Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-01-22 / 4. szám
4-ik oldal SZATMÁRI GAZDA január 22. orvosi főiskola járványtan! intézetébe és kisérő iratban jelzi, hogy a szervek milyen tehéntől származtak. Az eljáró m. kir. állatorvos azon esetben, ha az egyezség nem úgy köttetett, hogy az állat értékesíthető részeit az állat volt birtokosa veszi át, a levágott állat értékesítéséből befolyt összeget a vevőtől ellennyugta mellett átveszi, és nyugta ellenében az állat volt birtokosának átadja. A bélyegmentes ellennyugta és a bélyegköteles nyugta két tanú által is aláírandó. Az eljáró m. kir. állatorvos az egész eljárásról jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet az állat volt birtokos- sával, az állat értékesíthető részeit átvevő egyénnel és két tanúval is aláírat s azt az ellennyug ával, valamint a nyugtával, a tejvizsgáiat eredményéről szóló értesítéssel és a tuberkulinozás eredményéről készített kimutatással együtt, az állatbirtokos részére még esedékes összeg utalványozása végett, három nap alatt külön kisérő irat mellőzésével a m. kir. áliat- egészségi felügyelő utján hozzám felter-jeszteni köteles. A m. kir. állatégészségügyi felügyelő az összes iratokat átvizsgálja, az egész eljárást, különös tekintettel a kórisme helyességére, felülvizsgálja és az iratokat jegyzékbevétel után a ni. kir. földmivelésíigyi minisztérium állategészségügyi főosztálya címére, külön kísérő irat mellőzésével, azonnal felterjeszti. 4. A tögygümőkóros vágótehenek, valamint az állam tulajdonában lévő tögygümőkóros tehenek a jelen rendelet alapján meg nem vásárolhatók. Utóbbiaknak a tejelésből való kizárása és levágás utján való értékesítése iránt külön intézkedtem. 5. Azon nem várt esetben, ha valamely állatbirtokos a nyilvánvalóan tögygümőkóros tehén eladásába bele nem egyeznék, az ilyen tehénnek a tejelésből i való kirekesztése iránt a közegészségügy rendezéséről szóló 1876. évi XIV. törv.-cikk 8. és 14. §§-ai alapján az eljáró m. kir. állatorvos az illetékes 1. fokú hatóságnál tegyen előterjesztést. 6. Áz eljáráshoz szükséges tuberkulint a m. kir. állatorvosi főiskola bakteriológiai intézetéből (VII., Hungária-körut 244. sz.) kell rendelni. A megrendelésnél mindenkor jelezni kell, hogy a tuberkulin hivatalos eljáráshoz szükséges. Budapesten, 1909. évi december hó 31-én. Baráttyi. Szőlőink trágyázása. Alig hinnők, hogy legyen gazda ma még az országban, aki ne volna szentül meggyőződve arról, hogy a szőllő is csak úgy adhat jó terméseket, ha talaja rendszeresen trágyázva lesz. Nem az a feladata tehát a szőlősgazdának, hogy mindég több és több szőlőt telepítsen, mert igy igen nagytőkebefektetésre srendkívül nagy munkaerőre van szüksége, hanem oda kell törekednie, hogy meglevő szölőtaiaját mennél jobb trágyaerőbe hozza, minél jobban megművelje, s igy meglevő szőlőjében minél nagyobb terméseket érjen el. A szőlőterületek trágyaerejét azonban az eddig szokásos trágyázási módok segélyével — egyes kivételes esetektől eltekintve —nemhogy fokozni, de fenntartani sem lehet. Ezideig jóformán kizárólag csak istállótrágyát használtak a szőlősgazdák — ha egyáltalán trágyáztak — s ez kétségen kívül nagyon jó szölőtrágya, bár ennek is lehet hatását a műtrágyák együttes alkalmazása által jelentékenyen fokozni. Az istállótrágyából azonban a szőlő rendesen csak akkor kapott, ha a szántóföldek betrágyázása után még maradt valamelyes mennyiség, ami nagyon ritkán esett meg, s ezért még a jól kezelt szőlők talaja is többnyire szegény tápláló anyagokban. De meg azután az istállótrágya kifuvarozása a hegyi szőlőkbe nagyon is nehézkes s nem egy helyen puttonynyal keli azt felhordanunk, amit még akkor sem teszünk szívesen, ha áll rendelkezésünkre trágya. Nem is minden gazdának van trágyatermelő állatja, s pl. a Hegyaíján, de más hegyeken is nagyon sok gazdának van szőlője, holott birtoka mérföldekre fekszik. Ami pedig a homoki szőlőket illeti, azok nagyon is dús trágyázást igényelnek, ellenkezőleg termőképességük nem lesz tartós. Homokon csak bőséges trágyázással lehet a szőlőt termésben tartani. Az újonnan rigolirozott homokban megterem ugyan elég jól a szőlő, de csak néhány évig, azután vékonyodni kezd a venyige s apad a fürt, kevesebb lesz a must. Homokon csak annyit szüretelhetünk, amennyinek megfelelő trágyát adtunk a talajnak. Miután pedig a homoki szőlők egymással összefüggő nagy területeket foglalnak le, miután a szőlők környékén levő szántóföldek is nagyobbára homokosak, s igy rendkívül sok istállótrágyát igényeinek, rendszerint lehetetlenség a szőlőket is bőséges isíállótrágyá- val ellátni, hiszen a legtöbb esetben a szántóföldeknek sem jut elegendő. így azután a homoki szőlők termőképessége lassan bar, de rendszerint csökken, amin a szőlősgazda úgy akar segíteni, hogy újabb és újabb területeket telepit be, nagyobb munkát, több terhet vállal magára a helyett, hogy hozzányúlna a műtrágyákhoz s ezúton fokozná apadó termését újabb tőke befektetése, újabb munka és teher vállalása nélkül. A homoki szőlők nagy részénél tehát a gazda nem használhat istállótrágyát, mert nincs honnan vennie, kérdés tehát, hogy képes-e szőlőjének termőképességét istállótrágya nélkül, kizárólag csak műtrágyák segélyével fentartani? Azon számos kísérlet alapján, melyeket részint az országos növénytermelési kísérleti állomás, részint magánosok végeztek, e kérdésre határozott igennel lehet felelni, vagyis tehát a homoki szőlők termőképességét kizárólag műtrágyákkal nemcsak fentartani, de fokozni is lehet. Kat^ holdanként igényelnek a homoki szőlők minden második évben 200 kg. szuperfoszfátot, 100 kg. 40'J/0-os kálit és 80 kg. chilisalétromot. Hegyi szőlők, ha csak némi istállótrágyát kapnak, kálit és salétromot nem szükségeinek, hanem csupán 200 kg. szuperfoszfátot kát. holdanként. ML. A baltacím termesztéséről. Ott ahol a luezerna nem diszlik kellően, a baltacím mint kevésbbé igényes növény még mindig elég jó terméshozamokat ad. Mégis a baltacím termelése nem űzetik elég kiterjedten, holott különösen a homoktalajoknak elsőrangú takarmány növénye. Én pl. kifejezett homoktalajokon a baltacím termelésével úgy egy magában, mint füvekkel keverten vetve igen jó eredményeket értem el. A baltacím kellő diszlésére nem annyira a felső talaj, mint az altalaj minősége mértékadó. Ha természettől fogva mélyen a talajba növő gyökerei, köny-
