Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)
1911-04-29 / 17. szám
y Ili, évfolyam. Szatmár, 1911. április 29. t/ 17. szám. r SZA1MAN GAZDA KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. A SZAT MÁR MEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATAL 0'S LÁTMA. $ .VA’ ,,y-> p , A SZATMÁRMEGYEI LÓVERSENY-EGYLET, AZ ÉSZAKKELETI VÁRMEGYEI SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS K MEGJELENIK MINDEN SZOMEATON. >■ .í Előfizetési ára : Egy évre ....... 6 korona. Fél évre.............................3 „ Negyed évre ........................P5Ö „ A S iatmármegyei Gazdasági Egyesület tagjai tagiIljUíetmény ellenében díjmeiitesen kapják. Laptulajdonos: A Szatinánnegyei Gazdasági Egyesület. Lapvezérlö bizottság : Böszörményi Emil dr. Bartha Kálmán Domahidy btván Cholnoky Imre Petbő Qyörgy. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatinár, Deák-tér 2. szám, hová úgy a lap szellemi, mint anvagi oldalát érintő közlemények, hirdetések és pénzek küldendők. .: Kéziratokat nem küldünk vissza. Interurbán-telefon 217. sz. Miért kell a gazdakongressus ? Alig van béketürőbb, a teherviselésre képesebb, az anyagi javakat önzetlenebből osztogató valami, mint az áldott anyaföld, a kalásztermő szántóföld. Különösen nálunk van ez igy Magyarországon, ahol a mezőgazdálkodás nemcsak hogy alapja egész közgazdasági életünknek, de egyúttal nemzetfenntartó tényező is. Csodálatosképpen mégis bekövetkeznek olyan idők, amikor a szántóföld anyagi javakat nyújtó képessége megcsökken. Valamikor amikor még a mezőgazdálkodás nem állt egyébből mint legeltetésből, őseink amikor az igavonó barmok letaroltak egy-egy selyemfüvü mezőt, egyszerűen felkerekedtek s mentek rehény mérföldéi tovább, ahol a fii még buján sarjad zott. Most is igy lehetne! Ha a magyar gazda amikor szántóföldje termelőképességének végső határához jutott el, egyszerűen felkerekedhetnék s kereshetne magának olyan szűz tele- vényt, amely ismét húszszorosán, vagy még többszörösen adja vissza a belévetett magot, vajmi könnyű volna megoldani a súlyos mező- gazdasági problémákat. Most azonban más világot élünk. A gazdát az ősi röghöz köti a tu- ! lajdonjog szentsége, az országok lakói megso- | kasodtak, nem igen hajlandók helyet adni egy- egy felkerekedő uj hazát s uj levegőt kereső népnek. A magyar gazdának tehát más módhoz kell fognia, hogy a növekvő fogyasztásnak szántóföldje eleget tudjon tennie. Segítségül kell hivnia a menőgazdasági szaktudományt; a tudomány fegyvereit kell előszedni s harcba vinni a föld termelőképességének fokozására. De még ez sem elég, a könyvekben le van rakva már a mezőgazdasági tudománynak minden apróbb részlete, csakhogy a magyar gazdák í túlnyomó nagy része nem tudja azt, hogy me- ! lyik tételt mikor, hogyan és hol alkalmazza. Ezért van szükség arra, hogy az ország gazdaközönsége időnként összejöjjön közös ta- j nácskozásra, ahol száz és száz gondolkodó fő eszmecseréjéből száz és száz gyakorlati tapaszKüszner Albert és Társa MAGÁNBANKHÁZA. Mindennemű bankszerü üzletet a legelőnyösebben bonyolít le — — Betétekre legmagasabb kamatozást nyújtja. — Váltókat leszámítol. — Helybeli és tőzsdén jegyzett értékpapírokat elad és vesz. — Gabona határidőben megbízásokat elfogad. — Különösen ajánja a sorsjegytársulatokban való részvételt havi 10 koronás részetekben. — Bármily sorsjegyet előny ös fizetési feltételek mellett részletfizetésre eladunk s már az első részlet lefizetése után a Ihuzások nyeremény-esélyei a vevőt illetik. — Convertált jelzálog sorsjegyek húzása már f. évi május 27-én, főnyeremény 200,000 korona és számos melléknyeremény. — Több ingatlan van eladás végett bejelentve. Lapunk mai száma 10 oldal. i r
