Szatmári Gazda, 1909. (1. évfolyam, 1-51. szám)
1909-07-10 / 28. szám
r I. évfolyam. /Vv^1rtCif. VI^| Szatmár, 1909. Julius 10. 28. szám. SZITU tillU/JH KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. A SZATMÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. fi ;! Előfizetési ára: Egy évre .................................6 korona. Fé l évre.................................3 „ Ne gyed évre .... 1*50 „ A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület tagjai tagdijilletmény ellenében díjmentesen kapják. Laptulajdonos: A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület. Lapvezérlö bizottság : Böszörményi Emil dr. Makár Károly dr. Cholnoky Imre Pethő György Radó Berlalan. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár, Attila-utca 5|c. szám, hová úgy a lap szellemi, mint anyagi oldalát érintő közlemények, hirdetések és pénzek küldendők. Kéziratokat nem küldünk vissza. Interurbán-telefon 217. szám. Falusi tejcsarnokok. A gazdasági termények csak úgy biztosíthatnak megfelelő jövedelmet a termelő részére, ha nemcsak minőség tekintetében felelnek meg a fogyasztó közönség kívánalmainak, de azoknak megfelelő értékesítéséről is gondoskodunk. Ezen általánosságban helyét megálló tény, különösen áll a tej és tejtermékekre vonatkozólag. Ha tekintetbe vesszük vármegyénkben a közép- és kisbirtokos osztály helyzetét a tej értékesítés szempontjából, azt — nagyobb városokhoz közel fekvő egyes birtokoktól eltekintve — általában nagyon is kedvezőtlennek mondhatjuk azért, mert a perifériákon levő birtokok tulajdonosai a felesleges tejmennyiséget nem tudják értékesíteni, miután falun nincs oly fogyasztó közönség, mely saját szükségletét vétel utján fedezné. Köztudomású dolog, hogy a tejnek friss állapotban való eladása a legelőnyösebb a termelőre, ahol azonban megfelelő piac hiányában ez el nem érhető, gondoskodnunk kell a tejnek, vaj vagy sajt alakjában való forgalomba hozataláról. Egyik és fő akadálya ennek, hogy éppen azon birtokosok, kikről most szólunk, nem rendelkeznek a megfelelő befektetéshez szükséges forgótőkével, a mibe a tej feldolgozásához nélktilözhetlen gépek beszerzése «érül. Ahol tehát a tejtermelők az anyagi erők |iján egyenkint nem tudják pl. a vaj előállításához szükséges gépeket beszerezni, társuljanak egymással községenként, ha a napi eladó tej összege 250—300 litert kitesz. Ily körülmények között — a vaj előállítást véve alapul — az általuk megalkotott falusi tejcsarnokba naponta beküldenék a tejet, mely literenként 10 fillérért lenne tőlük átvéve s visszakapják a lefölözött tejet, mi 2—3 fillérre szintén értékelhető. A termelő tehát helyben 12—13 fillérért értékesíthetné tejét, mit feltétlenül kedvezőnek mondhatunk. Sajnálatos körülmény azonban, hogy nagy nehézségekbe ütközik gazdáinknál még ma is a társulás keresztül vitele. Nem okultak még most sem a külföld példáján, hol még a vetőgépet is együtt veszi meg több kis birtokos, ha egynek az nagy megterheltetés lenne. De nálunk a rideg elzárkózás merev álláspontjára helyezkednek. S mindennek mi az oka ? Elsősorban a bizalmatlanság az indítványozók és egymás iránt. Pedig mily áldásos volna vidékünk állat- tenyésztésére és az egész gazdasági üzem fejlődésére a társulási alapra lefektetett községi tejcsarnokok felállítása. Nemcsak egy uj bevételt biztositana a birtokos közönségnek, melyet ez havonta kapna meg a beszállított tejért, de éppen e jelentékeny jövedelmi forrrás ösztönözné őket arra, hogy — szakítva az ósdi gazdálkodási rendszerrel — több takarmány növényt Pénz! a kgeió- Küszner Albert és Társa Setétekre legmagasabb kamatozást nyújtja. — Váltókat leszámítol. — Helybeli és tőzsdén jegyzett értékpapírokat elad és vesz. — Gabona határidőben megbízásokat elfogad. — Különösen ajánlja a sorsjegytársulatokban való részvételt havi 10 koronás részletekben. — Bármily sorsjegyet előnyös fizetési feltételek mellett részletfizetésre eladunk s már az első részlet lefizetése után a húzások nyeremény-esélyei a vevőt illetik. — Convertált jelzálog sorsjegyek húzása már f. évi április 25-én, főnyeremény 200,000 korona és számos melléknyeremény. — Több ingatlan van eladás végett bejelentve.
