Szatmári Gazda, 1909. (1. évfolyam, 1-51. szám)

1909-06-26 / 26. szám

junius 26. SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal. egyéb közgazdasági ágaink fejlődésének megszerzett biztosítékait illuzóriusakká tenni ne engedje. A mi engem egyénileg illet, én azt az igénytelen erkölcsi tőkét, a mit gazdatársaim bizalmából szerez­tem, nem magamnak, hanem a magyar mezőgazdaság önzetlen és objektiv szolgálatában kívánom minden körülmények között gyümölcsöztetni. És ha ingadoz­nék ebben a munkában, feltűnik előttem a mi nagy alapitónk, Károlyi Sándor gróf nemes alakja. Az ő nemes kívánsága volt, hogy a Magyar Gazdaszövet­ség elnökségét elfogadjam. Az ő szelleme, az ő taní­tása és hagyománya fog nekem erőt adni, hogy ebben a szolgálatban becsülettel megállják. Ezzel a közgyű­lést hazafias üdvözletem mellett megnyitódnak nyil­vánítom ! A mikor a miniszter beszédét befejezte, az egész közönség hosszantartó zajos ovációban részesítette. Az elnöki megnyitó beszéd elhangzása után, napi­rend előtt felszólalt Pallavicini Ede őrgróf, rámutatva arra az emminens veszedelemre, a mely a magyar gazda érdekeket a Balkán államokkal legutóbb meg­kötött szerződések révén sújtja, s indítványozza, hogy az országos gyűlés fogadja el az 0. M. G. E. junius 6.-i nagygyűlésén hozott határozatát, melyet lapunk 24.-ik számában szószerint hoztunk, mely tiltakozik a külügyminisztériumnak a kereskedelmi szerződések megkötésénél az utóbbi időben szokásossá vált be­avatkozása ellen. A gyűlés az indítványt egyhangúlag elfogadta. Ezután Bernát István a gazdaszövetség igazga­tója a közgyűlés általános érdeklődése mellett terjesz­tette elő jelentését a szövetség múlt évi működéséről, melyet az ülés elismeréssel vett tudomásul. Ennél a tárgynál Baross János orsz. képv. felvetette egy ön­álló agrár párt megalakításának eszméjét, melynek vezéréül Darányi Ignác nyeressék meg, kit a magyar gazdatársadalom összesége mint egy ember fog kö­vetni. Ezután Majláth József gróf tartotta meg nagy érdeklődés mellett előadását a magyar középbirtokos osztály helyzetéről, a magvas, alapos tájékozódásról tanúskodó előadásban rámutatott arra, hogy nálunk fényes múltjánál, történelmi szerepénél fogva elsősor­ban a pusztuló középbirtokos osztály megmentése kérdésének kell előtérbe lépni. Magyarországnak, mint főleg agrár államnak egész jövője forog kockán, ha a megmaradt középbirtokosság megmentéséről és a középbirtokosok számbeli szaporításáról nem gondos­kodunk. A nemes gróf azután felsorolja azokat az okokat, melyek ez osztály pusztulását előidézték, majd a kö­vetkező határozati javaslatot terjeszti a nagygyűlés elé: A Magyar Gazdaszövetség közgyűlése kimondja, hogy tekintettel azokra a nagy és el nem vitatható érdekekre, a melyek ezen kérdéshez fűződnek, a föld- birtokos középosztály föntartását és megerősítését a nemzet jövője érdekében okvetetlenül szükségesnek tartja. A középosztály, mely a múltban a nemzetet alkotta, úgy a jelenben, valamint a jövőben is rend­kívül fontos feladatok végzésére hivatott, különösen a nagy néprétegek gazdasági, politikai és erkölcsi irá­nyításánál, mérsékelve az ellentéteket, kiegyenlítve a súrlódásokat és megvalósítva a különböző rétegek törekvéseinek harmóniáját. E feladatnak azonban csak úgy felelhet meg, ha gyakorlatilag független és erköl­cseiben kifogástalan. Ezért