Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-01-22 / 4. szám
január 22. SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal. is egy közlekedési ut kijelölve azon keresztül, az két oldalt kíárkolva nincs és nem ellenőrzi senki, hogy akár a községbeliek, akár idegenek a kijelölt útról le- I térve a legelőt esős időjárás mellett ne rongálják. Arra meg éppen senki sem gondol, hogy a le- j gelő területet trágyázni is kellene. „Pihent föld az“ mint mondani szokták, nem terem az sem búzát, sem zabot, csak füvet. „Trágyázza a legelő csorüa“ s nem jó ha tulkövér a gyep s több efféle elavult mondással áltatja magát a gazda, de ha aztán 3—4 hétig nincs eső s éheznek a marhák, akkor csak siránkozni tudnak, mert nem igyekeztek magukat az időjárás viszontagságai ellen a rendelkezésre álló eszközökkel megvédeni. Nem fektetnek arra sem súlyt, hogy dombvidéken a tavaszi hóolvadás és nyári záporok által okozott vízmosásokat betömjék, illetve vízmosásokban viz folyásának erejét tövis vagy rőzse lerakásával gyöngítsék s ez által a vízben lévő iszapot megkössék. Ilyen és ehhez hasonló abszurdomok azok, melyek a közlegelők észszerű kihasználását megnehezítik s lehetetlenné teszik, hogy egy legeltetési idény alatt 30—32 koronás legelő bérek mellett a várt eredmény elérhető legyen. Ha most figyelembe vesszük, hogy egyes községek 600 korona ár mellett szerzik be holdját a hiányzó legelő területnek az itt felsorolt hibák és mulasztások mellett, — melyek mindenike közvetlen tapasztalaton alapszik — a földmivelésűgyi kormánynak legmesszebbmenő támogatásával sem képesek megfelelni hivatásuknak, már csak azért sem, mert gazdáink még ma is rá vannak arra utalva, hogy a rendszerint gyenge telelésre bekerülő marhaállomány jó erőben menjen neki a télnek. Nem tudjuk eléggé figyelmébe ajánlani községeinknek, hogy ezen felsorolt hibák kiküszöbölésével legelőjét javítani, rendben tartani és célszerűen kihasználni igyekezzenek. Okuljanak az eddig szerzett szomorú tapasztalatokon s ne feledjék, hogy a szem termelés csak úgy lehet jövedelmező, ha állattenyésztésünk helyes alapokra van lefektetve, már pedig ez közbirtokosságnál megfelelő jól ápolt legelő nélkül el nem érhető ! UMiniszteri intézkedés a tőgygümőkóros tehenek kiirtása tárgyában. A m. kir. földmivelésűgyi minisztérium tekintettel arra a körülményre, hogy a tőgygümőkóros tehenek tejével az ember egészsége úgyszólván elhárithatlan veszélynek van kitéve, a tőgygümőkóros teheneknek az 1908. évben megkezdett irtását az ország egész területére kiterjesztette. Az irtásra vonatkozó rendelet a következő : 113000—1II/3. 1909. sz. Utasítás a tőgygümőkóros tehenek irtása tárgyában. A gümőkóros tehenek tejével az ember- és az állategészségügyre háramló veszélyek csökkentése végett a különösen veszélyes tőgygümőkóros teheneknek vásárlás utján való irtása iránt a m. kir. belügyminiszter úrral egyetértőleg a következőket rendelem: 1. Az állatorvosok kötelesek az általuk észlelt tőgygümőkóros vagy tőgygümőkórra utaló megbetegedéseket, az állaton jelentkező tünetek pontos leírásával, a tőgygümőkóros tehenek irtásává! megbízott m. kir. állatorvosnak bejelenteni. 2. A tögygíimőkór vagy annak gyanúja esetén a tőgygümőkóros tehenek irtásával megbízott m. kir. állatorvos a bejelentést jegyzékbe veszi, a in. kir. áliaíegészségíigyi felügyelőt a bejelentésről értesíti, minden külön rendelet bevárása nélkül kiszáll a helyszínre s ott az illető állatbirtokos tulajdonában lévő fejősteheneket tőgygümőkórra alaposan megvizsgálja. Az alapos vizsgálat után tögygümőkórosnak vagy tőgygümőkórra gyanúsnak talált tehén beteg tőgynegyedéből az eljáró m. kir. állatorvos kellő elövigyá- zattal sterilizált üvegbe tejet vesz és azt bakteriológiai vizsgálat céljából a tőgyben és a szomszédos nyirokcsomókban észlelt tünetek pontos leírása mellett, felküldi a m. kir. állatorvosi főiskolajárványtani intézetébe, amely a beküldőt a vizsgálateredményéről értesíti. Ha a járványtani intézet a tejben gümökór ba- cillusait kimutatta, akkor az eljáró m. kir. állatorvos, az értesítés vétele után újból kiszáll a helyszínre és a tőgygümőkóros tehenet a 3. pontban megjelölt módozatok mellett megveszi és levágott állapotban értékesíti. Ha azonban a tejben a járványtani intézet értesítése szerint a gümőkór bacillusai nem voltak kimutathatók és a bakteriológiai vizsgálat más tőgybetegséget sem derített ki, de a klinikai tünetek alapján alapos gyanú van tőgygümőkórra, akkor ha a tehénen egyéb güinőkórra utaló tünetek nincsenek, az állat, a tulajdonos előzetes beleegyezésével tuberkulinozandó és typusos reakció után, vagy ha pedig egyéb szervekben is mutatkoznak a gőmökór kifejezett tünetei, minden további eljárás mellőzésével, a 3. pontban megjelölt módozatok mellett megvásárlandó és levágott állapotban értékesítendő. A felsorolt eseteken kívül más esetekben, tőgy- gümökór irtása céljából tehén a jelen rendelet alapján meg nem vásárolható. 3. Az állatbirtokos a tőgygümőkóros vagy tőgy- gömőkórra gyanús tehénért az áliat teljes értékének megfelelő összeget kap. Az állat értékét az irtással megbízott m. kir. állatorvos az illető vidéken érvényes folyó piaci árak figyelembe vételével, az állatbirtokossal egyezség utján állapítja meg. Az egyezség lehetőleg olyan értelemben kötendő, hogy a leölt állat használható testrészei az állatbirtokos rendelkezésére bocsáttatnak és azok értéke az egyezségileg megállapított összegből levonatik; ha ilyen egyezség nem jöhetne létre, az eljáró m. kir. állatorvos az állatot megveszi s annak a helyszínen, esetleg más alkalmas helyen való megfelelő értékesítéséről gondoskodik. A megvásárolt tőgygümőkóros vagy tligygümő- kórra gyanús állat az eljáró m. kir. állatorvos jelenlétében vágandó le, aki levágás után a beteg szerveket, főleg a beteg tőgyet pontosan megvizsgálja, a kórismét megállapítja s a községi husvizsgáló közbejöttével meghatározza, hogy az állatnak mely testrészei bocsáthatók az állatbirtokos rendelkezésére, illetve közfogyasztásra. Ha az eljáró m. kir. állatorvos a jelen rendelet 2. pontja alapján, negativ eredményű tejvizsgálat után a levágott tehén tőgyében gümőkór- vagy ennek gyanúját állapítja meg, a beteg tőgynegyedet vagy tőgynegyedeket a tőgy szomszédságában levő nyirokcsomókkal együtt felküldi a m. kir. állat
