Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-01-22 / 4. szám
január 22. SZATMÁRI GAZDA 5-ik oldal. nyen tudnak a földbe hatolni, erőteljes fejlődése biztosítva van. Ezen feltételt a homoktalajon megtalálja, ahol ennélfogva a talaj mész tartalma is kisebb jelentőséggel bir, mint a kötött talajokon. Homokon egy fél 7o mész tartalom teljesen kielégítő, amely mennyiség hazai homoktalainkban, legtöbbnyire fel is található. A talajelemzés tehát felesleges, s legfeljebb erős ecettel öntsük le a talajt, s ha az gyenge pezsgést mutat, teljesen kiegészitő mész-tartalomra vall. A felső talajrétegek soványabb volta, csak annyiban érdemel figyelmet, hogy a baltacím első időszaki fejlődését — mig ugyanis gyökerei a mélyebb talajrétegekbe hatolhatnak — biztosítsa. Ezt elősegíthetjük műtrágyák alkalmazásával is, i,ha a vetőszántás előtt 200 kg. szuperfoszfátot és 50 kg. 40%-os kálitrágyát szórunk ki Vetésre hámozott vagy hámozatlan magot használhatunk. A hámozatlanból 80—100 kg.-t kell kát. holdanként elvetnünk, de homoktalajon sem 3 centiméternél mélyebben. Hámozott magból az előbbi mennyiségnek fele kell,,;de ára is kétszerié nagyobb. Én a hámozott és hámozatlan mag kellésében és fejlődésében semmiféle különbséget nem találtam. Természetes, hogy a baltacím mint mélyen gyökerező pillangós növény, nitrogén gyűjtő s igy a talajt javítja, tehát a nyúlszapukának is jó előveteménye különösen ha a fentebb jelzett mennyiségű műtrágyával látjuk el. Ha azonban bizonyos mértékben zöldtrágyázás képezi czélunkat, akkor helyénvalóbb lesz a nyulszapo- kának a termesztése, sőt ha a termesztés direkte zöld- trágyázási czélból történik még jobb szöszösbükkönyt, csillagfürtöt vagy homoki borsót termeszteni. A baltacím inkább csak takarmánynak való növény s csakis ! ott termesztendő a hol a lucerna -nem,diszlik kellőleg. I fáot'ric*y Béta. Feihivás cikória gyökér termelésére. (x) Mezőgazdaságunk legjövedelmezőbb kultúrnövényeihez a cikória gyökér (katáng vagy cichorium inthybus) is tartozik. Ezen, részben még uj növény, hajdan nálunk egész ismeretlen volt, miért is mezőgazdaságunk — felkarolását illetőleg — bizalmatlanul állott vele szemben. A Franck Henrik Fiai cég jelentékeny pénz- és időáldozatának, valamint a hosszú évek során át, a bevezetés körül való fáradozásának köszönhetjük, hogy ez az előítélet megszűnt, nemkülönben, hogy mező- gazdaságunk ezen uj jövedelmi forrásnak joggal örvendhet. A cég nagyszabású gyára Pardubitzban (Csehország) nem képes már az ottan termelt nyersanyagot feldolgozni s miután az, az ország szükségletét máris meghaladja, a Franck Henrik Fiai cég révén jelentékeny mennyiségű cseh származású" cikória gyökér lesz a szomszéd államokba exportálva. Ha tekintetbe vesszük azt, hogy egy kát. holdon termesztett cikória gyökér 350—400 korona bruttó jövedelmet is biztosit, csak saját, jól felfogott érdekében volna a magyar mezőgazdaságnak, ha — Csehország mintájára — nagyobb mérvben karolná fel ezen kereskedelmi növény termesztését. Ez által nemcsak a mezőgazdaság jövedelmezősége fokozódnék, hanem azon sajnálatos körülménynek is, hogy nyersanyagokért még mindig annyi pénz vándorol külföldre, végleg elejét vehetnék. A Franck Henrik Fiai cég gyártmányai — mint a legjobbak valamennyi között — közkedveltségnek örvendenek ; jóságuknál valamint azon ténynél fogva, hogy kelendőségük kedvező befolyással van mezőgazdaságunkra, kétségtelenül teljes támogatásunkat megérdemlik. Felhívjuk különben gazdaközönségünk figyelmét Franck Henrik Fiai kassai előkelő cégnek lapunk 7. oldalán levő hirdetésére is. IRODALOM. A legelők ápolása, javítása és berendezéséről. A Borsodmegyei Gazd Egyes, megbízása áital 1909. évben tartott népies gazdasági előadások alkalmára irta: Lachman József m. kir. gazdasági szaktanár. Ezen füzetet, amely 2 és 7* iv terjedelemben megjelent, a m. kir. földmivelésügyi miniszter anyagi támogatásával a Borsodmegyei Gazdasági Egyesület adta ki. Minden tuizás nélkül állíthatjuk, hogy ezen füzet olyan hézagpótló munka, amelyet községi elöljáróságaink már régóta nékülöztek, hiszen azt minden gazda szomorú tapasztalataiból igen jól tudja, hogy községi és közlegelőinknek állapotai a szó legteljesebb értelmében tarihatatianok. Ezen kétségbeejtő állapotokon részben meg csak úgy segíthetünk, hogy ha a községi elöljáróságokat jó könyvek segélyével kioktatjuk, miszerint mikor és hogyan végezzék a legeltetés, a legelők ápolását, trágyázását stb. Ezen legelők eddig a legmostohább elbánásban részesültek, egy néhány szóban kifejezve magunkat: azokkal soha senki sem törődött. Ami nevezett füzetnek tartalmát illeti, arra nézve csak a legjobbakat jegyezhetjük meg, mivel az magába öleli mindazon tudnivalókat, melyekkel annak bírnia kell, aki legelőjét jó karban akarja tartani és oly népszerű irányban van tartva, hogy azt még az is megérti, aki soha semmiféle mezőgazdasági tudományokkal sem foglalkozott. A fentiekre való hivatkozással nem tudjuk eléggé ajánlani különösen községi elöljáróságaink figyelmébe a füzeinek beszerzését és tanulmányozását. Megrendelhető 40 fillér beküldése ellenében Miskolczon a szerzőnél. Ingyen könyv a házinyul-tenyésztésről. A Há- zinyultenyésztők Országos Szövetsége (Budapest, Csillaghegy), a házinyul-tenyésztés népszerűsítése érdekében minden érdeklődőnek ingyen küldi meg most megjelent ismertetőjét a nyultenyészíésről, ameiybői bárki annyira megismerheti ezt a hasznos gazdasági mellékágazatot, hogy maga is bele foghat a védelmező tenyésztésbe. Ezt a kérdést is megkönnyíti a Szövetség azzal, hogy jó tenyésztő-anyag beszerzését közvetíti, sőt vagyontalanoknak ingyen ad. A házinyulak vágását és gereznájuk gyűjtését a Szövetség Csillaghegy telepén, valamint húsúk árusítását a Központi Vásárcsarnokban megkezdték; a termékek tehát bármely mennyiségben értékesíthetők. Baromfitenyésztés népies ismertetése címen megjelent Vitkay Imrétől, a Szatmármegyei gazdasági egyesület kiadásában egyike azon könyveknek, mely még a hozzá nem értő gazdasszonyt is kioktatja a baromfitenyésztésre. Különösen fontos és megbecsül-
