Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-08-20 / 33. szám
4-ik oldal SZATMÁRI GAZDA augusztus 20. azonban nem akarjuk azonnal elvetni, akkor szárítsuk ki jól s lehetőleg ne tegyük zsákokba, hanem terhsük ki magtárban vagy szellős kamarában, hol gyakran lapátoljuk át. Ha esetleg zsákokba akarjuk fel szedni a csávázott búzát, ne tegyük azt oly régi zsákokba, melyekbe azelőtt üszögös búza állott, mert akkor munkánk kárba veszett; sőt a vetőgépet is alapos tisztogatásnak vessük alá, annak ládáját, csöveit, saruit kefével és ronggyal alaposan tisztítsuk ki. Ily kezelés mellett néhány évi gondos csávázás után annyira meg fog fogyni az üszkös kalászok száma, hogy az már számításba sem jöhet. Hazánkban igazi üszögkárt tulajdonképen csak a búza kőüszke okoz s ép ezért a legtöbb helyen csakis a búzavetőmagot szokták csávázni. Hogy azonban ismeretünk e téren teljes legyen, felemlítjük, hogy a rozsban is előfordul a kőüszög és pedig ugyanúgy, mint a búzában. Ez azonban nálunk ritkább eset s nem szokott nagyobb károkat okozni. Ellene ugyancsak úgy kell csáváznunk, mint ahogy e közleményben a búza csávázását leírtuk. Hasonlóképen védekezhetünk a köles-, mohar- és ciroküszög ellen is. Ellenben a mindannyiunk által jól ismert repülő üszkök ellen, melyek a búza, árpa és zab kalászát teszik tönkre, már kevesebb eredménnyel jár a csávázás. QYÜMÖLCSÉSZET. Rovatvezető: Korponay Kornél. Rosszul termő gyümölcsfák. Bár a gyümölcstermés sok minden eshetőségnek van kitéve, amelyek a fa termő képességét csökkentik, mégis a gyümölcsfáknál a terméketlenség oka többnyire abban található fel, hogy a talaj tápláló anyagban szegény. Ezen okot fel lehet ismerni részint magáról a fáról, részint az alatta termő füfélékről. A táplálék hiányban szenvedő fák ugyanis megmohosodnak, keveset nőnek s igy terméketlenek. A fa mohosságát azonban az éghajlati viszonyok és egyéb körülmények is okozhatják, igy egyedül ebből nem lehet határozottan arra következtetni, hogy a talajban nincs elég tápláló anyag. Ha a fák mohosságát tepasztaljuk, vizsgálat tárgyává tesszük azon füveket is, amelyek a fa alatt teremnek, hogy határozottan megállapíthassuk, vajon a talaj tápláló anyagokbani szegénysége okozza-e a mohosságot vagy sem. Ha a fa alatt kevés fü nő s ez is vékony szálú, rossz minőségű, akkor ez határozottan arról tanúskodik, hogy a talajból hiányzik a káli és foszfor. Ilyen esetben csak dús trágyával tehetjük fáinkat termővé. Ez a dús trágya azonban ne álljon egyedül hig istálló trágyából, de e mellett okvetlen szuperfoszfátot és meszet is kell alkalmazni. A gyümölcsfák nagyon sok meszet igényelnek. Ha a gyümölcsfát elégetjük, a vissza maradó hamu egyharmada mész, a mi eléggé bizonyítja, hogy a gyümölcsfa a talajból igen sok meszet von el, tehát dús mész trágyázást is igényel. Ha a talaj eléggé mészdus, akkor a fa koronája alatti földben hereféléket is nagy mennyiségben találunk, ha azonban ezek hiányzanak, akkor a talaj mésszegény. A fák trágyázása tehát csak akkor helyes, ha dús istálló trágyát és meszet, vagy bő szuperfoszfátot alkalmazunk trágyázásul. Ezt a trágyázást addig kell évente ismételnünk, mig a fa koronája alatt lóhere félékkel kevert dús fü növés indul meg, ami annak a jele, hogy most már a talaj felső rétegében annyi foszfor és mész van, amennyi elegendő arra, hogy az esővíz azt részben a fa gyökeréig lemossa. K... B... Vetőmag-eladás. A kisbéri, bábolnai, mezőhegyesi és fogarasi ménesbirtokok, valamint a gödöllői m. kir. koronauradalom gabona- és egyéb terménykészletéből az erre alkalmas minőségű magvak, az alábbi feltételek mellett vetőmagul mindazoknak a gazdáknak kiadatnak, akik ez iránt a birtokok igazgatóságaihoz fordulnak. Az egyes termények esak készpénzfizetés mellett engedtetnek át. Az eladási ár Kisbérre és Bábolnára, Mezőhegyesre és Gödöllőre nézve a budapesti tőzsdei, Fogarasra nézve pedig a fogarasi piacon jegyzet piaci árak szerint állapittatik meg oly módon, hogy az elszállítást megelőző napon jegyzett tőzsdei, illetve piaci árakból szállítási költségre Kisbéren 83 fillér, Bábolnán 60 fillér, Gödöllőn 30 fillér, Mezőhegyesen pedig 100 fillér 100 kg-ként levonatik, az ily módon megállapított árhoz azonban, mivel jól megrostált vetőmag engedtetik át, mindegyik birtokon 2 korona hozzászámittatik. Egy gazdának egy- és ugyanazon gabonanemből 100 q-ig, egyéb magvakból 10 q-ig terjedő mennyiség engedtetik át. A vásárolt vetőmag kizárólag csak vetésre fordítható, ezért a megrendelő» gazda— kívánatra — a megrendelés teljesítése előtt hiteles községi bizonyítvánnyal igazolni tartozik, hogy a megrendelt vetőmagra tényleg szüksége van. A szállítást a legközelebbi vasúti állomásra mindegyik birtok ingyen, illetve költségfelszámitás nélkül teljesíti, a vasúti szállítási költségeket azonban a megrendelő fél viseli. A szükségelt vetőmagvakra előjegyzéseket is kérhetnek a gazdák az említett uradalmak igazgatóságaitól és pedig őszi gabonára folyó évi október hó 1-ig, tavasziakra pedig folyó évi december hó végéig, megjegyezvén, hogy az előjegyzett vetőmagvak kiszolgáltatása az őszi, illetve a jövő tavaszi vetés végéig fog eszközöltetni. Minden előjegyzett vetőmag után előlegül illetőleg bánatpénz gyanánt métermázsánként egy korona az illető birtoknak — melynél a megrendelés történik — beküldendő, mely összeg azonban a szállításkor az egész vételárba beszámittatik. Budapesten, 1910. évi julius hó 15-én. M. kir. földmivelésügyi minister.
