Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-12-31 / 52. szám
SZATMÁRI GAZDA 5-ik oldal december 24. Vármegyénk talajviszonyait ha vesszük, arra a meggyőződésre jutunk, hogy földeink általában foszforban szegények, éppen azért kezd már birtokosaink között is a szuperfoszfát használata tért hódítani. Miért ne használhatnák tehát gazdáink a szuperfoszfát helyett a szatmári fekáltrágyát, mely foszfortartalomban oly gazdag, s mely itt biztos sikerrel alkalmazható. Alkalmazhatóságát illetőleg bámulatos eredményt érünk el takarmányrépánál, melynek bizonyságául felhozhatjuk, hogy éppen szatmári fekáliákkal trágyázott területen, Szatmár város határában holdanként 600 q-án felüli termést láttunk, igen előnyös repce alá, a minek meg az a főelőnye, hogy a következő évben kitűnő búzatermésünk van; kitűnő kertészeti és szőlőtrágya, valamint mezőgazdaságban is nagy sikerrel alkalmazható. Úgy az uj szőlők telepítése, mint a termő szőlők fenntartása és különösen öreg szőlők felújításában különösen érvényesíti hatását, sem az érést nem késlelteti, sem a szőlő minőségét kedvezőtlenül nem befolyásolja. Rendszerint négy évi turnusokban fészek trágyaként használják 1—3 kgrot számítva egy tőre; természetesen a mennyiség a helyi körülményektől függ, azonban már a tövenkénti 1 kgros fekálkomposzt is eredményt mutat fel. Szántóföldeken a fekáltrágya rendkívül heves hatása miatt olyan növények alá alkalmazandó, a melyek az erős istállótrágyázást kibírják és kívánják. Közvetlen gabonanemüek alá nem való, nert megdülést okozhat, de annál alkalmasabb csalamádé, takarmányrépa, tengeri, repce stb. alá. Agyagos szántó földeken a tiszta fekáltrágyázás rendkívül jó hatású és négy éves turnusban egy katasztrális holdra körülbesül 30 q alkalmazandó. Számtalan kísérlet igazolja a fekáltrágyáknak óriási előnyeit, a sok közül helyszűke miatt csak egyet hozunk fel, még pedig mezőgazdaságra vonatkozót : „Báró Révay Simon tajnai birtokán ugyanis 1898-ban egy 20 magyar holdas, kötött agyagos talajú tábla 500 métermázsa losonci felkálkomposzttal, 1200 négyszögölenként tehát 25 métermázsával trágyáz- tatott búza alá, vöröshere után. A rendkívüli buja vetés már kora tavaszkor megdőlt és rendkívül nagy szalmatermésen túl, arató és cséplőrészen kívül 767 kiló 78 kilós búzát adott, vagyis többet, mint azelőtt bármely esztendőben és többet, mint ez évben a többi istálló- trágyás buzavetés. A második évben búza után 10 métermázsa probstei-árpát termett, holott eladdig sohasem adott 6 métermázsánál nagyobb termést; a harmadik évben kitűnő zabos bükkönytermést adott, az idén pedig gyönyörű búza volt e táblában. Számítása szerint, eltekintve a szalma és a bükköny hatalmas terméstöbbletétől, csak gabonában 5 métermázsa 74 koronával nagyobb termést adott holdanként ezen tábla. A fekálkomposzt a földet porhanyóvá tette és a hideg agyag fizikai tulajdonságait egyébként is kedvezően befolyásolta.“ Ezekben tartottuk szükségesnek a fekáltrágya becsét röviden ismertetni, annyival is inkább, mivel gazdáink közül igen sokan nincsenek kellőleg annak hatása és értéke felől tájékozva s igy annak alkalmazásával szemben bizalmatlanok. Különfélék. Elhalálozás. Súlyos csapás érte egyesületünket, folyó hó 28.-án reggel 6 órakor elhunyt ugyanis kölesei Kölcsey Antal mikolai földbirtokos, egyesületünknek alapításától tagja s haláláig választmányi tagja, Szatmárvármegye törvényhatóságának bizottsági tagja stb. Az elhunyt mint példás családapa, kiváló gazda, vármegyei és társadalmi életünk tevékeny tagja köztiszteletben, közbecsülésben és oly közszeretetben élte le 85 évét, a minő csak az egész embert szokta körülvenni. Passzionátus gazda volt, ki csaknem haláláig szellemi és testi erejének teljes birtokában fiatalos ener- zsiával vezette gazdaságát. Halálát egyesületünkön kívül családja, kiterjedt rokonsága, jó barátainak, ismerőseinek nagy száma igaz részvéttel gyászolja. Temetése folyó hó 30-án délután 3 órakor volt Mikolán, a részvétnek impozáns megnyilvánulása mellett; egyesületünk a temetésen küldöttségileg képviseltette magát s a ravatalra koszorút helyezett. A család a következő gyászjelentést adta ki: Özv. bori Horváth Istvánná szül. kölesei Kölcsey Emilia, kölesei Kölcsey Sándor s családja, kölesei kölcsey Ákos és családja, kölesei Kölcsey Ferenc dr. és családja, özv. bilkei Galgócy Jenőné szül. kölesei Kölcsey Hella és családja úgy a maguk, valamint az összes rokonság nevében a legmélyebb bánattal tudatják, a forrón szeretett édes apa, nagyapa szépapa és testvérnek: Kölesei Kölcsey Antalnak, élete 85-ik évében, hosszas szenvedés után folyó hó 28.-án reggel 6 órakor történt csendes elhunytét. A drága halott földi maradványa december hó 30-án d. u. 3 órakor fog a mikolai családi sirkertbe, a ref. egyház szertartása szerint nyugalomra helyeztetni. Mikola, 1910 december hó 28-án. Áldás és béke lengjen porai felett! Áthelyezés. A m. kir. pénzügyminiszter Alkér Lajos dohánybeváltó hivatali tiszttartót Budapestről, mint hivatalvezetőt a nagykárolyi dohánybeváltó hivatalhoz áthelyezte. Uj gazdasági tudósító. A földmivelésügyi miniszter Jákó Dénest a csengeri járás területére a gazdasági tudósítói teendőkkel bizta meg. Uj lap vármegyénkben. Nagykárolyban „Nagykároly és Érmellék“ címen Rédei Károly ev. lelkész szerkesztésében uj politikai és társadalmi hetilap indult meg. Előfizetési ár egész évre 8 korona.
