Szatmári Gazda, 1909. (1. évfolyam, 1-51. szám)

1909-10-02 / 40. szám

2-ik oldal SZATMÁRI GAZDA október 2. kevésbbé vannak áthatva s e téren határozot­tan vezetésre, irányításra szorulnak, mely feladat az intelligens gazdatársadalomra, a gazdák ér­dekképviseleti szerveire, a kormányra és a tör­vényhozásra hárul. A mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. évi XII. t.-c.-nek az állattenyésztésről szóló rendelkezései ugyan szintén számolnak ezzel a feladattal, de mai kereteiben a törvény e rendelkezései már meg nem felelők, a gya­korlati élet követelményeit már kielégíteni nem képesek, hiányos és hézagos voltuk miatt, úgy hogy ezen törvénynek az állattenyésztésre vo­natkozó rendelkezései okvetlenül hatályon kívül helyezendők és mielőbb egy uj, a mai viszonyok­hoz simuló, kizárólag az állattenyésztésre vonat­kozó külön törvény alkotandó és léptetendő életbe. Ami egy uj állattenyésztési törvény mielőbbi megalkotását és sürgős életbeléptetését külö­nösen kívánatossá teszi, az az apaállatok úgy minőség, mint számbeli vizsgálatának mai módja. Ne a szolgabiró — aki tudvalevőleg jogász — bírálja el a tenyészcélra való használatra al­kalmasságot, de hozzáértő gazdaember s ha erről intézkedik majd az uj törvény, legyen benne intézkedés arra is, hogy a küllemileg és fajta tanilag kifogásolható apaállatok a közte­nyésztésből büntetés terhe mellett kizárassanak. Országos szempontból állattenyésztésünk egészséges és hasznos fejlesztésének elenged­hetetlen feltétele az állatállomány időszakon­ként való számbeli megállapítása, valamint a havasi legelők okszerű kihasználásának is az uj törvénybe felveendő biztosítása. De kétség­telenül óriási hatást várhatnánk az 1908. évi XLII1. t.-c. rendelkezéseinek életbeléptetésétől, mely tudvalevőleg egy állandó jellegű tenyész és haszonállatvásártelep létesítését mondja ki, mely kimondhatatlan előnyére szolgálna a hazai állatértékesités s ezzel magának az állattenyész­tés ügyének is. Ugyanezen törvény arról is intézkedik, hogy állatdijazások eddigi módja megváltoztatandó, amennyiben az állatdijazások egyöntetűen az egész országra szólóan rendezendők. Ebben a tekintetben az említett törvénycikk állattenyész­tési politikánkra felette hasznos rendelkezése­ket tartalmaz, mindaddig azonban, mig e tör­vény végrehajtásáról intézkedés nem történik, a magyar állattenyésztés-ügy kívánatos fejlesz­tése ezzel is fennakadást szenved és azért e törvénycikk végrehajtása iránt a szükséges lé­pések haladéktalanul való megtétele, állatte­nyésztésügyünk egyik sarkalatos alapfeltétele. Meg kell tehát alkotni mielőbb az uj állat- tenyésztési törvényt, melyben módot kell nyúj­tani arra, hogy a magyar gazdatársadalom ér­dekképviseleti szervei hathatós közreműködésével a magyar állattenyésztésügy arra a színvonalra emeltessék, mely mezőgazdasági helyzetünknél fogva azt méltán megilleti. Zab és rozs szálíitás a hadsereg részére. 1. A cs. és kir. katonai élelmezőraktár Nyíregy­házán (Vasuti-ut 30. sz.) bevásárol földbirtokosoktól és azok egyesületeitől 2500 métermázsa rozsot és 2620 métermázsa zabot. Ezen bevásárlásoknak legin­kább és elsősorban a célja, a kistermelőknek alkalmat nyújtani arra, hogy a rozs, illetve zab termésüket a hadigazgatásnak eladhassák. A bevásárlás a kihirdetés napjával kezdődik. 2. A termelőktől eladásra kínálandó gabonane- münek az utolsó termésből kell erednie, teljesen érettnek, száraznak és egészségesnek kell lenni, to­vábbá telt, megfelelően nagy, kemény és iehetőleg egyenlő nagyságú magvakból kell állania. Nem szál­lítható olyan gabona, amely egészségtelen, azaz dohos vagy más ártalmas szagu, nem száraz, meleg, meg­rágott, kinőtt vagy amelyben akármilyen csekély számú rovar fordul elő. Kő-, föld- vagy agyagszemecskék csak elvétve fordulhatnak elő a terményben. Anya­rozsnak legfeljebb 0T% (egytized) sulyszázalékban szabad előfordulni. Közzékevert magvak és tisztáta- lanságok a rozsnál 2 5 felül, a zabnál legfeljebb 3 5 KÜHNE mezőgazdasági gépgyár R.-T. hazánk legrégibb gazdasági gép­gyára m MOSONBAN. 11 Legjobb anyagból és elismert gondos kivitelben kaphatók: 5ack-rendszerU acél-ekék, egy és két vasú ekék, különféle szerkezetben. Hengerek, szántóföld- és rétboronák dús választékban. Hírneves tolókerekes rendszerű niuEosonxn drill sorvbtögépbk Osborne amerikai kévekötő és marokrakó aratógépek, fűkaszálók. Mindennemű cséplőgépek, kézi és járgányhajtásra. Qabo- natisztitó- és szelelő-rosták konkolyválasztók, szecskavágó-, répavágó- és darálógépek kitűnő szerkezet­ben és különféle nagyságban. Morzsolók, kézi és erőműhajtásra. Hollingsworth lógereblyék. Amerikai ló- és kézi-kapák. Francia ekék, kapálógépek szőlőműveléshez. Szőlőzuzók, prések és permetezők. Tejgazdasági gépek. Bizományi raktár : BÍRÓ LAJOS urnái SZATMÁR, Piac-tér, báró Vécsey-ház.

Next

/
Thumbnails
Contents