Szatmári Gazda, 1909. (1. évfolyam, 1-51. szám)
1909-10-02 / 40. szám
október 2. SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal. sulyszázalékban fordulhatnak elő, melyből a rostálási hulladéknak a rozsnál 1%-nál, a zabnál l1/2%''n^i többet kitenni nem szabad, miért is ajánlatos a ga- bonanemüt szállítás előtt rostálni. Egy hektoliter rozs súlyának legalább 69 kilogrammot kell tenni, a zab súlya legalább 41 kilogrammot tegyen ki. 3. A fent leirt minőségű gabonanemü minden gazda (társulat) által minden szerdán és szombaton délelőtt 8—11 óráig kínálható a nyíregyházi katonai élelmező raktárnál, és pedig: tetszés szerinti mennyiségben irásbelileg, (az Írásbeli ajánlat 1 koronás bélyeggel látandó el) vagy szóbelileg, mely alkalommal )íegalább V2 kg. súlyú) minta is beterjesztendő. 4. Az élelmező raktárnál eladásra egyes földbirtokosoktól 1—100 métermázsa, termelők egyesületeitől 500 métermázsáig rozs, vagy zab ajánlható. 5. Az ajánlattevőknek eladásra nem kell ajánlatukhoz termelői bizonyítványt hozni, mégis némely esetben az ajánlattevőtől ajánlatának beterjesztésekor termelői bizoyitvány kéretni fog. 6. Az eladásra kínált gabonanemüek részére, amennyiben az áru átvehetőnek ismertetik el, az áruk — az áru jobb, vagy gyengébb minősége szerint, az időnként érvényes piaci, illetve tőzsdei árak szerint — a szokásban levő szabad piaci megegyezés alapján esetenként állapíttatnak meg és a vásárolt áru a szállítás után azonnal kifizettetik. 7. A szállítás rendszerint „az élelmező raktárba való szállítással“ kínálandó, ez azonban a pályaudvarra, vagy saját raktárra való szállítással is kínálható. Az eladott áru azonnal, de legkésőbb 14 napon belül szállítandó. 8. A szállítók kiköthetik maguknak kincstári zsákoknak kikölcsönzését és pedig legkésőbb 10 napig díjmentesen, ezen a határidőn felül csakis 04 fillér zsák és naponként (zsákkölcsöndij) fizetése ellenében, valamint a vasúti szállításnál a katonai szállítási tarifa kedvezményét visszatérítés utján. A nyugtabélyeget minden körülmények között a hadigazgatás fizeti. Az élelmező raktár hétköznapokon a hivatalos órákban (délelőtt 8—12-ig) mindenkinek a legkészségesebben ad részletes szóbeli felvilágosítást a minőségbeli követelmények és az átvételi módozatok felől. Részletesebb útbaigazítással szolgál a Szatmár- megyei Gazdasági Egyesület titkári hivatala (Szatmár Atilla-utca 5/c). A gazda teendője október hóban. A friss gabona készletek gyakran megforgatan- dók. A takarmányszükségleti kimutatást és takarmányozási táblát el kell készíteni, hogy lássuk már most mennyi a takarmánykészleíünk, s ha egyikbe, vagy másikba hiány mutatkozik, a szükséges pótlásról gondoskodjunk, nehogy az etetésnél a télfolyamán meglepetésnek legyünk kitéve. A vályúkat és jászlakat hozassuk rendbe még mielőtt a marha az istállóba szorulna. Az épületek fedelét szintén most kell kijavíttatni. A tűzifa és szerszámfa beszerzéséről szintén gondoskodjunk. A száraz takarmányra való átmenetei lassan történjék, mert a gyors átmenet káros lehet. A lóistállóban. Ott, hol a csikók legelőre jártak s most beszorultak s száraz takarmányra fogatnak, az átmenetre különösen ügyeljünk, eleinte csak az éjjeli órákra kössük be őket, később pedig csak a déli órákban bocsássuk ki, inkább a sétálás kedvéért, a takarmányozásnál eleinte csak reggel és este adjunk nekik száraz takarmányt s ha a fü a mezőn teljesen kifogyott, délben is meg kell etetni. Az igás-lovak, mivel még mindig erősebb munkát végeznek, gondosan etetendők. A tehén- és ökör-istállókban. A tehenek, amint az istállóba kerülnek, kimustrálandók s ez utóbbiakat adjuk el, vagy fogjuk hízóba. Az idei marhát a mig csak a legelőn kapnak valamit, ki kell járatni, reggel és este azonban meg kell etetni. A répalevelet szecskával adjuk, nehogy hasmenést kapjanak. A kimustrált és hízóba veendő ökröket igyekezni kell a legelőn feljavítani, mielőtt befogatnának. A juhakolban. A juhohat is ki kell járatni a legelőre a meddig csak lehet, ha azonban erősebben hüvösödik az idő, jó lesz egy kis száraz takarmányt is adni nekik reggel és este. A sertés ólban. A kijáró sertések a felszabadult krumpli, répa és kukoricaföldben elegendő táplálékot találnak. A hízók pontos etetésére nagy gondot fordítsunk. A makkon hizlalandókat hajtsuk a makkra.J A februáriusi fiadzás végett a kanokat most kell a kocák közé bocsátani. Minden 8—10 kocára egy kant számítva, különben lassan megy a bugás, a malacozás sokáig fog tartani s nagyon egyenlőtlen lesz a malacnyáj. A kanoknak naponkint 1V2 liter zabot adassunk. A baromfi udvarban. A jércéket jól tartsuk, mert akkor kora tavasszal megkezdik a tojást. Az eladásra szántakat adjuk el s télire csak a tenyésztésre s a fogyasztásra valót tartsuk meg, mert egy tyúknak telelése belekerül 2 koronánál többe is. A ludak dugásának és hizlalásának itt az ideje. A mezőn. Ha még van vetni valónk siessünk azt befejezni. Az ősziekkel bevetett tábláknál, ha még eddig nem tettük volna a vizvezető barázdákkal való ellátás igen sürgős. A burgonya és a répa kiszedés, valamint a kukoricatörés folytatandó. A kukorica fosztásnál a gyengék külön választandók, a legszebb csövek koszorúba fonva magnak hagyandók. A kukorica-kóró törés után azonnal levágandó s takarmánynak feldolgozandó. Ez sokkal előnyösebb, mint a kévékbe való eltevés, a melynél igen gyakran megpenészesedik s csak harmad részben eszi meg a marha. A répát legjobb azonnal ott, ahol termett kupacokba rakni. Földdel azonban csak a megszikkadás után kell betakarni. A legszebb, legszabályosabb répa fejek magnak külön elrakandók. A hó elején, ha a vetés be van végezve, meg kell kezdeni a tavasziak alá való tarló-törést. A tavaszi alá való tarló-törés még nálunk nincs fontosságához mért arányban elterjedve a gazdaságokban, pedig annyi előnynyel jár, hogy méltán megérdemli nemcsak az eddiginél nagyobb, de a lehető legnagyobb gondot és figyelmet. Mert a mely gazdaságban csak tavasszal szokás feltörni a tarlót, rendesen elkésnek a tavasziak vetésével, mert a télen át feltöretlenül he
