Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-09-24 / 38. szám
szeptember 24. SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal marha árak közt semmi féle okozati összefüggés sincs! Téves nézet, hogy Magyarország ne volna képes saját szükségletét marha állományából fedezni, mit igazol azon körülmény is, hogy a mezőgazdaság éppen nem szenved marha hiányban, minthogy mindig a fölösleget ereszti piacra s ha e tekintetben óvakodnunk kell, úgy az ellen kell óvást emelnünk, hogy a legtöbb növendék marha tőlünk a bécsi piacra a vágó hidra kerül ki, ha tehát törvényileg megtiltat- nék a 2 éven aluli borjaknak az országbóli ki és elszállítása s ha a bécsi piacra a kövér marha elszállítása is betiltatnék vagy legalább is korlátoztatnék, úgy igen rövid idő alatt hus- bőség állana be, mely a kínálat folytán a húsárakat feltétlenül leszállítaná, hangsúlyozván azonban, hogy a kartel féle műveletek lehetetlenné tétessenek. Rustitus. A nyíregyházai gazdagyűlés. Évről-évre nagyobb fontossággal bírnak az Országos Magyar Gazdaszövetség nagygyűlései. A parádi, palicsi s az idei nyíregyházai nagygyűlések fényesen igazolják, hogy gazdáink mindig jobban és jobban belátják, hogy tömörülniök, szövetkezniük kell, hogy az erős ellenáramlattal szemben érdekeiket megvédhessék; mert még 1908-ban a parádi gyűlésen mintegy 600 gazda vett részt, a palicsin ez a szám már elérte az 1500-at, a 20.-i nagygyűlésen a résztvevők számát pedig minden túlzás nélkül 5—6 ezerre tehetjük. Hiszen csak a mi külön vonatunkkal 676 gazda érkezett Nyíregyházára. Impozáns volt a látvány, a midőn Darányi Ignác a Gazdaszövetség nagynevű elnöke általános figyelem mellett az ülést megnyitotta, a 6000 gazdából álló óriási tömeg oly érdeklődést tanúsított, aminő ily népes gyűlésen szokatlan, figyelt mindenki, nehogy elszalasz- szon egy szót, nehogy elkerülje valami figyelmét, ami jólétének előmozdítására vonatkozik. Az országos nagynevű előadókat szívélyes ovációkban részesítette a hallgatóság, több ízben fel-felzugott a helyeslés, éljenzés orkánszerü vihara, amely 5000 gazda tetszésének volt kifejezője. A nagygyűlést a csinosan feldíszített kiállítási területen tartották meg. Jelen voltak: a földmivelési minisztérium képviseletében : Kazy József államtitkár, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület képviseletében : Károlyi Mihály gróf, Pallaviczini Ede őrgróf, Mezőssy Béla, Rubinek Gyula, Buday Barna és Mutschenbacher Emil dr. Az Országos Központi Hitelszövetkezet képviseletében Horváth János dr. igazgató, a Hangya részéről nagyobb küldöttség, az Országos Erdészeti Egyesület képviseletiében Török Gábor főerdőmester, az Országos Közművelődési Tanács képviseletében Árkay Kálmán dr. Küldöttségileg voltak képviselve : az abaujtornamegyei, a barsmegyei, bereg, bihar, borsod, csongrádmegyei, a debreceni, a hajdúböszörményi, a krassószörénymegyei, a marostordamegyei, a nógrádmegyei, a nyitramegyei, a nyugatmagyarországi, a pestmegyei, Szabolcs, szatmár, ung, zemplén és bácsbodrogmegyei gazdasági egyesületek. A Debreceni Gazdakör, a Nyíregyházai Gazda- szövetség, a Tapolcai Gazdakör, az Országos Széchényi- Szövetség, a Magyar Védőegyesület, az Országos Háziipari Szövetség, a Somogymegyei Hitelszövetkezetek Szövetsége, a Bécsi Pázmáneum Szociális Köre, a Magyar Kölcsönös Állatbiztosító Társaság és az Erdélyi Gazdasági Egylet kolozsvári szakosztálya. Részt vettek ezenkívül a naggyülésen : Dessewffy Aurél és Dessewffy Emil grófok, Kobek Kornél, Kállay Ubul, Nadányi Miklós, Wittmann János, Frey János, Liptay Béla, Baross János, Huszár Károly, Pallaviczini György őrgróf, Förster Aurél, Bernát Béla, Nadányi Gyula, Dobieczky Sándor orsz. képviselők stb. A gyűlést a szövetség elnöke, Darányi Ignác nyitotta meg. Kazy József államtitkár üdvözölte meleg hangon a naggyűlést a földművelési kormány nevében. Vay Tibor gróf főispán pedig a megye nevében üdvözölte a gazdákat. Darányi Ignác tartotta meg ezután megnyitó beszédét, melyben főként a balkáni kereskedelmi szerződések ügyéről és a husdrágaságról nyilatkozott. Ami a husdrágaságot illeti, mondotta Darányi, itt nem észlelhető egyéb, mint hogy az élelmi szerek is, lassabban bár, de követték a munkabér és iparcikkek drágaságát. Ha ezt a drágaságot mérsékelni akarják az által, hogy nem a jogos forgalmat és kereskedelmet, hanem a fölös közvetítést csökkentsük, termelőt és fogyasztót szövetkezeti alapon egymáshoz közelebb hozzuk, ebben a munkában őszintén ajánljuk föl közreműködésünket és ha szociális szempontból az élelmezési viszonyok javítása érdekében egyetemes intézkedések terveztetnek, a melyek minden teherviselő osztályt arányosan sújtanak, az elől mi, gazdák sohasem fogunk elzárkózni. De hogy ilyen egyetemes célok kizáróan a mi exisztenciális érdekeink rovására valósittassanak meg s az ily célra hozott áldozatokkal csak mi sujtassunk, ezt az osztó igazság és méltányossággal ellenkezőnek tartjuk s ilyen törekvés ellen minden erővel harcolni fogunk. Mezőssy Béla szólt ezután a gazdák magatartásáról a jövő gazdasági és politikai kérdéseivel szemben. Több ezer kisgazda helyeslésétől kisérve tiltakozott az ellen, hogy a gabonavámok csak a nagyuraknak használnak. A gabonavámok leszállítására irányuló osztrák ipari agitációval szemben, amelynek egy magyar miniszter is hangot adott nemrég, a magyar gazdák ösz- szefognak és az osztrák gazdákkal egyetértve járnak el mezőgazdaságunk javára. Meskó Pál, a Gazdaszövetség titkára a gazdák álláspontját fejtegette a drágasággal szemben. Nagyon hevesen kelt ki az osztrák agitáció ellen az argentínai husbehozatal dolgában. Elvárjuk — úgymond — a magyar kormánytól, hogy az argentínai husbehozatalt illetőleg még csak tárgyalásokba sem bocsátkozik az osztrák kormánnyal. Nekünk, a gazdáknak, az osztrákoknak ezen kívánságára csak egy szó válaszunk van s ez a szó, amelyet mi magyarok nagyon is gyakran kaptunk már válaszul: soha! S elkeseredett harcot indítunk mindenki ellen, aki a gazdákat nehéz küzdelmük árán megszerzett jogaiból kiforgatni akarná. És akkor nemcsak gyomorrontás, hanem egy kis politikai meg
