Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-12-17 / 50. szám
2-ik oldal SZATMÁRI GAZDA december 17. alább is térdig járhasson a rózsában! mert hát a magyar vele született lomhaságánál és apat- hikus betegségénél fogva nyugodtan konkurálhatna a természetrajz türelmesnek jelzett díszpéldányaival is! Azonban mint minden magyar közmondásnak meg van a maga burkolt szatírája, úgy a fenti közmondás is bölcsen elhallgatja, hogy a rózsának meg vannak a maga maliciózus tövisei is, amelyek esetleg vérig is sebeznek. Az a furcsa és érthetlen azonban, hogy a vért okozó sebzés dacára képtelenek vagyunk a fájdalmat érezni, mert a tehetetlenség narkózisa agyunkból és idegeinkből minden érzékenységet kiölt s igy nem csoda, ha a magyar gazdaközönség mely az állam összes terheit viseli oly médiumnak bizonyult, mely utolsó csepp vérét is szívesen kihagyja szipolyozni, csak szokásaiból ki ne zökkentsék és enervált nyugalmában meg ne háborítsák. így történik azután, hogy évről évre hányattunk s bár a terhek súlya alatt már-már összeroskadtunk, mégis nyugodtan türjük, hogy vállaink tovább és tovább terheltessenek. Előttem fekszik a pénzügyi kormány sürgős javaslata, mely az ingatlanok eddigi illetékét átlag 30—40 százalékkal emeli s mit a jövő évben már életbe léptetni is akar! E javaslatban az a szomorú, hogy ismét az ingatlanokat, tehát a gazdaközönséget fogja leginkább sújtani. A mihez ha tekintetbe vesz- szük, hogy az uj adó kataster ismét adóemeléssel van összekötve, kétségtelen, hogy a gazda jövője nem hogy nem rózsás, de oly aggasztó, amelynek fel kellene ráznia a legeltompultabb lelket is apathikus álmából, hogy a teher igazságos megosztásának elve alapján a lét megmentés terére lépjen! Az a magyar gazdaközönségnek átka, hogy minden közmegterheltetésnél mindenkinek a szeme rajta akad meg! holott más ágazat és más oly tér, mely ezerszerte jövedelmezőbb érintetlenül hever s nyugodt biztonságba hagyja művelőit. Mily óriási előnyben áll a magyar gazda felett a börziáner! Ezek csak egy-egy nagyobb kötésnél is százezreket, sőt milliókat, raknak zsebre nyereségül! Ha egy gazdaember vesz egy ingatlant, a legelső kötelessége illetékszabás végett bejelenteni, s ha ezt nem teszi, meg is büntetik! Ha valaki Írásbeli szerződéssel ad vagy vesz, erre 3-ik fokozatú illeték kell, vagy kivettetik reá a 10 százalék illeték. A börziáner óriási összegekre menő Írásbeli kötéseket csinál, — amely nem esik fokozatos illeték alá — s még óriásibb nyereségeket rak zsebre, amely külön meg nem adózta- tik! Ezeket azonban nem szabad látni, — nem szabad hallani! Ipar, kereskedelem, földmivelés és más haszonnal járó foglalkozás agyon van terhelve, minden pangásban van, nincs befektetés, nincs beruházás, mert a terhek lehetlenné teszik! Ezt sem akarja látni senki, mert a nyomor jajgatása, az éhező család panasza kellemetlen a fülnek s látása bántja a szemet! Pedig mégis! ha a teher még érezhetőbbé a pusztulás, a nyomor elviselhetlenebbé válik, a jajkiáltás túl fogja harsogni a sivatagi sakál üvöltését is s ha a gazda közönség öntudatra ébredése el nem maradna, úgy egy szebb, egy jobb és könnyebb társadalmi fejlődésnek kellene bekövetkeznie! Addig pedig csak türelem! és kiáltsuk: ........................jöjjön el a te országod ! Rusticus Kühne mezőgazdasági gépgyár Részvény-Társ. Hazánk legrégibb gazdasági gépgyára MOSÓMBAN. Legjobb anyagból és elismert gondos kivitelben kaphatók: Sack-rendszerü acél-ekék, egy és két vasú ekék, különféle szerkezetben. Hengerek, szántóföld- és rétboronák dús választékban. Hírneves tolókerekes rendszerű MOSONI DRILL SORVETŐGÉPEK. Osborne* amerikai'^kévekötő és marokrakó aratógépek, fűkaszálók. Mindennemű cséplőgépek, kézi és járgányhajtásra. Gabona- tisztitó- és szelelő-rosták, konkolyválasztók, szecskavágók, répavágó és darálógépek kitűnő szerkezetben és különféle nagyságban. Morzsolók^kézi és^erőhajtásra. Hollingsworth lógereblyék. Amerikai ló és kézi-kapák. Francia ekék, kapálógépek szőlőműveléshez. Szőlőzuzók, prések és permetezők. Tejgazdasági gépek. Bizományi raktár,: BÍRÓ LAJOS urnái Szatmár, Piac-tér, báró Vécsey-ház.