ellensúlyozni kell a gaz­dasági fejlődés amaz akadályát, a melyek a közép- osztályra károsak és megszüntetni azokat a bajokat, a meljek létét és erőteljes fejlődését kockára teszik. Ezeknek a szempontoknak figyelembevételével a köz­gyűlés felkéri az elnökséget, hogy a közép birtokos­osztály helyzetének javítása érdekében a már eddig kibocsájtott kérdőivek felhasználásával, avatott szak­emberek bevonásával, lehetőleg mielőbb szaktanács­kozást tartson, a minek eredménye alapján kidolgozott részletes javaslatokat a választmány az elnökség utján a közgyűlés elé terjessze. Kimondja tövábbá a köz­gyűlés, hogy e nagyjelentőségű és nemzeti létünkkel szorosan összefüggő kérdést mindaddig napirenden tartja, mig az államnak, a törvényhozásnak és a köz­véleménynek helyes irányba terelésével, annak sikeres megoldása biztosítva nem lesz. E végből a rokoncélu társadalmi egyesületeket vállvetett munkára kéri fel. A mindvégig feszült figyelemmel hallgatott elő­adáshoz Emődy József országgyűlési képviselő szólt, ki maga is hozzájárul Mailáth József gróf határozati javaslatához, a melyet azután a közgyűlés is magáévá tett. Következő előadó Nyegre László országgyűlési képviselő volt, ki ismertette a közigazgatás szociális munkáját az állam egységes keretében. Kimutatja, hogy a szociálpolitika letéteményese a közigazgatás, szól ennek múltjáról, jelenéről, majd rámutat az elszegé­nyedés okaira s elfogadásra a következő határozati javaslatot ajánlja : Mondja ki a Magyar Gazdaszövetség közgyűlése, hogy a magyar államnak az állami és társadalmi rend konszolidálására, a közgazdasági jólét emelésére irá­nyult nagy, országos munkájában elsősorban a ma­gyar közigazgatást tekinti ama szervezetnek, melynek a megvívandó nagy harcban a magyar társadalommal karöltve homloktérben kell állnia. Midőn a Magyar Gazdaszövetség bizalommal tekint a magyar közigaz­gatásra, hogy a reá háramló feladatok teljesítésében a magyar nemzeti állam eszméitől és az ország közgaz­dasági érdekeitől áthatva, elsősorban a kisemberek érdekeinek támogatója és előmozdítója lesz. Másrészt ama meggyőződésének ad kifejezést, hogy a közigaz­gatásra reá háramló szociális feladatok megoldása csak a társadalom támogatásával érhető el s éppen azért kívánatosnak tartja, hogy a gazdatársadalom minden egyes tagja, mindenki a maga környezetében jó pél­dával előremenve, a községek, kisemberek bajaival meleg szívvel foglalkozva s a közigazgatás ez irányú munkáját előmozdítva, a hol a körülmények kívánják, a község élére is állva, adja bizonyítékát annak, hogy a magyar gazdatársadalmat a kor intő szava, ott a hol nagy nemzeti és közgazdasági érdekek kivívásáról, a kisemberek érdekeinek előmozdításáról van szó, akkor a magyar közigazgatással karöltve mindig készen ta­lálja. A nagy érdeklődés mellett előterjesztett határo­zati javaslathoz Mezey Gyula hozzászólása után a közgyűlés teljes szövegében hozzájárult. Ezután Meskó Pál a gazdaszövetség titkára tar­totta meg talpraesett előadását a Magyar Gazdaszö­vetség országos szervezkedéséről, melyre immár elér­kezett a tizenkettedik óra s abban a hitben van, hogy ez a palicsi gazdagyülés kiinduló pontja lesz a hatal­mas országos szervezkedésnek. E tárgyban még Nagy Emil országgyűlési képviselő szólott s a gyűlés az országos szervezkedés szükségességét egyhangúlag

Next

/
Thumbnails
Contents