Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)
1911-07-01 / 26. szám
SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal julius 1. tanintézményei az ekevas és kapa munkája nyomán ; keletkezett. Az itt tapasztalt jólétet akarja a Magyar | Gazdaszövetség az egész országra kiterjeszteni, midőn < zászlójára irta a földbéríőszövetségek szervezését, hogy j a lehetőség határain belül, a tulajdon jog szentségének j sérelme $Yvlküi földet szerezzen azoknak a derék föld- \ míves polgártársaknak, akiknek a haza földjéhez való ragaszkodása, az iránta való szeretete, a magyar ál- i lameszméhez való hűsége az ország legfőbb javai közé j sorozható. Beszédje végén beterjesztette a következő határozati javaslatot: Mondja ki a Magyar Gazdaszövetség nagygyűlése, hogy a földbérlő-szövetkezetek szervezését nemzeti és szociális szempontból szükségesnek tartja. Éppen azért megbízza a szövetség elnökségét, hogy 1911. év őszén szakértekezletet hivjon össze, amelynek föladata leend gondos és részletekbe menő tanácskozás alapján, a helyi viszonyok figyelembe vétele mellett megállapítani a módokat és eseteket, melyek között ilyenek létesítendők. * Széchenyi Aladár gróf szintén pártolja a földbérlő-szövetkezetek megalakítását s hangoztatja, hogy e- zekre azért van szükség, mert ott, ahol a nép nem tud földet szerezni, kivándorol s az ilyen vidékeken virágzik az egyke. A nagybirtokosoknak kötelességük arra törekedni, hogy a kisgzadák is földet kapjanak s hogy áldozatokat is hozzanak a szegényekért. Támogatja a határozati javaslatot. * Apponyi Albert gróf nagyhatású fölszóialásában minisztersége idejéből hoz föl példát arra, hogy mennyire kényszer helyzetben volt, amikor egy Ízben nem tudta a kisgazdákat kellően tömöríteni és igy kénytelen volt egy alapítványi birtokot nagybérlőnek kiadni. Nagy tetszés mellett fejtette ki a béríöszővetke- zetek hasznát. Nagy Emii orsz. képviselő temperamentumos beszéddel száll ezután síkra a bériőszövetkezeti eszméért. Nemcsak gazdasági, hanem szociális szempontból is oly intézménynek tartja, mely hivatva van a magyarság jövendő fejlődésében egy uj irányzatot behozni, illetve a meglevőt megerősíteni. Giess wein Sándor prelátus hasonló értelemben szólati fel és kijelenti, hogy az a törekvés, amely a bér- j 1 őszövetkezeti mozgalomban nyilvánul arra fog vezet- j ni, hogy a közös érdekek megismerésével egyszersmind | gyarapodjék az összetartás, a nemzeti egység gondolata. Héjjas Mihály praktikus gondolatokban gazdag beszéde után Szabó Gyula, a mezőgyáni bérlőszövetkezet egyik vezetője ezekkel a szavakkal rójja le a Gazdaszövetségnek a mezőgyániak háláját: Engedjék meg, hogy én, a szegény falusi tanító, a »Szövetkezés« ünnepi példányával kezemben, bemutassam Magyarország legelső röldbérlöszöverkezelenek tagjait, azokat a becsületes, jó magyar földműveseket, akik a nagyváradi latin szertartásu püspökségtől a Magyar Gazdaszövetség ntekintem igazgatóságának pártfogása mellett megkapták azt a 630 kaf. holdnyi birtokot, amelyen a maguk munkája után olyan eredményeket produkálnak, melyre mi is, akik ennek a szövetkezetnek szerén yVezetői vagyunk, büszkén tekinthetünk visz- sza! De az érdem elsősorban a Magyar Gazdaszövetségé, s elmulaszthatlan kötelességet érzek, hogy ama nyolcvan magyar földmives nevében megköszönjem a támogatást, hogy annak a nagy birtoknak kicsi gazdák közt levő bérbevevését megerősítette, illetőleg kivinni lehetővét ette. Az egyszerű, szivből jövő szavakat meleg érdeklődéssel hallgatta a nagygyűlés közönsége. Löherer Andor rövid hozzászólása után Meskó Pál javaslatát elfogadták.' ' / 'l , Mezössy Béla beszéde. Mezőssy Béla országos képviselő, volt földmivelési államtitkár mondott ezután nemcsak tartalomban, de formájára nézve is előkelőhangu beszédet a telepítésről , parcellázásról és más fontosabb birtokpolitikai kérdésekről. A telepítést szóló fióknépvándorlásnak tartja, mely az egész nemzet létének, állami élete fejlődésének alapvető nagy kérdése .Történelmi viszszapillantást vetve a régi, nemzetellenes telepítésekre, örömmel állapítja meg, hogy a német telepesek legnagyobb része a magyar hazának hü fia lett. Annál nagyobb a veszedelem — úgymond — Erdélyben, szemben a románság ama részével, amely a magyar nemzed állam gondolatával nem akar megbarátkozni. Ha vannak százmilliók hadicélokra, úgy kell lenni pénznek a magyar földbirtokpolitika szolgálatára is. Mert ha ilyen célra —úgymond, mi nem kapunk, emezekre meg mi nem adunk. A kormány megigérte a telepitési törvényjavaslat beterjesztését. Ezen ígéret komoly beváltása ellen szól, hogy ama tíz milliót, melyei a múlt kormány földmiveiésügyi minisztere oly nehéz küzdelmek között a költségvetésbe beillesztett, most egyszerűen törölték. Ez szomorú tény. Valamint szomorú tény az is, hogy a kormány a megkezdett telepítéseket nem folytatja. Pedig a magyar gazdaközönség céltudatos, erőteljes telepitési politikát követel. Sürgeti tehát és elvárja, hogy a kormány ígéretét be fogja váltani .A parcellázásról szólva rámutat arra, hogy a földbirtok megoszlása Magyarországon nem nyugszik egészséges alapokon. A kisbirtok szaporítása nagy nemzeti és állami érdek. A reális parcellázásokat tehát elő kell segíteni. A tetszéssel fogadott beszéd után a következő határozati javaslatot ajánlotta elfogadásra: Mondja ki határozaíilag a nagygyűlés, hogy egy oly törvényjavaslat megalkotását, amely a magyar tele- í pitési politika szolgálatára tiz éven át legalább 100
