Szatmári Gazda, 1909. (1. évfolyam, 1-51. szám)
1909-07-24 / 30. szám
julius 24. SZATMÁRI GAZDA 5-ik oldal. hogy a szuperfoszfátnál szállítási költség nincs, mert az waggonrakománynál visszatérittetik, mig a Thomas- salakot a szállítási költség is terheli, mely tekintélyes összeget tesz ki úgy, hogy a szuperfoszfát foszforsava 2/5 részszel olcsóbba kerül, mint a Thomas-salak foszforsav, vagyis a jelenlegi áralakulás mellett a szuperfoszfátnak alkalmazása a szántóföldön határozottan előnyösebb. e . Hírek. Csoportos kirándulás Mezőhegyesre. Az Omge inezőhegyesi nemzetközi talajmivelő gépversenyét augusztus hó 9—22-ig fogja tartani; még pedig a gőzgépes ekékkel augusztus 9—16-ig, a robbanó motoros ekékkel 16—20-ig, a nyilvános bemutatások pedig 20—22-én lesznek. Á verseny iránt tekintettel azon körülményre, hogy egy ily gépverseny szerfelett költséges, a gyárosok részéről az érdeklődés kielégítőnek mondható. Miután célunk, hogy gazdáink közül minél többen tekintsék meg e modern mezőgazdasági gépek munkáját, a verseny alkalmával csoportos kirándulást tervezünk Mezőhegyesre, melynek részletes programmját lapunk közelebbi számában hozzuk. Az Omgetől felkérésünkre nyert értesítés szerint, vasúti kedvezményes jegyet a kereskedelemügyi minisztérium nem engedélyezett. Jelentkezéseket kérjük az egyesület titkári hivatalához intézni (Szatmár Átilla-utca 5/c.) Pozsonyi sörárpa-vásár folyó évi augusztus 14. és 15-én lesz megtartva. A cséplőgép tulajdonos felelőssége a balesetért. Felmerült esetből kifolyólag, elvi jelentőségű határozatban mondotta ki a Kúria, ha a cséplőgép tulajdonosa a cséplőgépnél alkalmazott etetőket, fűtőt és a gépen álló kéve adogatót a gazdasági munkás és cselédsegitő pénztár rendkívüli tagjául felvétette s ily módon az 1902. évi XIV. törvénycikk 20 szakaszában meghatározott kötelességének eleget tett, akkor az említett munkások balesete esetén csak az 1900. évi XVI. törvénycikk 22. szakasza, illetve 13—17. szakaszaiban megállapított segítségre, illetve ellátási összegre tarhatnak igényt, a géptulajdonos pedig a balesetből folyólag a balesetet szenvedettnek ezen felüli káráért csak abban az esetben felelős, ha a balesetet szándékosan, vagy vétkes gondatlansággal ő idézte elő. Aratók szalma része. Minden évben, különösen igy aratáskor felmerül az a kérdés, hogy amennyiben a haszonbérleti szerződés feltétlen szalmakiviteli tilalmat tartalmaz, kiterjed-e ez a tilalom az aratókat részfejében megillető szalmának elszállítására is. E tekintetben a vélemények megoszlottak, voltak kik szerint a tilaldm az arató rész szalmára is kiterjed, mig mások szerint erre a tilalom nem vonatkozható. Miután a kúria folyó év május hóban egy ily természetű ügygyei foglalkozva döntött, nem lesz érdektelen gazdáinkra nézve ez Ítélet lényeges kijelentéseit közölni : „Az állandóan követett bírói gyakorlat szerint, amennyiben a haszonbérleti szerződésben ki van kötve, hogy a haszonbérlőnek a szalmát a bérlemény területéről eltávolítani nem szabad, nem vonható ez alá a tilalom alá az az eset, amikor a haszonbérlő a termését természetben kiszolgáltatandó részért arattatja és ekként aratóinak a szalmának megfelelő részét is lényleg kiadja, feltéve, hogy az aratásnak ez a módja a helyi szokásnak megfelel és a haszonbérleti szerződésben kifejezetten megtiltva nincs.