Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1910-01-15 / 3. szám

2-ik oldal január 15. SZATMÁR GAZDA vánalmakat, melyeket a magyar mezőgazdaság joggal fűzne ilyen intézmény megvalósulásához. Az egyenes adók reformja tekintetében felme­rült kívánalmak egybefoglalásán kívül igen fon­tos megállapodások jöttek létre a gazdatársa­dalmi szervezetek körében a mezőgazdasági érdekképviselet törvényhozási rendezése, vala­mint a parcellázások keresztülvitele és ellenőr­zése tekintetében is felállították azokat a ve­zérelveket, melyeket önmaga a legjobban érde­kelt gazda-osztály betartani és betartatni kiván. Maradandó emlékű nyomot hagy az 1909-ik év mezőgazdasági eseményei közül a Buda­pesten megtartott orszáos tenyészállatkiállitás, melyhez hasonló méretű és sikerű kiállítás Ma­gyarországon még nem rendeztetek s a vele egyidőben tartott IV. nemzetközi tejgazdasági kongresszus és kiállítás, melynek előkészítésé­ben és szervezésében részt vettek a magyar gazdatársadalomnak legjobbjai. Eredményes lett a gazdák energikus állásfoglalása a bor­törvény sürgős életbeléptetése ügyében is, ameny- nyiben az uj bortörvény életbeléptetése is az elmúlt év első napjának emlékéhez fűződik. Hazai állattenyésztésünk köszönhet talán legtöbbet az 1909-ik évnek, mert méhében fo- gamzott meg a jövő nagy feladatait előmozdi- | tani hivatott uj állattenyésztési törvényjavaslat tevezete azon beható megvitatás során, melyet az év junius havában megtartott országos gaz- dagyülésen Pirkner János miniszteri tanácsos vezetett be s amely ha törvényerőre emelkedik uj korszakot lesz hivatva teremteni állattenyész­tésünk történetében. Állatok átöröklődő betegségeiről általában. Rendes életműködésekkel, tehát tökéletes egész- | ségge! biró és jól alakult állatok csakis hasonló tulaj­donságú szülőktől származhatnak. Ez alapelv, melyet nemcsak a régmúlt- és múlt idők állattenyésztői tar­tottak szem előtt; de a melyet ma sem hagy figyel­men kívül, a tenyésztést okszerűen űző gazda. E sze­rint tehát a tovaszaporodáshoz mindenkor erőteljes állatok használtassanak, mig gyenge, beteges szerve- zetüek, nagyon fiatalok, vagy magas korúak a tenyész­tésből kizárandók. Ily módon aztán már előre iparkodik az ember állatainak sokoldalú betegségeitől és hibáitól magát megvédeni; mely hibák és betegségek különben biz­tosan előtérbe lépnének, ha a tenyésztésnél a szülőkre kellő gond nem fordittatnék. De különben is tudjuk, hogy egészséges szülők egészséges utódokat, mig gyen­gélkedők, ha nem is határozottan betegek, minden­eseire azonban betegségek iránt oly fogékonysággal biró utódokat nemzenek, melyek a legcsekélyebb külső káros befolyás hatása alatt is már betegek lesznek. Nem következés azonban, hogy minden öröklött hajlamosság előbb vagy később megbetegedésre ve­zessen. Akadályozhatja ugyanis a betegség kitörését, ha a szülők közül csak az egyik szenvedett átöröklő betegségben, mig a másik tökéletesen egészséges volt. És feltéve, hogy e másik egészséges szervezetű szü­lőnek az átöröklő képessége nagyobb, akkor az utód ennek egészséges szervezetét fogja örökölni, mig az öröklődő betegséggel biró szülő tulajdonságaitól men­tes marad. E mentesség természetesen nem absolut értelemben veendő, mert nem is tételezhető fel, hogy a gyengébb átörökítő képességgel biró szülő a maga tulajdonságából mitsern volna képes átörökíteni. A betegségre hajlamosság ily esetben természetesen csak oly kis mérvben van jelen, hogy igen nagy külső ká­ros behatások szükségesek ahoz, hogy a szülőnél volt hibás tulajdonság kifejlődjék. E külső káros behatások lényegökre pedig úgy­szólván egyenlők azon okokhoz, a melyek hajlamosság nélkül is képesek valamely egyedben hasonló beteg­séget felfedezni. Vegyük fel például a fulladozást mint öröklődő bajt, midőn is következő eredményre jutunk: Ha a fulladozás hibájától mentes valamely törzsből, vagy családból vett egyedekkel tenyésztünk, akkor biztosra vehetjük, hogy az utódok, kerüljenek azok bármely sanyarú viszonyok közé, még legmagasabb korukban sem lesznek fulladozók; feltéve azonban, hogy mindkét szülő fulladozó volt, úgy az utódok 99%-ka még ak­kor is fulladozó lesz, ha felnevelésük az egészségi viszonyoknak leginkább megfelelő módon történt is. Megint hacsak az egyik szülő volt fulladozó, melynek átörökítő képessége minden tekintetben kimagaslott, akkor az utódoknak legalább is kétharmada lesz ok­mezőgazdasági gépgyár R.-T. hazánk legrégibb gazdasági gép­gyára ü MOSONBAN. ü Legjobb anyagból és elismert gondos kivitelben kaphatók: Sack-rendszerü acél-ekék, egy és két vasú ekék, különféle szerkezetben. Hengerek, szántóföld- és rétboronák dús választékban. Hírneves tolókerekes rendszerű MIOSOMT BH1IX.L Osborne amerikai kévekötő és marokrakó aratógépek, fűkaszálók. Mindennemű cséplőgépek, kézi és járgányhajtásra. Gabo- natiszfitó- és szefelő-rosták konkolyválasztók, szecskavágó-, répavágó- és darálágápek kitűnő szerkezet­ben és különféle nagyságban. Morzsolók, kézi és erőműhajtásra. Hollingsworth lógereblyék. Amerikai ló- és kézi-kapák. Francia ekék, kapálógépek szőlőműveléshez. Szőlőzuzók, prések és permetezők. Tejgazdasági gépek. Bizományi raktár : ESSíSÓ LAJOS urnái SZATMÁR, Piac-tér, báró Vécsey-ház.

Next

/
Thumbnails
Contents