Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-09-24 / 38. szám
4-ik oldal SZATMÁRI GAZDA szeptember 24. rázkódtatás is kél az argentínai hús nyomában. (Éljenzés.) Ezután Meskó Pál a következő határozati javaslatot terjesztette a nagygyűlés elé: „Mondja ki a Magyar Gazdaszövetség, hogy: 1. Azon régi álláspontját, hogy az élőállat behozatalának engedélyezéséhez nem járulhat hozzá, fentartja. Ezen álláspontját igazolva látja a csempészet által legújabban behurcolt száj- és körömfájás által s ezért a legerélyesebb intézkedéseket látja szükségesnek a bárcás legeltetés tilalmáról hozott törvény szigorú végrehajtására nézve. 2. A balkáni államokra nézve Ausztria és Magyarország között a balkáni államokból behozható hús- i kontingens tekintetében az előző kormány által megállapított s a jelen kormány által is fentartani ígért összkontingensben s az erre vonatkozó egyezményben í a magyar állattenyésztés garanciális védelmét látja s amennyiben a szerb szerződésben ezen egyezmény be nem tartatott volna, azt a magyar mezőgazdaságra nézve hátrányosnak nyilvánítja. 3. Egész erélylyel tiltakozik az argentínai husbehozatal engedélyezése ellen s azon agitációt, a mely e végből Ausztria tágabb körei részéről megindult, az Ausztriával való kiegyezés természetével meg nem egyezhetőnek tartja és a kiegyezés által teremtett gazdasági egyensúly megbolygatásá- nak tekinti.“ A megindult vitában Károlyi Mihály gróf, az O. M. G. E. elnöke kiemeli a mai ülés jelentőségét, mely tekintve, hogy a szerb szerződés megkötésének küszöbén vagyunk s hogy az osztrákok az argentínai hús behozatalát sürgetik, kiváló fontossággal bir. A határozati javaslat minden tekintetben megfelelő, kéri ezért, hogy egyhangúlag fogadják el. Többek hozzászólása után a határozati javaslatot elfogadták. Mailáth József gróf a földmives szociális feladatáról tartott előadást, Liptay Béla pedig a kisgazdák ló- tenyésztéséről beszélt. Darányi Ignác elnök köszönetét mond az előadóknak és a közönségnek, majd Károlyi Mihály gróf indítványára elhatározták, hogy táviratilag üdvözlik az osztrák agrárközpontot. Dessewffy Aurél gróf üdvözölte még Darányi Ignácot, mint a legkiválóbb agrár-embert, mire az elnök az ülést berekesztette. A gyűlés befejeztével a gazdák egy része ebédhez ült, mig másik része a kiállítást tekintette meg. Magáról a kiállításról más helyen hozunk tudósítást, véleményünket azonban csak annak lezajlása, tehát f. hó 28.-a után fogjuk megadni. Este 6 óra 12 perckor felültünk a különvonatra s éjjel 11 órakor hazaérkeztünk azzal a jóleső meggyőződéssel, hogy gazdáinkban annyira ki van fejlődve az együvétartozás érzete, hogy jövőjük miatt hazánkban nincs többé aggodalomra ok, mert abból a zárt sorokból, amelyek Nyíregyházán felvonultak, láthattuk, hogy a gazdatársadalomban oly erő van, mellyel mindenkinek számolni kell. GYÜMÖLCSÉSZET. Rovatvezető: Korponay Kornél. Gyümölcsfáink terméketlenségének okai. (Folytatás). IV. A kezelés, az emberi intelligencia és szorgalom közreműködése az, mely legtöbbet tehet úgy a gyümölcsfák növekedésére, fejlődésére, valamint arra is, hogy gyümölcsösünk rendszeresen teremjen. Az emberi kéz munkásságától függ úgy a fiatalon ültetett csemetének növekedése, fejlődése, valamint később annak termékenysége is. Munkásságunk oly jelentőséggel bir a gyümöl- csészet jövedelmező kezelésére nézve, mint a gyorsvonatot vezető gépész keze, a gőzt elzáró szelepen: ha olyankor nyitja, vagy zárja el azt, a mikor kell, célját a legnagyobb gyorsasággal éri el, de mekkora szerencsétlenséget okozhat akkor, ha nem veszi tekintetbe a pályán felállított jeleket, nem mérsékli gépének rohanását, hanem csak minél rövidebb idő alatt akarja kitűzött célját elérni. A természetnek is meg vannak a maga jelzései, a melyek — bár nehezebb azokat megérteni és észrevenni a gépies vasúti jelzéseknél, — ha tekinteten kivül hagyjuk azokat s nem teszünk meg mindent a fenyegető veszély elkerülésére, végzetessé vállhatnak egész vállalkozásunkra. Már a gyümölcsfa ültetésénél, megválasztásánál is tehetünk oly hibákat, amelyek a növekedést, vagy helyes termékenységet örök időkre kétessé, esetleg kizárttá teszik. Ilyenek első sorban a túlságos kövér, mélyen rigolirozott, jól áttrágyázott faiskolákból sovány földre telepített csemeték, amelyek növekednek ugyan addig, a mig gyökereik az ültetőgödör átdolgozott, megtrágyázott földében vannak, mihelyt azonban a gödör falát képező szilárd, esetleg terméketlen területéhez érnek, növekedésük egyszerre megszűnik, egy-két éven át a kicsiny fán is nagy termés lesz, a mely a tapasztalatlan kezdőt nagy örömmel tölti el, a gyakorlott gyümölcsészt pedig fájdalmasan érinti, lévén ez az illető fácska hattyúdala. A legtöbb gyümölcsösben látjuk ezen szomorú jelenséget s védekezni ellene a fa koronájának lefiatalitásával s a fa körül lévő földrétegnek a fakoronáján kivül leendő megporhanyításával és megtrá- gyázásával lehet. Nagy hiba még az ültetésnél az, ha a trágyát, vagy pedig a gödör felszinéről kiásott pázsitos, hasznos földet túlságos mélyre helyezzük a gödör fenekére s ezzel a fácska zsenge gyökereit arra kényszerítjük, hogy“ táplálékukat túlságos mélyen keressék, s ha az
