség van reá, kézről-kézre, holott igy sokkal többe kerülnek azok, mert egyik se ügyel rájok, hányják, vetik és igy mihamar elpusztul­nak és a gazda csak azon veszi magát észre, hogy már ismét újat kell venni. Mig ha minden béresnek, kocsisnak megvan a maga szükséges szerszáma, kér­dőre lehet vonni, ha az elvész vagy feltűnően hamar elpusztul. Az állatok etetése, gondozása s tisztítása körüli teendőket lehetőleg óraszám szerint kell beosztani, hogy minden cseléd egyszerre végezze azt, mert az ellen­őrzés ily módon legkönnyebb. Az eladásra szánt gabonanemüeket rostáltassuk meg. Meg kell kezdeni a vetőmag rostálását és triő- rözését is, mert nem tudni, mikor köszönt be a tavasz s ennek nem szabad készületlenül találni a gazdát. A friss gabonakészleteket legalább egyszer min­den hónapban meg kell forgatni. A magtárablakok tábláit éjjelre be kell csukatni, sőt szeles, zivataros időben nappal is zárva kell azokat tartani. Az épületek s falak mellől a havat lapátoltassuk el, sőt le kell azt hányatni a laposabb tetejű épüle­tekről is. Nézze át a gazda takarmánykészietét is, hogy az ősszel tett számítással miként vág össze az eddigi fo­gyasztás és maradvány és ha szüksége mutatkozik a szálastakarmánnyal való takarékosabb bánásnak, gon­doskodni kell annak valamely abraktakarmánnyal való pótlásáról. Főleg kisebb gazdaságokban lehetőleg minden szálastakarmányt felkötözve (felporciózva), meghatározott súly szerint kell adni a cselédek kezébe, mert a takar­mányozással rendet csak igy lehet tartani, azért is a szénakötözésről ne feledkezzünk meg. Mivel pedig a 1 szecskaetetés mellett még takarékosabban lehet bánni j a takarmánnyal, jó lesz egy részét az állatoknak szecs- kázásra fogni, amidőn azután természetesen arról se szabad megfeledkezni, hogy folyvást elég szecska le­gyen vágva. A szecskát 3—4 cm.-nél rövidebbre nem szabad vágatni. E hó folytán hozassunk jó karba minden gazda­sági szerszámot, eszközt és gépet. Az uj gépek be­szerzésének, megrendelésének most van az ideje. A szükséges szerszámfa, valamint szőlőkarók és netán szükséges kerítésoszlopok, dúcok beszerzéséről sem szabad megfeledkezni, ha még eddig nincsenek be­szerezve. Ha még meg nem rendeltük volna, nem kell megfeledkezni a tavasziak alá szükséges műtrágyák megrendeléséről, valamint ha friss vagy uj faj tavaszi vetőmagra van szükségünk, annak a megrendelését sem kell tovább halasztani. Most az ideje a tavasszal ültetendő gumós és hagymás virágok megrendelésének is, valamint a kerti

Next

/
Thumbnails
Contents