Szatmári Gazda, 1909. (1. évfolyam, 1-51. szám)

1909-07-10 / 28. szám

2-ik oldal SZATMÁRI GAZDA julius 3. termeljenek s igy a jobb takarmányozás mellett, a tejmennyiség fokozásával maguknak nagyobb jövedelmet biztosítanának. A takarmány növénynek nagyobb mennyi­ségű termelése a jobb takarmányozást, ez vi­szont a több és jobb trágya-produkciót vonja maga után, minek természetes következménye a földnek jó karban tartása úgy a fizikai saját­ságait mint termőerejét illetőleg. A tejmennyi­ség fokozása érdekében történő jobb takarmá- nyozást a gazda fokozatosan átvinné a növen­dékmarhára is, miáltal ebből is nagyobb bevé­telhez jutna. A társulás utján létesített tejcsarnokok fel­állítása tehát egy oly fontos tényező a kis­gazdákra nézve, mely maga után vonva sok előnyt, a birtokost a belterjes gazdálkodásba vezeti be önkénytelenül is. Nem kell e tejcsarnokok megalakításához a most megfelelő fajok kicserélése sem. A meg­lévő tehenek jó takarmányozás mellett megfe­lelnek a célnak, mert a magyar fajtát éppen az jellemzi, hogy 1%-al átlag magasabb a tej zsirtartalma még a tejhozam fokozása mellett is. Nem igényel ez a gazda részéről semmi költséges befektetést. Nincs egyébre szükség, mint a jó takarmányozásról s az egyedek meg­választásáról gondoskodni s a gazdaközönség mégis egy jelentékeny jövedelem-többlettel fogja megélhetését biztosítani. Tovább megyek: a berendezkedés költsé­gei sem terhelnék teljes értékben a tejcsarno­kot, mert a földmivelésügyi kormány a tejszö­vetkezetek részére 40—60 százaléknyi segélyt ad az országos tejgazdasági felügyelőség meg­felelő véleménye alapján. Nem tudjuk tehát eléggé figyelmébe aján­lani gazdáinknak az ily tejcsarnokok létesítését, melyeket egyesületünk a rendelkezésére álló eszközökkel, a magas kormány pedig oly nagy anyagi áldozat árán támogat. Egyesületünk életéből. Egyesületünk folyó hó 7.-én d. e. 10V2 órakor igazgató választmányi ülést tartott Szatrnáron a vá­rosháza tanácstermében. Tekintettel arra, hogy benne vagyunk a nagy mezőgazdasági munka idényben az érdeklődés kielé­gítőnek mondható. A gyűlésen megjelentek: Böszörményi Emil dr. alelnök, Világossy Gáspár titkár, Bartha Kálmán, Cholnoky Imre, Fényes Elek, berenczey Kovács Jenő, Kölcsey Antal, Madarassy Dezső, Madarassy Zoltán, Maróthy Sándor, Nagy Béla, Pethő György, Péterffy Imre, Szarka Andor, Szerdahelyi Ágoston választmá­nyi tagok. Böszörményi Emil dr. alelnök a megjelenteket szívélyesen üdvözölve az ülést megnyitja, s a múlt ülés jegyzőkönyvét felolvasás után hitelesíttetnek je­lenti ki, ugyanekkor indítványozza, hogy miután igen gyakran a hosszú jegyzőkönyv felolvasások 20—30 percet is igénybe vesznek s miután az alapszabályok ezt expressis verbis nem írják elő, de meg miután a gyűlés lefolyása az egyesület hivatalos lapjában mindenkor közölve van, a hosszú időt igénylő jegyző­könyv felolvasások maradjanak el, s csak a megjelent tagok kivánatára rendeltessék az el, mely előtt azon­ban az elnök a többség magállapithatása céljából sza­vazást rendelhet el. Az ülés az indítványt elfogadja. Titkár előterjeszti a magy. kir. földmivelésügyi minisztérium 66164/V1I—2. számú leiratát, melyben értesíti a minisztérium az egyesületet, hogy az 1908. 1909. évekre, háziipari tanfolyamokra és népies gazda­sági előadásokra engedélyezett 3500 korona államse­gélyre vonatkozó számadásokat helyesnek találta s azt jóváhagyólag tudomásul vette. Az ülés a jelentést örvendetes tudomásul vette azzal a megjegyzéssel, hogy a titkárnak köszönetét szavaz, mivel a három háziipar tanfolyamnak rend­szeres s az ügy komolyságának megfelelő lebonyolí­tása mellett, valamint a népies gazdasági előadások­nak aránylag csekély összeggel való keresztül vitele dacára, még az engedélyezett összegből 161 koronát az állampénztárba vissza is fizetett s igy ebből az egyesületet semmi költség sem terheli. Olvastatott a Pozsonyvármegyei Gazdasági Egye­sület átirata, melyben a gazdasági tudósitói rendszer­nek helyesebb és komolyabb alapokra való fektetését indítványozza s felkéri az egyesületet indítványához leendő hozzájárulásra. KÜHNE E. hazánk legrégibb gazdasági gép­gyára ■ MOSONBAN. ■ Legjobb anyagból és elismert gondos kivitelben kaphatók: Sack-rendszerü acél-ekék, egy és két vasú ekék, különféle szerkezetben. Hengerek, szántóföld- és rétboronák dús választékban. Hírneves tolókerekes rendszerű MOSOIO DRTT.T. SORVEITÓ&ÉPBK: Osborne amerikai kévekötő és marokrakó aratógépek, fűkaszálók. Mindennemű cséplőgépek, kézi és járgányhajtásra. Gabo- natisztitó- és szelelő-rosták konkolyválasztók, szecskavágó-, répavágó- és darálógépek kitűnő szerkezet­ben és különféle nagyságban. Morzsolok, kézi és erőműhajtásra. Hollingsworth lógereblyék. Amerikai ló- és kézi-kapák. Francia ekék, kapálógépek szőlőműveléshez. Szőlőzuzók, prések és permetezők. Tejgazdasági képek. Bizományi raktár : BÍRÓ LAJOS urnái SZATMÁR, Piac-tér, báró Vécsey-ház.

Next

/
Thumbnails
Contents