Szatmári Gazda, 1909. (1. évfolyam, 1-51. szám)
1909-10-30 / 44. szám
4-ik oldal SZATMÁRI GAZDA október 30. Érdesítés / Megküldtük gazdáinknak heremagtisztitó raktárunk szabályzatát s a közönséghez intézett körlevelünket Világosan kifejeztük azokban, hogy minő feltételek mellett fogad el a raktár plombozás céljából heremagvakat, amely feltételek szigorú betartása az aranka terjedésének lehető meggátlása céljából, minden gazdának is kötelessége, Az esetben azonban, ha gazdaközönségünk snját céljára vetötnngtu akarja heremagvát megtisztit- tatni, azt raktárunk tisztítás végett elfogadja anélkül, hogy abból előzetesen mintát küldjön fel a kassai magvizsgáló állomásnak; azt azonban itt is hangsúlyozzuk, hogy a tisztítás alkalmával kiválasztott mindennemű arankás szemet a raktár vezetőség ellenőrzése mellett meg lesz semmisítve. Miután egyesületünk a heremagtisztitó raktárnál állandó raktárkezelőt tart, tisztítás végett a magvak a raktári hivatalos órák alatt (d. e. 8—12 és d. u. 2—6 óráig) akadálytalanul elv állaltatnak, úgy a raktárban (Szatmár Árpád-utca 19.), mint esetleg az egyesület titkári hivatalában (Atilla-utca 5/c.) Szatmár, 1909. október hó. A* egyesület titkári Mentáin. Hírek. Kitüntetés. Ő felsége a király Jeszenszky Pálnak, az O. M. G. E. főtitkárának a királyi tanácsosi címet adományozta. Jeszenszky, mint a magyar gazdatársadalmi életnek egyik agilis vezető, irányitó tagja, évek során át önzetlenül kifejtett munkásságával, nagyon is rászolgált a legfelsőbb elismerésre. Magunk részéről is örömmel tolmácsoljuk szerencse kivánatun- kat a kitüntetettel szemben. Bizottsági ülés. Egyesületünk jubiláns ünnepélyét előkészítő bizottság f. évi november hó 8.-án délelőtt 10 és fél órakor Szatmáron, a városháza tanácstermében ülést tart. Pályázat ösztöndíjra. A néhai Csáky Petronella grófnő által magyarországi gazdasági tanintézetekben tanuló vagyontalan ifjak részére tett alapítvány kamataiból, három egyenként 600 koronás ösztöndíjra az 1909/1910. tanévre pályázatot hirdet a földmivelési minisztérium. Pályázhatnak teljesen árva és oly hallgatók, kiknek atyjuk nem él. Kérvények a m. kir. földmivelésügyi minisztériumhoz címezve, december hó 15-ig az illető gazdasági akadémia igazgatóságához nyújtandók be. A választási reform és az OMGE. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület szociális bizottsága legközelebb Baross János dr. országos képviselő előadásában foglalkozik a választási reform kérdésével. A bizottság a reformtervezetnek abban az irányban várható hatásait igyekszik megállapítani, hogy mennyiben lesz lehetséges fentartani a vidéki középosztálynak mai vezető szerepét és társadalmi utón milyen intézkedések teendők avégből, hogy a nagy százalékában írástudatlan földmivelő nép a választási joghoz szükséges értelmi képesítést megszerezhesse. Bolgár kertészet. A zöldségtermelés különösen a bolgárrendszerü kertészetek prosperálása óta mind nagyobb és nagyobb lendületet vett. Ily kertészetek keletkezését a földmivelésügyi miniszter előmozdítja azzal, hogy a tervet a kultúrmérnöki hivatallal ingyen készítteti el. De a felvételhez szükséges szerszámokat, napszámosokat, karókat stb. a birtokosnak kell adnia. A folyamodvány a földmivelésügyi miniszterhez 1 koronás bélyeggel ellátva nyújtandó be. Anyagilag elsősorban oly zöldségtermesztő telepeket segélyez, melyeket az illetők mint munkások maguk miveinek meg, lehetőleg szövetkezeti alapon. Ilyen : a szegedi, kertesi, kiliti, mosonszentjánosi. Elsősorban a városoknak kellene ilyen telepeket állitaniok, hogy olcsóbbitsák az élelmezést és foglalkoztassák a fölösleges vagy másféle henyélő munkaerőt. A borértékesítés országos szervezése. A felette kedvezőtlen borértékesitési viszonyok szükségessé teszik, hogy a gazdák ne bízzák nagy befektetéssel és fáradsággal művelt szőlőik termésének értékesítését tisztán a kereskedőkre és korcsmárosokra, akik amugyis nagyon kevés érzéket tanúsítanak a magyar mező- gazdaság érdekei iránt. De ezenfelül is boraink hírneve úgy idebenn, mint különösen a külföldön any- nyira el van rontva a sűrűn előfordult hamisítások folytán, hogy a jó hírnevét helyreállítani és megszilárdítani, a borforgalmazást ma eszközlő kereskedők és korcsmárosok teljesen képtelenek, a minthogy erre semmi hajlandóságot vagy igyekezetét nem is mutatnak. Nagyon nehezen esik továbbá a latba az a körülmény, hogy az újabb időben telepitett hegyi szőlő most jut termő erőbe, valamint a homokon óriási és nem várt, de nem is óhajtott mértékben terjed az uj telepítés, úgy, hogy maholnap a túltermelés határához érünk. Ha pedig tovább is a mostani irányban fog haladni a homoki szőlők telepítése, az a boráraknak olyan devalvációját fogja maga után vonni, amely egyszerűen a pusztulás felé sodorja a magyar borgazdaságot. E súlyos helyzeten csak az segítene, ha a szőlős gazdák tömörülnének és borértékesitő szervezeteket, különösen pinceszövetkezeteket alkotnának. Ezeket különben is a földmivelésügyi miniszter anyagilag és erkölcsileg hathatósan támogatja, tehát a gazdák anyagi megerőltetés nélkül szervezhetnék azokat. Egyúttal megjegyezzük, hogy a Borászati Lapok szerkesztősége (Budapest, XI., Üllői-ut 25.) késznek nyilatkozik arra, hogy az illető borvidékre, ahol rosz- szak a borértékesitési viszonyok, kiszáll és útmutatást ad a termelőknek a pinceszövetkezetek felállítása tekintetében és közbenjár a miniszter által kilátásba helyszett kedvezmények kieszközlésében. A termelőktől függ tehát most csupán az, hogy a boldogulás eszközeit megragadják-e, vagy sem, A gyümölcsfák talaja. A talaj a gyümölcsfatenyésztésben nagyobb szerepet játszik, mint általában hiszik. Sokan a gyümölcsfának nedves talajba való ültetését ajánlják, ami azonban helytelen dolog. Az almafa sokkal jobban szenved a nagy talajnedvességtől mint a körtefa. Csak ha az altalaj viz állása magas — ez egészen más eset, mint a talaj általános nedvessége — akkor ültessünk almafát, amelynek gyökerei nem hatolnak oly mélyre, amelynek nincs szüksége oly nagy művelési mélységre és koronája nem fonnyad el. Ha a talaj egyformán nedves, talán
