Szatmári Gazda, 1909. (1. évfolyam, 1-51. szám)

1909-06-26 / 26. szám

SZATMÁRI GAZDA

junius 26.

4-ik oldal.

kimondta s az ügyet az igazgató választmányhoz utasította. Ezután a Károlyi jutalomdijak lettek kiosztva. Ezzel az ülés véget ért.

A kapálás fontossága és hatása.

A kapálás tulajdonképeni célja a gazok és gyomok irtása, a melyek kultur-növényeinktől nemcsak a levegőt és világosságot vonják el, de sőt a talajból elszívják előlük a készletben levő növényi tápanyagokat is. Egy idejében és jól is végzett kapálás mind e bajokat megszünteti, a gazokat megsemmisíti, a növényi tápanyagokat pedig a vetett kultur-növények számára biztosítja. A kapálás eme hatása pedig nem csak épen a kapálás idejére, — évére terjed, mert a gyomok irtásával a földünk tisztul meg s kevesebb gyommag jutván a talajba, az a későbbi éveken át is gazmentes marad. Egy további célja a kapálásnak a talaj lazítása is, ami meg a levegőnek a tajba jutását s igy a föld levegőzését mozdítja elő. Fontos pedig ez is, mert csakis igy érhető el az a kedvező cserebomlás, mely a földben rejlő felbontatlan és fel nem vehető tápanyagokat felbontja és felvehetőkké alakítja át. De a kapálás fontos a részben is, mert meggátolja a felső réteg megcserepesedését ami pedig főként tartós és gyakori esőzések és záporok után némely talajokon nagyon is gyakori jelenség. Ez pedig káros dolog, mert igy a föld a levegőtől lenne elzárva és ezért a kívánatos vegybomlási folyamat akadna meg, de sőt niegnehezitenők a főidre nézve a nyári esők és a reggeli harmatok értékes tápanyagának, a nitrogénnek íelvehetését is. Végül nagyon fontos még a kapálás hatása a föld víztartalmára nézve is, mert megkönnyíti a föld vizfelvevő és vízáteresztő képességét.

A kapálás tehát laza talajt csinál, ami a földet a csapadék befogadására képesítvén, egyúttal lehetővé teszi a víznek a mélyebb rétegekbe levezetését és elraktározását amely körülmény a kemény és meg nem lazított talajokon nem forog fenn, amely okból ily talajokon a növényi vegetátitó is rendszerint hiányosabb. Á kapált és lazított talajokon viszont a kipárolgás is tökéletesebb s igy nem kell félni attól, hogy a túlságos talajvíz miatt a növényzet szenvedjen, vagy mint a nép mondja: megzabáljon.

Ismerve és látva, hogy a kapálás mily végtelenül fontos munka és a hatása mily óriási; nagyon köny- nyen merülhet fel előttönk a kérdés: vajon a kapálás miért nem jut nagyobb szerepre a mezőgazdasági üzemben s vajon miért nem alkalmazzuk azt a kalászosoknál is?

A felelet erre igen egyszerű. A kapálás először drága munka is, de meg hatása is nem minden talajon egyforma. A kapálás hatása és haszna ugyanis nagyon függ a talaj nemétől és alakulatától. Egy jobb termőerőben levő földön a kapálás például nagyon is kifizetné magát, egy másik, de gyengébb, erőtlen talajon még talán hasznot sem hozna. Az intenzív és a mély kultúra, a sok trágya, nemcsak a haszon-növények tenyészetét mozdítja elő, de egyidejűleg a gyomok tenyészetére is kedvezőbb helyzetet teremt. Minél többször és erősebben alkalmazzuk pedig a mély- művelést és a kapálást, bizonyos az, hogy ez által az ártalmas gazokat irtjuk és távolitjuk el, de viszont bizonyos az is, hogy minél tisztább a talajunk, a kapálás hatása is annál csekélyebb lesz. Itt válik és dűl el a kérdés. A mély művelés ugyanis részben pótolja a kapát s a mély művelés a helyes és okszerű kapálásnál olcsóbb is lévén, gazdáink inkább amazt és nem a drága kapálási munkát alkalmazzák. Tény ugyanis az, hogy a fogatos kapálás, amely természetesen jóval olcsóbb, hatásában meg sem közelíti a kézi kapálást. Ám csakis a kézi kapálásra támaszkodni meg annyival kevésbe lehetne, mert a kézi munka drágasága és mindinkább erősbödő absolut hiánya miatt az a gazdára káros és veszedelmes is lehetne. Maradunk tehát inkább a mély művelésnél, mely a talajlazitást és a talaj vizfeifogó és áteresztő képességét ugyancsak javítja s a kézikapálást csakis a tavaszi u. n. kapásnövényeinknél alkalmazzuk.

