Szatmári Gazda, 1909. (1. évfolyam, 1-51. szám)
1909-10-30 / 44. szám
október 30. SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal. vakat a legjobb elégetni és a hamut komposzttrágyába felhasználni. A jó vetőmag beszerzésének legbiztosabb módja, ha ki-ki magának termeli és a vetést kezdettől fogva szemmel kiséri, benne felburjánzó gazt megismeri és legalább azokat, a melyeket a rendelkezésére álló gépekkel a termésből kiszedni nem tud, kézzel ki- gyomláltatja, legalább azon az aránylag kis táblán, melyről a vetőmagót gyűjti. A ki ezt évről-évre megteszi, ezenkívül a gyomirtás egyéb szabályait is követi, annak a gyomokkal mindig kevesebb baja lesz és a nagyobb terméshozam bőségesen jutalmazza fáradságát. Előfordulhat azonban akárhányszor, hogy olyat akar a gazda termelni, a mit még nem termesztett, saját nevelésű vetőmagja tehát nem is lehet; megesik az is, hogy a termés az egész határban kedvezőtlen időjárás, vagy egyéb okok miatt több éven keresztül nem jól fejlődött, teljesen meg nem érett, vagy tulnedves esztendőkben a kalászban csírázott, vagy végre oly gyomok tisztátalanitják, melyeket a vetőmagból kiválasztani nem lehet: ilyenkor a vetőmagot vagy vásárlás vagy cserélés utján kell beszerezni. Mindkét esetben ki van téve annak, hogy drága pénzért, vagy jó minőségű, de egyébb fajta magjáért hitvány, rosszul csírázó, esetleg hamisitott magot kap. Minthogy pedig a gazdanép ily nemű veszteségei az egész ország vagyonát érintik, mert az évi termést tetemesen csökkenthetik, a magyar állam a magyar gazdák megsegítésére és felvilágosítására, a kereskedelem tárgyát képező magvak minőségének ellenőrzésére vetőmagvizsgáló állomásokat szervezett. Gazdák, gazdasági egyesületek, gazdakörök részére ingyen vizsgálják meg az állomások a fontosabb mezőgazdasági magvakat: azonosságra (ha ez a magvizsgálat utján lehetséges), mennyileges tisztaságra (az idegen alkatrészek 0/o_árcak együttes megjelölésével), csirázóképességre, származására és aranka tartalmára vonatkozólag. A kassai állomás díjtalanul állít össze a talajnak, éghajlatnak és földrajzi fekvésnek megfelelő fűmagkeveréklajstromokat is. A gazdanép tehát nagy mulasztást követ el, ha az államtól egyenesen a segítségére rendelt kísérleti állomásokat kéréseivel meg nem keresi. Mennyi csalódástól, mennyi hiába való kiadástól és fáradságtól menekednék meg, ha minden esetben a kísérleti állomásokon működő szakemberek jóakaratu tanácsait kikérné! A gazda november havi tennivalói. A gazdaságban. Ameddig az időjárás engedi, az őszi mély szántásokat folytassuk, mert akkor a tavaszi gabonát nem kell szántásba, hanem csak erősen meg- fogasolt talajba vetni és a tavaszi vetést hamarább befejezhetjük. A rétre és legelőre, ha nagyon átázott, a marhát ne bocsássuk. Ha a megszáradt dohány megpuhult, a simítást és a csomózást meg kell kezdeni. A kertben. Legfőbb munka a kert fölásása és megtrágyázása. A szabadban telelő parajt, petrezselymet, kelt, kalarábét a száraz fagyok idején szalmával betakarjuk. A gyümölcsösben. Ribizkét, köszmétét meg lehet nyesni. A facsemetéket a nyulak rágása ellen tüskével bekötözzük. A fák kérgét drótkefével megtisztogatjuk s agyagból és mészből készült péppel bemeszeljük. A kajszin- és őszi barackfákat szalmával bekötözhetjük, hogy rügyeiket az elfagyástól megvédelmezzük. A szőlőben. A tőkéket befedjük, a lugasvesszőket lehúzzuk és szintén betakarjuk. Az uj szőlők ültetéséhez a föld megforgatását elkezdjük. Az ültetésre való sima vesszőket megkezdjük és pincébe, vagy vermekbe elrakjuk. A pincében. A kierjedt uj borokat föl kell töltögetni. Az állatok körül. Az őszi munkák befejezte után az igás állatokat soványabb kosztra fogjuk. A vemhes állatoknak jó tartásáról azonban gondoskodni kell. Az istállóra szorult állatokat naponkit a szabadban jártassuk. A méhesben. A méhek körül minden munka el van végezve. A kaptárakat most már semmi szin alatt ki ne bontsuk. Etetésnek helye már nincs. A kaptárakat a széltől védelmezők alkalmazásával óvjuk. Az adónak a negyedik évnegyedre eső részletét november 15-ig meg kell fizetni. Felhívás cikória gyökér termelésére. (x) Mezőgazdaságunk legjövedelmezőbb kultúrnövényeihez a cikória gyökér (katáng vagy cichorium inthybus) is tartozik. Ezen, részben még uj növény, hajdan nálunk egész ismeretlen volt, miért is mezőgazdaságunk — felkarolását illetőleg — bizalmatlanul állott vele szemben. A Franck Henrik Fiai cég jelentékeny pénz- és időáldozatának valamint a hosszú évek során át, a bevezetés körül való fáradozásának köszönhetjük, hogy ez az előítélet megszűnt, nemkülönben, hogy mező- gazdaságunk ezen uj jövedelmi forrásnak joggal örvendhet. A cég nagyszabású gyára Pardubitzban (Csehország) nem képes már az ottan termelt nyersanyagot feldolgozni s miután az az ország szükségletét máris meghaladja, a Franck Henrik Fiai cég révén jelentékeny mennyiségű cseh származású cikória gyökér lesz a szomszéd államokba exportálva. Ha tekintetbe vesszük azt, hogy egy kát. holdon termesztett cikória gyökér 350—400 korona bruttó jövedelmet is biztosit, csak saját, jól felfogott érdekében volna a magyar mezőgazdaságnak, ha — Csehország mintájára — nagyobb mérvben karolná fel ezen kereskedelmi növény termesztését. Ez által nemcsak a mezőgazdaság jövedelmezősége fokozódnék, hanem azon sajnálatos körülménynek is, hogy nyersanyagokért még mindig annyi pénz vándorol külföldre, végleg elejét vehetnők. A Franck Henrik Fiai cég gyártmányai — mint a legjobbak valamennyi között — közkedveltségnek örvendenek ; jóságuknál valamint azon ténynéi fogva, hogy kelendőségük kedvező befolyással van mező- gazdaságunkra, kétségtelenül teljes támogatásunkat megérdemlik. Felhívjuk különben gazdaközönségünk figyelmét Franck Henrik Fiai kassai előkelő cégnek lapunk 7. oldalán levő hirdetésére is.
