Szatmári Gazda, 1909. (1. évfolyam, 1-51. szám)
1909-09-04 / 36. szám
SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal. szeptember 4. környezik, az ország minden ellensége összefogott, hogy a gazda helyzetét kétségessé, jövőjét bizonytalanná tegye, ennélfogva minden gazdának sietni keli azok alá a zászlók aiá, amelyek alatt a mezőgazdasági érdekek önvédelmi harcát diadalmasan megvívni hazafias kötelesség. Nem azért kell szervezkedni, hogy maguknak nagyobb hasznot, nagyobb jövedelmet biztosítsanak, hanem szervezkedni kell azért, hogy az ország legfőbb erőforrását: a földet mélyítsék és gazdagítsák. A gazdák szervezkedése nem egy osztály érdeke, hanem országos érdek, mert az anyagilag megrokkant mezőgazdaság az ország végelgyengülését jelenti. Mikor tehát a gazdák szervezkednek nem ártanak senkinek, de használnak mindenkinek, aki ebben az országban becsületes munkával keresi kenyerét, használnak az országnak, mert a gazdasági önállóság és a nemzeti függetlenség felé vezető utakat egyengetik. A magyar gazdák a legnagyobb rokonszenvvel kisérték eddig is, mesgyés szomszédaik, a többi gazdasági tényezők becsületes törekvéseit, sőt készek őket minden erőikkel támogatni is, mert tudják, hogy az ö fejlődésük emeltyűje egyúttal az ország mezőgazdasági érdekeinek is. De a gazdák támogatása is csak akkor ér valamit, ha maguk is erősek arra, hogy kívánságaikat figyelembe vegyék s ha határozataik süket fülekre nem találnak. Ezért legjobb érdeke Magyarországban minden más közgazdasági tényezőnek is a mezőgazdaság megerősítése, mert enélkül semmiféle közgazdasági vállalkozás sem mutathat fel maradandó eredményeket. Nálunk minden közgazdasági törekvés a legszorosabb összefüggésben áll a mező- gazdasággal s minden vállalkozás, annak az egyetlen szögnek az erejét teszi próbára, melyre a mezőgazdasági érdekek vannak felakasztva. Mikor a legegyszerűbb társadalmi rétegek is, saját érdekeik előmozdítása céljából szervezkednek, sőt már szervezve is vannak, akkor a gazdáknak is meg kell teremteniük azt a szervezett tábort, amely mindig elég erős lesz arra, hogy megvédelmezze a gazdák igazát s örökre lehetetlenné tegye azok munkáját, kik a gazdák megrontása révén az ország megrontására törekszenek. Egyenként nem tudják felvenni a harcot a megszaporodott ellenséggel, de ha szervezkednek s fegyverbe szólítják zászlóaljaikat akkor már önmaguk kereshetik az alkalmat arra is, hogy a döntő csatát mielőbb megvívhassák. Hogy hol van az az ellenség, azt minden gazda tudja, aki figyelemmel kiséri az események folyását, mert láthatja, hogy azok, akiknek itt semmi erkölcsi veszteni valójuk sincs s akik nem büszkék rá, sőt el sem mondhatják, hogy: „ez a föld, melyen annyiszor apáink vére folyt,“ akik itt nem megélni, de jól élni akarnak, azok mind a gazda vetéseit gázolják, a gazda portája felett lobogtatják az izgatás tüzcsóváját s a gazdák ellen uszítják az ország összes elégedetlen elemeit. Ha valaki megunja a tisztességes munkát, de azért úri módon akar élni, az mind a birtokviszonyokkal, a gazda dolgaival kezd foglalkozni, sőt, bogy még jobban megteljenek a zsebei, fölcsap földosztónak, és azt a hiteles mérőláncot is mutogatja, mellyel a földet felosztani fogják. Hogy hol vesz azonban annyi földet, hogy abból mindekinek elég jusson erre már nem tud megfelelni. Legfőbb törekvésük ezeknek a népboldogitóknak a föld ingatlan voltát megszüntetni s megteremtetni azt a boldog korszakot, 'mikor a földdel is úgy lehet kalmárkodni, mint akármiféle más olcsó és ócska portékával. Hát ha ilyen maszlagot jött-inent emberek ter- terjesztenek, talán nincs ók az aggodalomra s nem kel! attól félni, hogy ebből veszedelem keletkezzék, de mikor országos testületek, amelyek hivatása nagy közgazdásági tervek megvalósítása lenne, szintén azokhoz a nemzetközi hitvallókhoz csatlakoznak, akik a földet szeretnék ingóvá és cserebere tárgyává tenni, akkor már a gazdák sem állhatnak gyáván, zsebre- dugott kezekkel, hanem tudomásul véve a hadüzenetet, védelmi állásba helyezkednek. Ismerik ők is azt a sanda mászárost, aki nem oda üt ahová néz, tehát nagyon jól tudják azt is, miért akarják némelyek helyükből kimozdítani azokat a pilléreket, amelyek kibírták ezer esztendő viharait s amelyek most is a "legerősebb biztosítékai a jövőnek. Azért, hogy ez az ország ne legyen erős nemzeti magyar állam, hol más ajkú, de velünk egyenlő jogú honfitársakkal atyafiságos jó viszonyban élünk, hanem legyen darabokra szakga- tott földje rettenetes osztályharcoknak, ahol a gazda elpusztul, de az élősdiek dúsan lakmároznak. Örvendetes és szükséges tehát a gazdák szervezkedése azok ellen, akik csak a magyar föld kártévői; de egyúttal a szervezkedésben rejlő óriási erő megtudja majd óvni a gazdákat minden oly kormányzati, vagy hatalmi intézkedéstől is, mely a gazdák érdekeire nézve sérelmesnek tartható. Megnyugtató tudat, hogy a gazdák és földmive- lők szervezésének hatalmas munkáját a „Magyar Gazdaszövetség“ vállalta, mert igy bizonyosság van arra, hogy olyan egyének fogják azt eredményesen lefolytatni, akikben a lelkesedés mellett meg van a hozzáértés és megbízhatóság s akik hazafiság tekintetében is mint kipróbált harcosok ismeretesek. A magyar gazdaközönség szervezkedésének munkája megindult s a Magyar Gazdaszövetség irányítása mellett a legközelebbi hetekben s az ősz folyamán teljes erővel fog folyai, most már csak a nép vezetőin s magukon a gazdák megértésén fog múlni, hogy eredményesen fejeztessék be ez a munka, mely lehetetlenné teszi a hazafiatlan gonosz szándékú izgatók céljait és biztosítja a magyar gazdák, főleg a föld- mivelő kisgazdák jogos kívánságainak megvalósulását. A gazda szeptember havi teendője. A vetőmag rostálása és triőrrözése folytatandó. A gabonakészletek gyakran forgatandók. Napirenden van a -dohányfüzés és szárítás. Javitassuk ki a hiányos ablakokat, ajtókat, valamint ne feledkezzünk meg a kályhák kijavításáról sem, nehogy a zord idő meglepjen bennünket. Á kutak kitisztítását szintén eszközöltessük. Ha eddig nem gondoskodtunk, e hónapban okvetlen szerezzük be a télre szükséges tüzelő, valamint világitó anyagot. Az istállókban. Az igáslovakat, melyek az őszí munka alatt fokozottabban vannak igénybe véve, erősen abrakoltassuk. Az uj széna etetést e hónapba» minden baj nélkül meg lehet kezdeni. A vemhes kancáknak zabadagjukat 1 kilóval emeljük fel. nm A tehenek még a legelőre járnak. <
