Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-12-31 / 52. szám
6-ik oldal SZATMÁRI GAZDA december 24. A német gazdák Magyarországon. A németországi Mezőgazdasági Egyesület legutóbb tartott ülésén egyhangúlag elhatározta, hogy a jövő év május hónapjában tanulmányi kirándulást rendez Magyarországba. Az egyesület legalább kétszáz jelentkezőre számit s ehhez képest az utiprogrammot is huszonegy napban állapították meg. A német gazdák ittlétük alatt az ország egész mezőgazdaságát tanulmány tárgyává óhajtják tenni. Szívesen néznének meg egy budapesti lóversenyt, de emellett a népes lótenyésztést is szeretnék látni. A társaság Berlinből — Bécs kihgyásával — egyenesen Fogarasra megy s onnan indul kőrútjára. Serényi Béla gróf föld- mivelésügyi miniszter, kinek az utazásról jelentést tettek, örömmel vett hirt a német gazdák elhatározásáról s elrendelte, hogy a „Deutsche Landwittschafts-Gesell- schaft“ot az ő nevében biztosítsák meleg érdeklődéséről és szives támogtásáról. A magyar gazdasági egyesületek is örömmel értesültek a német gazdák vállalkozásáról, melyet minden tekintetben sikeressé óhajtanak tenni. A drágaság orvosszerei. Ezen a címen most jelent meg a Magyarországi Szövetkezetek Szövetségének kiadásában egy alaposan megirt és rendkívül érdekes adatokkal kibővített füzet, amely a drágaság valódi okait és legalkalmasabb orvosszereit ismerteti. A röpirat kiválóan alkalmas arra, hogy a drágaság kérdésében megtévesztett közvéleményt helyes irányba terelje, de a legnagyobb értéke mégis az a könyvecskének, hogy ellentétben a drágaság kérdésében tartott zűrzavaros ankétekkel és népgyülésekkel, a drágaság csökkentésére olyan orvosszereket jelöl meg, amelyeket minden nagyobb nehézség nélkül és bárhol is sikeresen lehet alkalmazni. Akit e fontos kérdés érdekel, — s vajon kit ne érdekelne? — az rendelje meg a füzetet, mely egyúttal első száma a Magyarországi Szövetkezetek Szövetsége Filléres könyvtárának, a „Pátria“ könyvkiadó hivatalában Budapest, IX. Üllői-ut 25. Ára portóval együtt mindössze 20 fillér. A budapesti husinség. A budapesti napilapok az utóbbi időben annyit írtak a husdrágaságról s ennek következtében beállott husinségről, hogy szükségét láttuk szerkesztőségünk egyik tagja utján meggyőződni a valóról. Kiküldött munkatársunk — mint elmondja — félve nyitott be egy budapesti hivatalnok lakásába, félt attól, hogy a család tagjait, kik már hónapok óta nem ehettek húst — mert a lapok rémes kiáltásai után ezt lehetett feltenni — a tudós macskájaként szédelegve fogja találni s e helyett, ó csodák csodája az egész családot viruló egészségben, mi több súlyban gyarapodva találta; tovább ment egy magánhivatalnok családjához, ott az előbbit még fokozottabb mértékben tapasztalta, majd benézett egy iparos, egy hivatal- szolga s egy munkás családjához, sehol a husdrágaság ellen különösebb panasz nem merült fel; de igenis általános a panasz a lakás, tojás, burgonya, cipő, tej-, vaj stb. drágasága miatt, ez utóbbiaknál pedig a magas ár nem egyidejűleg állott be a husdrágasággal, mert még ez utóbbi csak a folyó év derekán kezdődött, addig a többiek 8—10 éve teszik elviselhetetlenné budapesti életet. Tehát van igenis Budapesten általános drágaság, melynek sáncai közzé a hús legkésőbb sorakozott be s igy a nehéz megélhetésnek nem a hústermelő bőrkabátosok, hanem az összes áru és élelmi cikkeket közvetítő kereskedelem az oka. Tudósítónk különben azt is tapasztalta, hogy az agráriusok ellen indított indokolatlan támadással Budapest lakossága nem azonosítja magát s nagyon is tudja kellő értékére leszállítani a tendenciózusan világba dobott hangzatos frázisokat. Úgy látszik, hogy a fegyver ez alkalommal is vissza felé sült el. A világ gabonatermése 1910. évben címen most jelent meg a m. kir. földmivelésügyi minisztérium kiadásában egy füzet, mely államonkint tünteti ki az ez évi termés átlagokat. Ebből a füzetből láthatjuk, hogy a világ ez évi termése volt: búzából 90T36, rozsból 467T9, árpából 355‘25, zabból 628'28, tengeriből 1080'55 millió métermázsa. Ezen kimutatott termésátlagokból, ha az egész világ fogyasztási szükségletét vesszük figyelembe mutatkozik fölösleg: búzából 17-67, rozsból P50, árpából 5‘07, tengeriből 4770 millió métermázsa, inig a zabból 3’38 millió métermázsa a hiány, amely természetesen a takarmány árának emelkedését fogja maga után vonni. Egy éves méncsikók vásárlása. Felhívom mindazon tenyésztőket, kiknek birtokában legalább is négy jó származású, erős csontü, szabályos testalkatú, saját nevelésű egy éves méncsikó van s azokat az államnak eladni kívánják, hogy ebbeli szándékukat a helynek és utolsó postának, ahol a csikók állanak, valamint a csikók származásának, magasságának, színének és árának pontos megjelölésével a hí. kir. földmivelésügyi ministeriumhoz benyújtandó egy koronás bélyeggel ellátott írásbeli nyilatkozatban, legkésőbb 1911. évi február hó 1-ig bejelenteni szíveskedjenek. Az ezen határidőn túl érkező bejelentések figyelembe vétetni nem fognak. Budapesten, 1910. évi december hó. M. kir. földmivelésügyi minister. Szöllősgazdáink figyelmét felhívjuk lapunk 11. oldalán foglalt bornyilvántartásunkra s ez alapon borkészleteik bejelentésére. Egyesületünk heremagtisztitó raktára (Szat- már, Árpád-utca 21. szám.) nyitva d. e. 8—12, délután 2—6 óráig. Bejelentések a raktárhoz, vagy az egyesület titkári hivatalához {Deák-tér 2. sz.) intézendők. Állatszámlálás. Az 1910 évi népszámlálásai kapcsolatosan állatszámlálás is lesz. Az állatok öszeirása
