Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-12-17 / 50. szám
december 17. SZATMÁRI GAZDA Szatmár-Németi és kiállításunk. Jubiláns kiállításunk ügye ismét egy hatalmas lépéssel haladt előre; f. hó 12-én tartott törvényhatósági bizottsági ülésen ugyanis Szatmár-Németi szab. kir. város közönsége, kiállításunk rendezési költségeire ötezer koronát szavazott meg s ezenkívül a kiállítás céljaira szükséges területet díjmentesen átengedte. Szatmár-Németi szab. kir. város e határozatával minden szónál ékesebben bizonyítja, hogy tervezett kiállításunkra szükség van, mert nagyon is kívánatos, hogy Szatmárvármegye területén szétszórt gazdasági termékek, ipari, háziipari cikkek stb. vármegyénk földrajzi, vasúti és kereskedelmi központjában, Szatmár- Németi szab. kir. városban e kiállítás keretében özsze- hozattassanak, hogy igy azokról a fogyasztó közönség e vármegye határain kívül is tudomást szerezhessen s igy a termelő gazdák és iparosok uj piacokat biztosíthassanak termékeiknek. Van azonban ennél még egy fontosabb érv is a kiállítás szükségessége mellet, t. i. az, hogy a kiállítók egymás produktumait szemlélve egymásra oktatólag hassanak s az elsajátitottakat otthon értékesíthessék. Ezeknek a fontosságát dokumentálta Szatmár- Németi szab. kir. város, amidőn ily tekintélyes összeggel mozdította elő kiállításunk sikerét; tette pedig ezt tisztán abból a szempontból, hogy egy rohamosan fejlődő város erkölcsi kötelessége minden oly mozgalmat, még áldozatok árán is anyagilag támogatni, mely közcélt szolgálva, a lakosság kulturális és anyagi jólétét van hivatva előmozdítani. Méltán dicséret és elismerés illeti e fenkölt gondolkozást tanúsító határozatért Szatmár-Németi szab. kir. város közönségét, de hálás köszönettel tartozik egyesületüuk Vajay Károly dr. polgármestarnek is, kinek nagy érdemei vannak kérelmünk ily előzékeny elintézésében. Lehetetlen, hogy e pontnál ne vizsgáljuk a visz- szaérkezett gyüjtőiveket, annyival is inkább tehetjük ezt, mert köztudomású, hogy jubiláris kiállításunk rendezési költségeinek fedezése céljából Szatmárvármegye területén gyűjtést indítottunk, s a felajánlott összegeket pedig a „Szatmári Gazdá“-ban nyugtáztuk, tehát amidőn a visszaérkezettekből ez alkalommal kettőt kiemelünk s velük nehány sorban fogalkozunk nem követünk el indiskreciót. Szatmár-Németi szab. kir. város megszavazott 5000, Csenger nagy község 100 koronát. Mind a két szám arról tanúskodik, hogy úgy Szatmár, mint Csenger tudatában vannak annak, amit fentebb felsoroltunk; tisztában vannak azzal, hogy egy községnek közcélra áldozni kell s népjóléti akciók elől elfordulniok nem szabad. Korántsem akar az amidőn a két számot egymás mellé állítjuk talán figyelmeztetés 3-ik oldal lenni azon községek részére, melyek még adományaik felől nem határoztak, korántsem akarjuk ezt követendő példa gyanánt oda állítani azon városok és községek elébe, melyek a kettő között elhelyezhetők, de kötelességünk volt e két adományt tájékozásul bizonyos kommentárral leközölni annyival is inkább, mivel városaink és községeink jelentékeny része még mindez ideig nem nyilatkozott, vajon egyesületünket kiállításunk rendezésénél minő támogatásban hajlandó részesíteni. Miután egyesületünk vezetősége a kiállíiás végleges tervezeteinek és költségvetésének befejező munkálatait végzi, felkérjük e helyen is városaink, testületeink, uradalmaink intéző köreit s mindazokat, kik jubiláris kiállításunk iránt bizonyos érdeklődéssel viseltetnek, szíveskedjenek ügyünket oly elbánásban részesíteni, a minőt az megérdemel s elhatározásukról a rendező egyesület vezetőségét mielőbb értesíteni. GYÜMÖLCSÉSZET. Rovatvezető: Korponay Kornél. A gyapjas pille. (Ocneria dispar). Ha ősszel, vagy télen végigmegyünk gyümölcsöskertünkön, vagy az annak közelében lévő erdőn s nemcsak a fák ágait vizsgáljuk, hanem kellő figyelmet fordítunk a fatörzsekre is, különösen az ághónaljak alsó részein, vagy feltáskásodott kéregrészek alatt, nemkülönben a kerti padok, kerítések, karók stb. védettebb helyein taplószerü sárga foltokat fogunk találni, a melyeket kissé megbolygatva látni fogjuk, hogy az egész folt csupa tojásból áll. Ez a gyapjas pille telelő tojáscsoportja. Mihelyt fáink rügyezni kezdenek, minden egyes tojásfoltból 3—500 apró, kezdetben teljesen fekete hernyó kél ki, melyek eleinte csoportosan maradnak együtt, később azonban növekedésük arányában szerte- szélednek az egész fán s csak vedléskor verődnek ismét össze kisebb nagyobb csoportokba. Tekintetbe véve ezen hernyónak az egész fán való elszéledését, valamint azon tulajdonságát is, hogy ha egy fát levágtak csoportosan rándulnak át szomszéd fára, könnyen beláthatjuk, hogy hernyó alakulatakor nem igen védekezhetünk ellene sikeresen, különösen ha még meggondoljuk azt is, hogy testének teljesen szőrös voltánál fogva semminemű permetező anyag sem bir erősebb hatással szervezetére. Kezdetben a hernyó csak nagyon lassan fejlődik s egész életidején keresztül rendkívül falánk, miért is, ha nagyon elszaporodik, óriási károkat tehet s egész erdőket és gyümölcsösöket kopaszthat le. Hernyója könnyen megismerhető arról, hogy fejé
