Szatmári Gazda, 1909. (1. évfolyam, 1-51. szám)
1909-07-24 / 30. szám
4-ik oldal. SZATMÁRI GAZDA julius 24. Milyen műtrágyákat használjunk. Műtrágya sokféle van, de hazai viszonyaink közt csak a következők alkalmazása ajánlható a gyakorlati gazdáknak: a foszforsavat tartalmazó műtrágyák közül a Thomas-salak és szuperfoszfát, a nitrogénműtrágyák közül a kénsavas ammóniák és a chilisalétrom, a kálitrágyák közül a 40%-os kálitrágya, a keveréktrágyák közül pedig az ammonszuperfoszfát. Ezeknek a trágyaféléknek kiszórási ideje és a talajba való behozatala más és más és ez nemcsak az illető trágya oldhatóságának mértékétől, hanem egyéb viszonyoktól, elsősorban talaj és éghajlati viszonyoktól függ. A műtrágyák közül a legfontosabb szerepet ját- szák a foszforsavtrágyák és ezekből is fogyaszt a mezőgazdaság legtöbbet. Ugyanis a kulturtalajokban már természettől fogva kevés a foszforsavat tartalmazó kőzet, annak foszforsava is csak lassan válik a növényzet által felvehető kész táplálékká, pedig az ösz- szes kultúrnövények közt a legnagyobb kiterjedésben termelt gabona kivánja a legtöbb foszforsavat a termés előállítására és a szem termésében vándorol ki a legtöbb foszforsav a talajból és a gazdaságból. Innét van azután, hogy kulturtalajaink majdnem kivétel nélkül meghálálják az okszerű foszforsavtrágyázást és hogy a nitrogén- és kálitrágyák, a nitrogén és káli pótlására rászoruló talajokon rendszerint csakis foszforsav trágyával együtt adva, jutnak kellő érvényre. A foszforsavtrágyák közül, mint említettük, nálunk ez idő szerint a Thomas-salak és szuperfoszfát jöhet figyelembe. Mindkét műtrágya foszforsavat tartalmaz, a különbség csak az, hogy a szuperfoszfátban vízben oldható alakban van jelen a foszforsav, mig a Thomas-salakban lévő foszforsav nem oldható vízben, de azért a talajban lévő savak és a nővénygyökerek váladéka könnyen feloldják. A műtrágya oldhatósága nemcsak azért fontos, mert a növény a poralaku trágyát nem képes felvenni, hanem csakis annak oldatát a talajban foglalt vízben, hanem azért is, mert minél könnyebben oldódik a műtrágya, annál jobban oszlatja el a talajban a csapadék, annál hamarabb és behatóbban jut a növény gyökerecskékkel érintkezésbe. A szuperfoszfát könnyebben oldódván fel, mint a Thomas-salak, jobban is oszlik el a talajban, a növényzet gyorsabban veheti fel, mint a Thomas-salakot, melynek hatása lassúbb, de azért tartósabb is. Ebből az következik, hogy ott, hol gyorsabb hatást akarunk, a szuperfoszfáthoz fogunk nyúlni, mig ott, ahol tartósabb, lassúbb hatás kívánatos, a Thomas-salaknak fogunk előnyt adni. De ebből az is következik, hogy nehezebb oldhatósága miatt a Thomas-salakot jobb a vetés előtt minél előbb alkalmazni, vagyis a tavasziak alá már őszszel, vagy az ősziek alá már az elővetemény tarlójára szórva, hogy minél több szántással minél jobban keveredjék a talajjal. Igen jó sikerrel adhatjuk a Thomas-salakot a vele megtrágyázandó növényt megelőző elővetemény alá is, különösen, ha az rövid tenyészidejű szálastakarmány, hogy a Thomas- salaknak legyen ideje a talajban jól eloszlódnia. így az Orsz. m. kir. növénytermelési kísérleti állomás a Thomas-salakkal sokkal jobb eredményt ért el az őszi búzánál, ha azt előveteménye, zabosbükköny alá adta, mint mikor a Thomas-salakot közvetlenül őszi búza alá alkalmazta. Réten, szőlőben is az ősszel, illetve télen át adott