Szatmári Gazda, 1909. (1. évfolyam, 1-51. szám)

1909-07-10 / 28. szám

3-ik oldal. Julius 10. __________________________SZATMÁRI A kérdéshez az ülésen részt veti tagok csaknem valamennyien hozzászóllottak: az ügy felett könnyedén keresztül siklani nem szabad, mivel igen sok esetben a kevés szakértelemmel, legtöbbször csak sablonsze­rűig összeállított gazdasági tudósítások a termény­árak alakulásaira is befolyással vannak, habár az aján­lott módon a kérdés alapos megoldását nem látja teljesen biztosítottnak, de mivel az eddigi rendszernél mégis nagyobb garanciát nyújt, kisérletképen elfogadja. Az ügynek azonban alapos s körültekinthetőbb elbí­rálása s javaslattétel végett három tagú bizottságot küld ki, melynek tagjaiul Cholnoky Imre, Nagy Béla, Pethő György választmányi tagok küldettek ki. Egye­sületünk igazgató választmányának ezen határozatáról a pozsonyvármegyei gazdasági egyesület értesítendő. Titkár jelenti, hogy egyesületünk folyó évi mű­ködési programmjába egy gépbemutatással kapcsola­tos gépkiállítást vett fel, miután azonban az ez évben junius 6—11.-én az OMGE. által Buapesten rendezett országos gépkiállítás egy lokális jellegüt csaknem feleslegessé tesz, de meg miután egy gépbemutatásnak előnye gazdáinkra nézve sokkal fontosabb, a kiállítás tervezésétől eláll s egy motorikus és magajáró eke bemutatást rendez; erre vonatkozólag a szükséges lépések úgy a gazdaközönséggel, mint a gyárosokkal szemben megtétettek s az ügy jelenleg kedvező stá­diumban van s remélhető, hogy a gépbemutatás meg­tartható lesz. Különben az ügynek esetenkénti állásáról a lapok utján a közönséget tájékoztatni fogja, s az igazgató választmánynak jelentését idejében megteszi. Titkár javasolja, hogy a heremagtisztitó raktár he­lyiségének bérbe vétele iránt az egyesület bízza meg az alelnököt és titkárt, azzal hogy Reiter Jakab szatmári lakossal a szerződést kösse meg, s az Árpád-utca 19.-ik számú ház utcai pincehelyiségét évi 600 korona bérért folyó évi agusztus hó 1.-től kezdve vegye ki. Az ülés a javaslatot egyhangúlag elfogadja s a megbízást megadja. Titkár jelenti, hogy vármegyénk területén három községben megkezdette a falusi tejcsarnokok létesítése tárgyában a szükséges akciót. A tejcsarnok, vagy tej­szövetkezet kérdésének megoldását csakis úgy tartja helyesnek, ha nem egy fényes központtal, tehát nagy rezsivel kezdjük meg, hanem elébb alakítsunk életké­pes falusi tejcsarnokokat, melyeknek tagjai helyben 10 fillérért értékesíteni tudják a tejet s a lefölözött tejet, az eredetileg beszolgáltatott tejnek 80%-át pe­dig visszakapják, igy tehát oly eredményt érünk el, mely mellett a kisgazda is kedvet kaphat a rendsze­resebb tejtermelésre. Hogy pedig a tejcsarnokokból tehéntartó gazda ne zárathassák ki, már napi egy liter tej is át lesz véve. Ha majd igy sikerül a falvakban nagyobb számban életképes tejcsarnokok felállítása, akkor az előnyösebb értékesítés elérhetése céljából felállíthatunk egy központot; melyre azonban tekin­tettel, hogy a tejtermékek értékesítése a folyton emel­kedő fogyasztás követketkeziében nap-nap mellett könnyebb, nem igen lesz szükség, a mi nagyon ter­mészetesen a tehéntartó gazdák jövedelmének foko­zását vonná maga után. Á tej feldolgozásához szük­séges berendezések előnyös feltételek mellett, állami hozzájárulással