Pedig, hogy a kalászosoknál is kifizetné magát, az bizonyos. Tanulságul idézhetek példákat is. A német züchterek, a francia pepineristák eladásra és vetőmagra szánt kalászosaikat rendszerint kapás művelés mellett termesztik. Több igy a hozam is, a minőségről nem is szólva, amely messze fölötte áll a szokásosan termelt gabonák minőségének. Posenben a gabonát ma már kezdik általánosan kapás művelés mellet termeszteni. Miért? Mert a több éves termelési kísérletek során beigazolódott, hogy a kapás művelés mellett termesztett rozs és búza átlagosan 175, illetve 100 kilogrammal ad nagyobb termést csak szemben, holott ugyanakkor a szalmatermés is nagyobb.

Porosz Sziléziában is általános már a kapás művelés. Nem is csoda. A kísérletek eredményei, a példák ingerlőleg hatnak a gazdákra s ösztönzik őket arra, hogy a kapás művelést elfogadják. Beseler, egy hírneves német-sziléziai gazda ezirányu kísérletei a kapálás pompás hatásáról és eredményéről tanúskodnak. A nevezett gazda egy rendkívül gyomos humuszos vályogtalajon — 50 klgr. superfoszfát és 40 klgr. salétrom alkalmazása mellett — zabot vetett el. A tábla felét kapásán művelte. Az eredmény az volt, hogy a kapáit zab 350 klgr. szemmel és 600 klgr. szalmával termett többet, mint a nem kapált rész. Ez az eredmény a 7 K-ra rugó kapálási költség leszámításával 68 K-val jobb és nagyobb jövedelmezőséget jelent a kapálási rendszer javára. A nem kapált vetés elöl a táplálékot elragadta a gyom s ennek a következménye a tekintélyesen alacsonyabb jövedelmezőség. Ugyancsak Beseler borsóval is kiséletezett. A kapált borsó is 150 kilóval termett többet a nem kapáltnál. Hogy mi volt a kapálás haszna a következő évben ? Arra is van példa : A borsó után Beseler zabot vetett és ezt a zabot sorosan — kapa mellözősével termelte. Az eredmény az lett, hogy a bevetett terület ama fele, a melyik az előző évben kapásán műveltetett, 250 klgr. szem és 500 klgr. szalma több termést adott ! íme, ez a kapálás hatása! És ezt a hatást tisztán a gyomok kiirtása idézte elő. Ezekből a számadatokból Beseler egész joggal mondja azután, hogy a kapás- kultura által előidézett jobb terméseredményt nemcsak mint effectiv tiszta hasznot kell tekinteni, mert a kapás költsége oly hasznos befektetés, a mely több éven át egy bizonyos járadékot biztosit.

A kapálásnak nálunk is nagy jelentősége lenne. Búzánk minősége ellen is panaszok hallhatók, a termő- képessége meg szinte joggal esik kifogás alá. A kapás kultúra elfogadása által ezen hiányokon bizonyára lehetne segíteni. Bizonyos legalább is az, hogy az annyira szükséges és kívánatos vetőmag nemesítés