“ A kalászfehéredés okai. A rossz időjárás és a sokfelé fellépő élősködők által okozott károk miatt lesújtott gazdák aggodalommal észlelték ez évbeif^ kalászos növényeiken egy különös és rendellenes tünetet, tudniilik a kalászok felső toklászának kalász- kihányáskor, illetve közvetlen azután való elfehére- dését. A nyugtalankodó gazdák a rovartani állomásra juttattak néhányat a gyanús kalászokból s ezen állomás most adta meg a jelenség magyarázatát. Eszerint a rovartani állomás a kalászokon rovarkárt nem talált s az elfehéredés okát abban keresi, hogy a boritó levélből kibújt kalász bajuszát egyes hideg éjszakákon a hideg viselte meg s a rákövetkező napon a nagy meleg elölte. Eredhet azonban a baj pusztán a nappali nagy hőségtől is. Elég, ha az éppen kihányt gyönge kalászt a pörkölő hő éri s másnapra már megszőkül. Állati kártevő a baj előidézésénél nem működvén köze, radikális orvossága nincs s csak azon években nem fog előfordulni, ha a kalászhányást közvetlvníil követő idő esős és csendes lesz és megsegíti a buzatövet, hogy kalászát rendesen nevelje és fejlessze. A kalászfehéredés leginkább a szikes talajon fordul elő s nevelheti a bajt az, hogy az ilyen búza tövét valami élősködő, például hesszeni légy bántja. A beküldők buzatöveket nem mutatván be a rovartani állomásnak, ez az utóbbi feltevés ellenőrizhető nem volt. Kétségtelen azonban, hogy a sovány szikes talaj nagy előmozdítója a betegségnek, ezért az állomás orvosságul elsősorban az ilyen talajok feljavítását ajánlja. Ménló-vásárlás. A m. kir. földmivelésügyi miniszter felhívja mindazokat a tenyésztőket, a kiknek birtokában három és félévet betöltött, de nyolcadik évét meg nem haladt korú ménló van és azt eladni óhajtják, hogy szándékukat annak kitüntetésével, hogy a ménló mely vármegyében, mely városban, községben vagy pusztán áll, továbbá az eladási árt is (1 koronás bélyeggel ellátott beadványban) legkésőbb augusztus 10-ig a m. kir földmivelésügyi minisztériumnak jelentsék be. Az eladandó mének a bejelentések mértékéhez és a bejelentők lakóhelyéhez képest, úgy mint a múlt évben, ismét egyes középpontokon fognak bizottságilag megszemléltetni és a vételár tekintetében létrejött egyezkedés után azonnal megvásároltatni, és átvétetni. 165 cm-nél alacsonyabb mének, tekintettel a méntelepeken már meglevő anyagra, valamint hidegvérű mének nem vásároltatnak. Á megvásárolt mének vételára azon m. kir. adóhivatalnál fog kifizettetni, a melyet az eladó a bevásárlás alkalmával kijelöl. Figyelmeztetés. Figyelmeztetjük gazdaközönségünket, hogy elemi csapások következtében beállott károk után adóleirásnak van helye. Hogy azonban a gazda jogát el ne veszítse szükséges, hogy a szenvedett kárt a községi elöljáróságnál lehetőleg azonnal jelentse be, a melynek kötelessége a kár felvétel iránt intézkedni. Különösen az utóbbi időben előforduló jégverések miatt ajánljuk jelen sorainkat gazdáink figyelmébe. Országos állatvásárok vármegyénkben. Jul. 26.-án Fehérgyarmaton és Szinérváralján. Augusztus 2.-án Nagypaládon, 3.-án Aranyosmegyesen, Nagy- ecseden, 9.-én Avasujvároson, 18.-án Nagysomkuton, 20-án Erdőszádán, 23-án Nagybányán, 27-én Csengeren. Munkás közvetítés. Nagyványban (Hevesm.) 50, Endrődőn (Békésvm.) 500, Ujszentivánon (Toron- tálvm.) 60, Apácán (Csanádvm.) 120, Magyarbánhe-