beszerezhetők. Az ülés titkárnak alapos, az ügyet minden ol­dalról megvilágító jelentését heiyeslöleg vette tudo­másul s felkéri a további akcióra. Titkár jelenti, hogy gróf Károlyi Gyula 200 ko­GAZDA rónával alapitó tagul belépett; továbbá rendes tagul beléptek : Militzer Dávid szatmárcsekei, Kovács György oroszfalusi, gróf Károlyi Gyula uradalma és Adriányi Zoltán nagykárolyi lakosok. A gyűlés egyesületünk fejlődését bizonyító ezen uj belépéseket örömmel vette tudomásul, Titkár előterjeszti Szatmár-Németi szabad kir. város átiratát, melyben az újonnan alkotott vásárvám, piaci és állatvásártéri helypénzszedési szzabályren- delet véleményezését kéri. A gyűlés a terjedelmes szabályrendeletet vé- leményes javaslattétel végett egy bizottságnak adja ki, mely bizottság 30 napon belül tartozik eljárásáról jelentést tenni. A bizottság tagjaiul kiküldettek Szer­dahelyi Ágoston elnöklete alatt: Fényes Elek, Kölcsey Antal, Németh Elemér, Pethő György, Péterffy Imre, Szalkay Sándor, N. Székely Mihály, Sz. Tréger Albert. Titkár jelenti, hogy junius hó 6-án a Geosz. nagygyűlésén, valamint junius hó 23-án a Magyar Gazdaszövetség palicsi gyűlésén megjelent az egye­sület képviseletében. Titkár jelenti, hogy Kodolányi Antal gazdasági szakírót 50 éves irói jubileuma alkalmából egyesüle­tünk táviratilag üdvözölte, melyet a nagynevű iró meleghangú sorokban köszönt meg. Titkár előterjeszti a szatmárhegyi fogyasztási és értékesítő szövetkezet átiratát, melyben 6323 K vasúti szállítási dij visszatérítését kéri, mely összeg egy Ryder-féle aszaló után merült fel, holott ők az aszalót sohasem kérték s igy annak szállítási diját viselni nem kötelesek. Az ülés, miután az egyesületet nem látja ennél az esetnél az összeg megtérítésére kötelezettnek, annak kifizetését nem rendelheti el. Tárgysorozat kimerittetvén elnök az ülést bezárja. HASZNOS TUDNIVALÓK. Az arankairtás tíz parancsolatja. 1. Csak arankamentes vetőmagot vess. 2. Soha se feledd, hogy talajod is fertőzve lehet az aranka magjával. 3. Heré- sedet állandóan szemmel tartsd, ha foltot nem is látsz, vizsgáld, nincs-e a herenövények között elrejtőzve kúszó arankaszál. 4. Az arankát mihelyt észre veszed, irtsd ki alaposan, nehogy magot érleljen. 5. Az aran­kát irtsd ki a következő módon: Először: a foltot kaszáld le a foltnál legalább egy lépéssel nagyobb területen; a lekaszált részeket gondosan gyüjtsd össze s szálitsd el a földekről ponyvába csomagolva, ne­hogy az elejtett arankaszálak herédet megfertőzzék. Másodszor: a lekaszált folt helyét legalaposabban kapáld fel, a növényi részeket temesd mélyen a föld alá, hogy elkorhadjanak. 6. Nehogy üres foltod marad­jon, vesd be az irtás helyét lucernásban lucerna mag­gal, lóherésben tavaszkor biborheremaggal, őszkor lóhere maggal. Az irtott foltot, különösen a szélét, ezentúl is kisérd figyelemmel, nehogy az aranka újra felüsse a fejét. 7. A lóhere arankamentesitésére for­dítsd a legnagyobb gondot; ha nagyon arankás, azon­nal szántsd ki. 8. Maglóhere kaszáláskor minden ki­hagyott arankafoltért fizess kaszásodnak 4 fillért s a folt kiirtásával ne késsél. 9. Cséplés után a here arankás hulladékait trágyadombra ne hordd, hanem semmisítsd meg, nehogy a trágyával fertőzd meg a földedet. 10. Ha magtermelő vagy, különösen ügyelj

Next

/
Thumbnails
Contents