Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1910-12-17 / 50. szám

december 17. SZATMÁRI GAZDA Szatmár-Németi és kiállításunk. Jubiláns kiállításunk ügye ismét egy hatalmas lé­péssel haladt előre; f. hó 12-én tartott törvényhatósági bizottsági ülésen ugyanis Szatmár-Németi szab. kir. város közönsége, kiállításunk rendezési költségeire öt­ezer koronát szavazott meg s ezenkívül a kiállítás cél­jaira szükséges területet díjmentesen átengedte. Szatmár-Németi szab. kir. város e határozatával minden szónál ékesebben bizonyítja, hogy tervezett ki­állításunkra szükség van, mert nagyon is kívánatos, hogy Szatmárvármegye területén szétszórt gazdasági termékek, ipari, háziipari cikkek stb. vármegyénk föld­rajzi, vasúti és kereskedelmi központjában, Szatmár- Németi szab. kir. városban e kiállítás keretében özsze- hozattassanak, hogy igy azokról a fogyasztó közönség e vármegye határain kívül is tudomást szerezhessen s igy a termelő gazdák és iparosok uj piacokat biztosít­hassanak termékeiknek. Van azonban ennél még egy fontosabb érv is a kiállítás szükségessége mellet, t. i. az, hogy a kiállítók egymás produktumait szemlélve egymásra oktatólag hassanak s az elsajátitottakat otthon értékesíthessék. Ezeknek a fontosságát dokumentálta Szatmár- Németi szab. kir. város, amidőn ily tekintélyes összeg­gel mozdította elő kiállításunk sikerét; tette pedig ezt tisztán abból a szempontból, hogy egy rohamosan fej­lődő város erkölcsi kötelessége minden oly mozgalmat, még áldozatok árán is anyagilag támogatni, mely köz­célt szolgálva, a lakosság kulturális és anyagi jólétét van hivatva előmozdítani. Méltán dicséret és elismerés illeti e fenkölt gon­dolkozást tanúsító határozatért Szatmár-Németi szab. kir. város közönségét, de hálás köszönettel tartozik egyesületüuk Vajay Károly dr. polgármestarnek is, ki­nek nagy érdemei vannak kérelmünk ily előzékeny el­intézésében. Lehetetlen, hogy e pontnál ne vizsgáljuk a visz- szaérkezett gyüjtőiveket, annyival is inkább tehetjük ezt, mert köztudomású, hogy jubiláris kiállításunk ren­dezési költségeinek fedezése céljából Szatmárvármegye területén gyűjtést indítottunk, s a felajánlott összegeket pedig a „Szatmári Gazdá“-ban nyugtáztuk, tehát ami­dőn a visszaérkezettekből ez alkalommal kettőt kieme­lünk s velük nehány sorban fogalkozunk nem köve­tünk el indiskreciót. Szatmár-Németi szab. kir. város megszavazott 5000, Csenger nagy község 100 koronát. Mind a két szám arról tanúskodik, hogy úgy Szatmár, mint Csenger tudatában vannak annak, amit fentebb felsoroltunk; tisztában vannak azzal, hogy egy községnek közcélra áldozni kell s népjóléti akciók elől elfordulniok nem szabad. Korántsem akar az amidőn a két számot egymás mellé állítjuk talán figyelmeztetés 3-ik oldal lenni azon községek részére, melyek még adományaik felől nem határoztak, korántsem akarjuk ezt követendő példa gyanánt oda állítani azon városok és községek elébe, melyek a kettő között elhelyezhetők, de köteles­ségünk volt e két adományt tájékozásul bizonyos kom­mentárral leközölni annyival is inkább, mivel városaink és községeink jelentékeny része még mindez ideig nem nyilatkozott, vajon egyesületünket kiállításunk rendezé­sénél minő támogatásban hajlandó részesíteni. Miután egyesületünk vezetősége a kiállíiás végle­ges tervezeteinek és költségvetésének befejező munkála­tait végzi, felkérjük e helyen is városaink, testületeink, uradalmaink intéző köreit s mindazokat, kik jubiláris kiállításunk iránt bizonyos érdeklődéssel viseltetnek, szíveskedjenek ügyünket oly elbánásban részesíteni, a minőt az megérdemel s elhatározásukról a rendező egyesület vezetőségét mielőbb értesíteni. GYÜMÖLCSÉSZET. Rovatvezető: Korponay Kornél. A gyapjas pille. (Ocneria dispar). Ha ősszel, vagy télen végigmegyünk gyümölcsös­kertünkön, vagy az annak közelében lévő erdőn s nem­csak a fák ágait vizsgáljuk, hanem kellő figyelmet for­dítunk a fatörzsekre is, különösen az ághónaljak alsó részein, vagy feltáskásodott kéregrészek alatt, nemkü­lönben a kerti padok, kerítések, karók stb. védettebb helyein taplószerü sárga foltokat fogunk találni, a me­lyeket kissé megbolygatva látni fogjuk, hogy az egész folt csupa tojásból áll. Ez a gyapjas pille telelő tojás­csoportja. Mihelyt fáink rügyezni kezdenek, minden egyes tojásfoltból 3—500 apró, kezdetben teljesen fekete hernyó kél ki, melyek eleinte csoportosan maradnak együtt, később azonban növekedésük arányában szerte- szélednek az egész fán s csak vedléskor verődnek is­mét össze kisebb nagyobb csoportokba. Tekintetbe véve ezen hernyónak az egész fán való elszéledését, valamint azon tulajdonságát is, hogy ha egy fát levág­tak csoportosan rándulnak át szomszéd fára, könnyen beláthatjuk, hogy hernyó alakulatakor nem igen véde­kezhetünk ellene sikeresen, különösen ha még meg­gondoljuk azt is, hogy testének teljesen szőrös voltánál fogva semminemű permetező anyag sem bir erősebb hatással szervezetére. Kezdetben a hernyó csak nagyon lassan fejlődik s egész életidején keresztül rendkívül falánk, miért is, ha nagyon elszaporodik, óriási károkat tehet s egész erdőket és gyümölcsösöket kopaszthat le. Hernyója könnyen megismerhető arról, hogy fejé­

Next

/
Thumbnails
Contents