Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)
1911-07-01 / 26. szám
4-ik oldal SZATMÁRI GAZDA milliót kivan fordítani, égetően sürgős feladatának tartja és reméli, hogy a kormány ez irányban tett ígéretét be fogja váltani. A birtokforgalom szabadságának tisz- teletbentartása mellett, szükségesnek látja továbbá a gazdagyülés oly törvényhozói intézkedések megtételét is, amelyek a birtokföldarabolásoknál úgy a kölcsön formája, leszámolási árfolyama, kamatláb, különböző címeken szedett ügyvédi, felmérési dijak s illetékek, valamint a földparcellák értékelési adataira nézve is a leg- szélesebbkörü nyilvánosságot és hatósági ellenőrzést lehetségessé teszi és feltétlenül biztosítja. Mezőssy Béla javaslataihoz elsőnek Mailáth József gróf jelentkezett szólásra. Rámutat arra, hogy ügyelnünk kell, miszerint azok, akik ezen nagy jótéteményben részesülnek, valóban mindén önös érdek kizárásával jussanak hozzá. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha hatósági ellenőrzés mellett történhetik meg a dolog, ezt ug*y értve, hogy minden községnek vannak oly intelligens emberei, akik az ügyet a kezükbe vehetik. Ha azok jóakarattal viszik a dolgot, akkor a parcellázások önkéntelenül az illető javára fognak történni, ha azonban ez uzsorára lesz kihasználva, akkor a parcellázás nem áldás, hanem átok lesz. Pajzs Gyula országos képviselő nagy elismeréssel szól Darányi Ignácnák és Mezőssy Bélának a mag yar birtokpolitika körüli nagy érdemeiről, Wittmann János országgyűlési képviselő a Délvidéki Földmivelők Gazdasági Egyesületének üdvözletét tolmácsolva nagyhatású beszédben kifejti, hogy Magyarországnak mindenekelőtt olyan politikára van szüksége, amely elsősorban a magyar gazdaosztály létével gondol és ennek jövőjét biztosítja. Ez érdeke — úgymond — a kisgazdáké csak úgy, mint a nagybirtokosoké, kik között mesterséges ellentéteket felállítani nem lehet és nem szabad. A helyzetnek ez a szignaturája szükségessé teszi, hogy a gazdák fényes sikerű kecskeméti seregszemléjét azzal a szent fogadalommal pecsételjük meg, még pedig különösen mi, akik itt a magyar törvényhozás képviselőházának képviseletében jelentünk meg, hogy mindenkor, amikor annak szükségét látjuk s amikor a mezőgazdák természetes jogainak érvényesítéséről lesz szó, ledöntjük magunk között a pártpolitikának kínai falait, aminthogy a közgazdasági politika exisztenciális kérdéseibe soha egy pillanatra sem szabad belevinnünk pártpolitikai velleitásokat, s a mutatkozó szükséghez képest egy esetről-esetre megalakítandó agrárblokk alakjában erőnkhöz képest mindent el fogunk követni arra, hogy Magyarország politikája sohase lehessen más, mint a magyar földmivelő nép, a magyar föld érdekeinek a politikája. Baross János országos képviselő csatlakozva Wittmann fejtegetéseihez, egy kétkrajcáros magyar napilap alapítását sürgeti, mely az agrárius eszméket széles rétegekben terjesztené. Julius 1. Ezután Mezőssy Béla határozati javaslatát elfő g adták. Bernét István előadása következett, melyet a földtehermentesitésről tartott meg. | Előadásában abból indult ki, hogy Kossuthnak, Széchényinek volt egyik legértékesebb, legnemesebb törek- | vése a magyar1,! öldnek terheitől való mentesítése .Ettől ! várták a magyar társadalom újjászületését, a becsületes j és értelmes munka fokozását. A földbirtok eladósodása | tulajdonképen az 1848-iki reformokkal nyilt meg. — | A 48-as idők után nagy beruházásokat kellett tenni, de | nem volt hozzá elegendő mennyiségű pénz. A kormá- i nyok csak terveztek megfelelő pénzintézeteket, de föl- ! állítani nem állítottak egyet sem. Hozzá jött az 1873-iki nagy pénzválság, az amerikai verseny, a kivándorlás, | amelyek egytől-egyig a földbirtokra szakadtak súlyos te- i herként. Az a kérdés imár /most, iiogy púi tfcolna piálunk a leg- ! hathatósabb segítség? Az első lépés, amit itt tennünk \ kell, a terhes adósságoknak fix kamatozású, fel nem mondható törlesztéses kölcsönökké vató átváltoztatása lenne. Ezáltal a gazda terhei után kevesebb kamatot fizetne s nem jönne abba a kellemetlen helyzetbe, hogy kölcsönét rá nézve kellemetlen időben mondják föl .Utal végül arra, hogy a pénzvilágban és az ipar terén nagy tevékenység és föllendülés észlelhető. Hiszen a börze forgalma egy év alatt 500 millióról 1500 millióra emelkedett. Ebből az aranyesőből a gazdaosztály is részt kér magának. Az elmondottak értelmében határozati javaslatot terjesztett elő, mely így hangzik: Mondja ki a kecskeméti Nagygyűlés, hogy: a magyar föld terhes adóságainak olcsóbb, fel nem mondható kölcsönökké való átváltoztatását gazdasági, társadalmi és politikai tekintetben sürgős és mielőbb munkába veendő feladatnak tartja; e célból felhívja a Magyar Gazdaszövetség elnökségét, hogy ebben az irányban a szükséges tépéseket úgy a kormánynál, valamint a törvényhozásnál és társadalmi utón is tegye meg. Végül, miután a földbirtok eladósuiása nemcsak hazánkban mutatkozik, hanem más országok mezőgazdas- gát is sújtja, szükségét látja annak, hogy leküzdésére nemzetközi mozgalom indittassék. A határozati javaslatot egyhangú lelkesedéssel elfogadták. Utána még néhány kisebb indítványt terjesztettek elő, amelyeket bővebb megvitatás végett a Magyar Gazdaszövetség választmánya elé utaltak. A nagygyűlés Darányi Ignác rövid elnöki zárószava után a gyűlés vezetőinek lelkes éltetésével ért véget. A nagygyűlés hallgatósága mindvégig megfeszített figyelemmel kísérte a szónokokat, ami mindenesetre annak a munkának hatása, amelynek a Magyar Gazdaszövetség ez évi nagygyűlése valóban impozáns és felejthetetlen megnyilvánulása volt. _ .#
