Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)

1911-04-29 / 17. szám

2-ik oldal SZATMÁRI talatból lassankint le lehet szűrni mind azokat az általános szabályokat, amelyek alkalmazásá­val fokozhatjuk a föld-termőképességét, fejleszt­hetjük mezőgazdaságunkat. Ilyen nagyszabású összejövetel lesz a ki­lencedik országos gazdakongressus is, amelyet a f. év május hó 6—8 napjaira hívtak egybe Budapestre. Alig volt még gazda nagygyűlés, amely vetekedhetnék az idénre összehivottal al- kalomszerüségben és jelentőségben. Most érez­zük különösen azt, hogy a magyar föld termő- képességének is vannak időnként határai. Most érezte azl az országban jóformán minden em­ber, hogy a magyar mezőgazdaságfejlesztésére elkerülhetetlenül szükség van. Össze kell tehát jönnie az ország minden számottévő gazdájá­nak, hogy megvitassa a fejlesztés legcélraveze­tőbb módjait és eszközeit. Előttünk fekszik a nagyszabásúnak ígérkező kongressus programja. Ez a program azt mu­tatja, hogy a rendező-bizottság tisztában van a kongressus feladatával. Egész halmaza a kér­déseknek vár megvitatásra. Ámde valamennyi kérdésnek kedvező megoldása egy-egy újabb lépés a mezőgazdaság fejlődése utján. Tanács­kozik mindenek előtt a kongressus arról, ho­gyan lehet a mezőgazdasági szaktudást nép­szerűsíteni. Ez lesz a kongressus első szakosz­tályának a feladata. A kongressus második szakosztálya a mezőgazdaságnak fejlesztéséhez szükséges politikai követelményeket formulázza meg, egyúttal megjelöli a mezőgazdasági ter­mékek értékesítésének legalkalmasabb módjait, jelentős feladata lesz a kongressuson az állat- tenyésztési és állategészségügyi szakosztálynak is, úgyszintén a negyedik szakosztálynak, a GAZDA április 29. földmivelésügyi- és növénytermelésinek, végül az ötödik szakosztály a mezőgazdasággal ösz- szefüggő kereskedelmi, ipari és üzemi kérdése­ket fogja tisztázni. A gazdag tárgyalási anyag is legjobban mutatja mi mindenre kellett gondolni, milyen kérdéseket kell alaposan megoldani, hogy a kongressus tulajdonképeni célját: a mezőgaz­daság fejlesztésének, a termelés fokozásának I általános érvényszabályait megállapíthassák. | Ámde éppen a kongresszus gazdag tárgyalási anyaga teszi szükségessé azt, hogy ez a kon­gressus minden eddigi hasonló gyűléseknél né­pesebb legyen. Több szem többet lát, több gon- ! dolkozó fő, több jótanácsot tud adni és minél több tagja van a kongressusnak, annál hama­rább válnak közkinccsé a leszűrt igazságok, annál hamarább teszi magáévá a közvélemény a kongressus által megállapított kívánságokat. Száj- és körömfájásról. (R) a járványos száj- és körömfájás alól kezd marhatenyésztésünk felszabadulni. A vásárok országszerte nagyobbára felszabadultak a zár alól, azonban nem szabad elbizakodnunk, mert hazánkban még mindig 1769 község van fertőzve és vármegyénkben is 23 községben még mindig tart a betegség. Lapunk hasábjain többször rámutattunk, hogy a vész oly rohamos és ijjesztő mérvű elterjedésének oka elsősorbzn is gazdáinknak vétkes, könnyelmű nem tö- rődömsége. Nemcsak súlyos hibát követtek el önönma- guknak a betegség fellépése alkalmával annak eltitkolá­sával, de határozottan az ő lelkiismeretüket terheli az a Kühne mezőgazdasági gépgyár Részvény-Társ. Hazánk legrégibb gazdasági gépgyára MOSÓMBAN. Legjobb anyagból és elismert gondos kivitelben kaphatók: Sack-rendszerü acél-ekék, egy és két vasú ekék, különféle szerkezetben. Hengerek, szántóföld- és rétboronák dús választékban. Hírneves tolókerekes rendszerű MOSONI DRILL SORVETŐGÉPEK. Osborne._ .amerikai^ kévekötő és, marokrakó aratógépek, fűkaszálók. Mindennemű cséplőgépek, kézi és járgányhajtásra. Gabona- tisztitó- és.szelelő-rosták, konkolyválasztók, szecskavágók, répavágó és darálógépek kitűnő szerkezetben és különféle nagy­ságban. ^Morzsolok, kézi és.erőhajtásra. Hollingsworth lógereblyék. Amerikai ló és kézi-kapák. Francia ekék, kapálógépek szőlő­müveléshez.“Szőlőzuzók, préselés permetezők.^Tejgazdaságl gépek. Bizományi raktár^: BIRÓ^LAJOS urnái Szatmár,;|Piac-tér,|báró Vécsey-ház.

Next

/
Thumbnails
Contents