Thomas-salak a rákövetkező évben sokkal nagyobb hatást szokott kifejteni, mintha tavaszszal adjuk, mikor gyakran az első évben nincs valami nagy hatása. Mivel a szuperfoszfát könnyebben oldódik, kellő elosztására a talajban jóval kevesebb , csapadékra van szüksége, mint a Thomas-salaknak. Ősziek alá tehát közvetlen a vetés előtt hozható alá; tavasziak alá pedig ott, ahol csapadékos szokott lenni a tavasz eleje, elegendő, ha a szuperfoszfátot kitavaszodáskor szórjuk ki, de a szárazságra hajló viszonyok közt, például az Alföldön tanácsosabb a szuperfoszfátot már őszszel vagy a tél folyamán kiszóratni, hogy elegendő legyen a csapadék a talajba való bemosásra. A nagyon is egyoldalú homoktalajoktól — futóhomoktól — eltekintve, nem kell tartani, hogy a téli csapadék a szuperfoszfátot kimossa, mert a talaj a foszforsavát úgy leköti, hogy azt a viz ismét ki nem mossa. Ilyen egyoldalú homloktalajokon, ha foszforsav kimosásától tartani kell, ajánlatosabb szuperfoszfát helyett a Thomas-salak alkalmazása. A Thomas-salakot és szuperfoszfátot is legjobb középmélyen leszántani a talajba és ha közvetlen őszi alá adjuk, a vetőszántás előtt szórni ki és a vetőszántással hozni alá; tavaszszal adva pedig vagy a tavaszi szántás, vagy az azt helyettesitő gruberozás, vagy extirpálás, vagy fogasolás előtt kell kiszórni a fosz- forsavtrágyákat. Ha télen szórjuk ki őket, ne szórjuk őket sohasem nagy hóra, mert hófúvás, illetve a hóié elfolyása következtében veszteségek állhatnak elő. A nagyon óvatos gazdák tavaszi alá az őszi szántásra rászórt szuperfoszfátot, hogy a szél el ne hordja, be- fogasolni szokták. Szőlőben a foszforsavtrágyákat legjobb őszszel fedés előtt szóratni ki, tavaszszal pedig a nyitás előtt. Rétre vagy legelőre is legjobb a foszforsavtrágyákat őszszel vagy télen át kiszórni; a műtrágyát itt külön befogasolni nem kell. A foszforsav- trágyát nagyon meghálálják a herefélék és néha azokat foszforsavtrágyákkal felültrágyázni szokták, de ez a felültrágyázás nagyon bizonytalan; még leginkább nagyon nedves viszonyok közt, szuperfoszfáttai és az aránylag sekélyen gyökeredző vörösherénél sikerül; sokkal jobb a foszforsavtrágyát a lucerna, vöröshere stb. alá azok elvetése előtt leszántani, mint később felülvetni. Eltekintve a nagyon könnyű homoktól és a savas talajoktól, melyre csak a Thomas-salak adható, mivel a vas a szuperfoszfát foszforsavát oldhatatlanná és igy hatástalanná teszi, — a többi talajon az, vájjon Thomas-salakot, vagy szuperfoszfátot alkalmazunk, elsősorban attól függ, vájjon közvetlen a vetés, illetve a vegetáció megindulása előtt adhatjuk csak a műtrágyát, mikor a szuperfoszfátnak adandó előny, vagy adhatjuk-e azt jóval a vegetáció megindulása előtt, illetve az elővetemény alá, mikor a Thomas-salak is figyelembe jöhet. Manapság már nem mondjuk azt, hogy rétre csak Thomas-salak való, gabona alá csak szuperfoszfát, hanem mondjuk, hogy e két műtrágya közül azt alkalmazzuk, amelyik jobban kifizeti magát, azaz olcsóbban állítja elő a terméstöbbleteket. Nagy átlagban azt mondhatni, hogy hatásra nézve a szuperfoszfátnak vízben oldható foszforsavából egy kilogramm megfelel a Thomas-salak foszforsavából másfél kilogrammnak, de az áralakulás jelenleg nem ilyen. A Thomas-salakban 18%-os foszforsavtartalo m mellett 1 kg. foszforsav 305 fillérbe kerül, mig a szuperfoszfátból 1 kg. foszforsav 52 fillérbe; csak-
