Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1910-08-20 / 33. szám

augusztus 20. SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal

A drágaságnak egyik jelentékeny oka az élelmiszer-ipar rendezetlensége és széttagoltsága, valamint ennek túlságos áremelő törekvései is. Előmozdítja a husdrágaságot az a helytelen politika, amely prémiumokkal segíti elő az abraktakarmányoknak az országból való kiözön- lését. Ez drágítja nálunk az állathizlalást. Csökkenteni lehetne a drágaságot a fogyasztási adók leszállításával, vagy eltörlésével.

íme feltártuk a drágaság főbb okait, amelyek után nagyon könnyű orvosszert találni a drágaságra. Szüntessük meg a drágaság okait, ezzel együtt megszűnik maga a betegség is.

i

Hogyan alakítsunk húsfogyasztási szövetkezetét ?

Irta: Festhory Ottó Géza vetési áll. el. iskolai igazgató.

Az alakulás alatt levő vetési Húsfogyasztási Szövetkezet uj alapszabály-tervezete.

(folytatás.)

III. fejezet. A szövetkezet működése.

12. §. A tagok által befizetendő egy üzletrész 10 koronában állapittatik meg, mely a belépéstől számított két hét alatt befizetendő.

13. §. A szövetkezetét ért veszteségek mindenkor elsősorban az illető üzletév jövedelméből, másodsorban a tartalék alapból fedezendők; ha ez nem volna elég a veszteség a szövetkezet törzsvagyonából fedeztetik és a tagok között üzletrészeik arányában felosztatik.

14. §. Az üzletrészek az illető tag tulajdonát képezik, de el nem zálogosithatók. A szövetkezet tagja ellen fennálló bárminemű követelést a tag bárminemű illetményeiből úgyszintén az Üzletrészeiből levonhatja.

15. §. Az igazgatóság fogadja fel a könyvelőt, mészárost vagy hentest és pénztárost, de ezeknek is üzletrészes tagoknak kell lenniök.

16. §. Az áruk (hús, zsir stb.) készpénzért adandók el. A hitelezésért az igazgatóság felelős. Három hónapon túli időre hitelezni tilos. Az igazgatósági tagok, tisztviselők csak a felügyelő-bizottság jegyzőkönyvi határozata mellett juthatnak hitelhez.

Az e címen keletkező s be nem hajtható követeléseket az igazgatók kötelesek egyetemlegesen megfizetni. Ezért is a hitelezéseket minden egyes taggal szemben az igazgatóság szabja meg.

17. §. A szövetkezet az üzletet nem nyitja meg addig, mig a jegyzett alaptőke be nem fizettetett.

Az állatokat a hentesmészárossal a tagok sorrendben tartoznak beszerezni. Az ellenőrzést az igazgatóság és a felügyelőbizottság teljesíti.

18. §. Az ügyvitel módozatait az igazgatóság állapítja meg s azt minden igazg. tag és felügy biz. tag. aláírja nem különben a hentes is. (Az ügyvitel a hentes-mészáros félfogadását, elbocsátását, az üzlethelyiség berendezését, leltár vezetését, a levágás idejét, helyét, a hús lemérését, kimérését és annak gondozását tárgyalja.)

(Folytatjuk.)

A búzavetőmag csávázása.

Hogy minő kárt okoz a gabona félékben az üszög azt igen jól tudják gazdáink, vannak esztendők amikor

20—30 sőt több százaléka is tönkremegy a termésnek. Valamennyi üszöggomba közül a búza kő-üszögje a legveszedelmesebb, mely a buzaszemet roncsolja szét. Hogy ezt megakadályozzuk, a buzaszemre tapadó üszögspórát kell megölnünk, anélkül, hogy ezáltal a búza csirázó- képességének ártanánk. Erre megadja a módot az okszerű csávázás. Legelterjedtebb a rézgáliccal való csávázási módszer; sajnos azonban igen sok gazda, különösen kisgazda rosszul csáváz, aminek azután nincs meg a kellő eredménye. A buzavetőmeg csávázásához 1 százalékos rézgálicoldatra van szükségünk, 100 liter vízben tehát 1 kgr. tiszta rézgálicot kell feloldanunk, ezt az arányt azonban pontosan be kell tartanunk.

A rézgálicból 1 kgr.-nyi mennyiséget megtörve egy vászonzacskóba teszünk s ezt egy botra felakasztva 100 liter kút vagy folyóvízzel telt edény felé tesszük úgy. hogy a zacskó belemerüljön a vizbe, a rézgálic 10—14 óra alatt feloldódik s kész a csávázó oldat. Ha gyorsabban akarjuk elkészíteni, akkor a rézgálicot

2—3 liter meleg vizzel telt csuporba tesszük, hol az gyorsan feloldódik s ekkor az oldatot beleöntjük a tiszta vizzel telt edénybe.

Ebben az oldatban kell mosni a vetőmagot, ehez két munkásra (lehet asszony is) és két, zsákkal bélelt közönséges kétfülü füzfakosárra van szükség. Az egyik munkás beleönt az egyik kosárba 12—15 liter és nem több búzát s belementi a kész csirázó oldatba annyira, hogy az oldat egészen elfödje a kosarat, mire a másik munkás mindkét kezével a kosárban levő búzát jól összekeveri, minek következtében az üszöggel telt szemek stb. a felszínre jutnak, honnan egy kézi szitával lemerittetnek.

Most a munkás, aki a kosarat tartja, kiemeli azt annyira, hogy csak a kosárban levő búza legyen a csávában a másik munkás pedig a búzát két keze közt dörzsöli, mossa. Ez a mosás képezi leglényegesebb részét a csávázásnak, mert a szemek egymáshoz dörzsölésével eltávolodnak az apró léghólyagok, amelyek az alattuk vagy bennük levő üszögspórát esetleg megvédenék az oldattal való érintkezéstől. A mosás következtében a netalán még egészben levő üszkös magvak is szétdörzsöltetnek s igy azok tartalma szintén érintkezésbe jön a folyadékkal.

Ha már alaposan át van mosva a kosár tartalma, az a munkás, aki idáig a kosarat lemerítve tartotta, kiemeli azt a csávázó oldatból s úgy állítja ferdén a kád szélére, hogy a benne lévő oldat visszacsurogjon a kádba. Ennek megtörténte után a kosarat a kád mellett elhelyezett két fahasábra állítja, hogy még a mag közt maradt oldat is leszivárogjon, lecsepegjen. Ezalatt a másik munkás a másik kosárba tölt 12—15 liter búzát s a inivelet ismét elölről kezdődik. Mire a második kosár mosását elvégezték, akkorre a fahasábra állított első kosárból a viz már annyira leszivárgott, hogy annak tartalma szárítás céljából ponyvára szétteríthető. így követi egyik kosár a másikat, mig a szükséges vetőmag mennyiség elkészül.

A csávázás ezen módjával két szorgalmas asz- szonymunkás 10 munkaóra alatt 15—10 Hl. vetőmagot képes az üszögtől megtisztítani. A vetőmag egy—két óra múlva a csávázás megtörténte után elvethető, ha