Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1910-01-22 / 4. szám

6-ik oldal. SZATMÁRI GAZDA január 22. Különfélék. heteden a műben a különféle baromfibetegségek ala­pos ismertetése, s azoknak olcsó háziszerrel való gyógykezelésére vonatkozó szakszerű és gyakorlatban többszörösen kipróbált utasítás. A könyv ára 50 fil­lér. Megrendelhető a Szatmármegyei Gazdasági Egye­sület titkári hivatalában Szatmár, Deák-tér 2 szám. HASZNOS TUDNIVALÓK. Patkányok a baromfiólakban, vagy azok körül nagy károkat szoktak okozni, mert az ember nem le­het eléggé óvatos ezekkel a ravasz és tolakodó ven­dégekkel szemben. Ha a baromfiaknak több eleséget adunk, mint amennyit megtudnak enni, szinte magunk csalogatjuk oda a patkányokat. Jó eszköz a távoltar­tásra, ha falakon alul szükfonatu dróthálót alkalmazunk legalább 30 cm. mélységben, de sokáig nem használ ez sem, mert csakhamar rájönnek, hogy ezen alul is lehet jönni az ólba. Egy jó foxterrier kutya nagyon jó szolgálatot fog tenni, ha nincsenek kotló vagy tojó tyúkok, mert ezeket túlságosan zavarná a kutya élénk vadászata. Patkányfogók felállításával nem sokat érünk, mert oly ravaszok, hogy vajmi ritkán tévednek bele. Mérgek kiszórása nem alkalmas, mert más állat is megeheti, ellenben azt mondják, napraforgómag elszó- rása hathatós szer a patkányok ellen, mert ha nagyobb mennyiségben élvezik, elhullanak tőle, úgyszintén ki­pusztulnak némely erős szagtól, mint aminő a naftalin. Mint általában a rágcsálók, a patkányok is kényesek testük tisztaságára s ezért állitólág sikerült kátrányozott toliakkal beragasztott rongyok segélyével, amelyeket patkánylyukakba vagy járatokba dugtak, egész patkány­generációkat kipusztitani. Tessék megpróbálni. A tyúkok eltojása. Ha ilyen eset előfordul, akkor célszerű a tojócsőbe sót bevinni. Ez a só iz­gatja a tojócsövet s az állat azt hiszi újból tojnia kell es felkeresi a rejtekhelyét, amire a tenyésztő igy rá jöhet s megmentheti a tojásokat a megromlástól, mert a tyuk állandóan erre a helyre jár tojni. Értesítés / Megküldtük gazdáinknak heremagtisztitó raktárunk szabályzatát s a közönséghez intézett körlevelünket. Világosan kifejeztük azokban, hogy minő feltételek mel­lett fogad el a raktár plombozás céljából heremagvakat, amely feltételek szigorú betartása az aranka terjedé­sének lehető meggátlása céljából, minden gazdának is kötelessége, Az esetben azonban, ha gazdaközönségünk sajtit céljára vetőmagul akarja heremagvát megtisztit- tatni, azt raktárunk tisztítás végett elfogadja anélkül, hogy abból előzetesen mintát küldjön fel a kassai mag­vizsgáló állomásnak; azt azonban itt is hangsúlyozzuk, hogy a tisztítás alkalmával kiválasztott mindennemű arankás szemet a raktárvezetőség ellenőrzése mellett meg lesz semmisítve. Miután egyesületünk a heremagtisztitó raktárnál állandó raktárkezelőt tart, tisztítás végett a magvak a raktári hivatalos órák alatt (d. e. 8—12 és d. u. 2—6 óráig) akadálytalanul elv állaltatnak, úgy a raktárban (Szatmár Árpád-utca 21.), mint esetleg az egyesület titkári hivatalában (Deák-tér 2.) Szatmár, 1909. október hó. egyesitlet titkári hivatalt*. Előléptetés. Radó Bertalan, ki Szatmáron hosz- szabb ideig volt az Első Magyar Általános Biztositó Társaság főügynökségének vezetője, s ki egyesületünk igazgató választmányának, valamint a múlt évben la­punk vezérlő bizottságának is tevékeny tagja volt, a társaság a betörés elleni biztosítási osztály főnökévé léptette elő. Örömmel gratulálunk a jól megérdemelt előléptetéshez. Beküldeteít. Szatmár-Németi szab. kir. város területén a kocsi ut kövezete a közúti Szamos-hid és a városmajor között, valamint a hegyi ut a gőzmalom és dohánybeváltó kivatal között oly szikla tömbökkel van töltve, hogy az, akit sorsa és útja kocsin arra visz, minden pillanatban balesetnek ván kitéve. Mert vagy a ló lába, vagy a kocsi tengelye, rugója törik, vagy pedig ha esetleg társaságban utazik és beszélget, nyelvének leharapása nélkül megmenekülése szinte cso­dával határos. Nem tudjuk kinek gondozása alá tar­toznak ezek az útszakaszok, de annyit az útfélen el­helyezett zúzott kőrakásokból könnyen megállapítha­tunk, hogy nem egy kéz gondozza az ut többi ré­szeivel ; "mert mig a jelzett szakaszokon ökölnyi nagy­ságúnál hatalmasabb kődarabok hevernek, addig az országutak többi részénél ehez képest a kőrakások gyöngy szemekből állanak. Felkérjük az illetékes hi­vatalt, szíveskedjék ezeket az útszakaszokat pártfogá­sába venni s a fenti forgalmas helyeken ezt a mizé­riát megszüntetni. Háromszázezer koronás kártérítési per Sza­badka ellen. A palicsi és ludasi halászati bérlők pert indítottak Szabadka város eilen, mert — szerintük — a Palicsba bevezetett szennyvizektől a halállomány elpusztult. Keresetükben a szennyvizek elzárását és 300,000 korona kártérítés megfizetését kérik iiéleíileg kimondani. Három szakértő is működött ezen ügyben. A város szakértője az mondja, hogy semmi baj nem érte a palicsi halakat. Dr. Entz Géza műegyetemi ta­nár, a biróság szakértője ellenben megállapította, hogy a szenrtyvizek fertőzik meg a Palicsot és ártanak a halaknak. Dr. Gorka Sándor, a felperesi vállalat szak­értője ugyanezt állítja. Az alperesi vélemény szerint a halak hullását a tó sziksótarfalma idézi elő. Erre nézve a felperesi szakértő ezt mondja: A viz sziksó­tartalma Haschoíf E. vizsgálatai szerint akkor vesze­delmes a halakra, ha sziksó mennyisége literenkint 5 grammot tesz ki. A hal-élettani intézet vegyvizsgálati jegyzőkönyve szerint — ha az egyenérték súlyokat sókká csoportosítjuk a szokásos módon — a palicsi tó szódatartalma 1908. április 13-án literenkint a tó különböző partjain 1‘3035 és T7546 gramm között váltakozott, vagyis a Palicsi-tó vizében levő szóda még akkor sem árthatott volna a halaknak, ha a tó vize a halpusztulás idejében észlelt vizmennyiségnek a felére csökkent volna. A bírósági szakértőnek ugyanaz a véleménye. „A Meteor“ jóslása. Januárius még hátralevő változási napjai; 23. 25, 30 és 31.-éré esnek. 25-i enyhült, száraz; 30,-i szeles hidegebb jelleggel. Február havának változási napjai: 2, 7, 9, 12, 13, 15, 23, 26 és 28. Legerősebb hatásúak 7, 13, 23, 26,-iák, a melyek közül 7 enyhe, 13 havas, hideg; 23 száraz hideg; 26 szeles, esetleg viharos hideg jelleggel. A hangya fejlődése. Az elmúlt esztendő a rósz gazdasági viszonyok ellenére a fogyasztó-szövetkeze-

Next

/
Thumbnails
Contents