Szatmári Gazda, 1909. (1. évfolyam, 1-51. szám)

1909-06-26 / 26. szám

2-ik oldal SZATMÁRI GAZDA junius 26. Akkor, a midőn gazdaközönségünk egy­mást s vezérét ennyire megérti, bizalommal tekinthetünk jövőnk elébe, mert összetartásban az erő, mely utjából minden akadályt könnyen elhárit. A gyűlés lefolyása a következő volt. 23.-án reg­gel 7 óra 20 perckor indult el a külön vonat Bpest keleti pályaudvarról, az előkelő gazdaközönség hatal­mas tömegével. Magának a vonatnak útja diadal ut volt. A vonalmenti községek, városok állomásai ünnepi díszt öltöttek, hová a lakosság nagy csapatokban vo­nult ki üdvözölni a vonattal utazó Darányi Ignác mi­nisztert a nép atyját s a társaságában levő előkelő­ségeket. Majd megérkezve Palicsra, délelőtt 11 órakor Isten szabad ege alatt mintegy 3000 résztvevő jelen­létében megnyitotta a gyűlést Darányi Ignác dr. a Magyar Gazdaszövetség elnöke. Megnyitó beszédében elsősorban megköszönte Bácsvármegye közönségének szives fogadtatását, majd rámutatott a nagygyűlés három előadására, melyek egyike foglalkozik a köz- igazgatás és a szociális munka kapcsolatával, másika a középbirtokos osztály helyzetével, melyre vonatko­zólag a miniszter a szó szerint a következőket mon­dotta : . . . Népünk nagy rétegeinek állandó boldogu­lására is csak úgy lehet számítani, ha a nagy és kö­zépbirtok gyakorlati példájában és vezető erejében megtaláljuk fejlődésük helyes irányát és biztosítékait és ezért nem lehet végzetesebb politika, mint az, a mely ezen vezető osztályok tekintélyét, súlyát és ere­jét, a helyett hogy fokozná és emelné, gyöngíteni tö­rekednek. Ennek szem előtt tartásával törekvésünk oda irányul, hogy az ily birtokok jogos érdekeinek elő­mozdításával a széles néprétegek számára munka- alkalmakat és anyagi támaszt teremtsen, másrészt pe­dig az annyira fontos szellemi és erkölcsi vezetést biztosítsa. Ezek az elvek vezettek akkor is, midőn a birtokpolitikai törvényjavaslatban, melyet igaz sajná­latomra, rajtam kívül eső okokból tető alá hozni nem sikerült, intézkedést vettem föl az iránt, hogy az eddigi gazdálkodó és munkás-telephelyek mellé középbirto­kos telephelyek is legyenek létesíthetők. A középbirtokos-osztályban mutatkozó nagy hé­zagok kitöltésére, azon törvényhozási és társadalmi intézkedéseken kívül, melyek a mai tárgyalás folyamán előadatni fognak, fölötte fontosnak tartom azt, hogy a középbirtok azon életrevaló és vagyonos földmives gazdák tehetséges fiaiból, a milyenek az Alföldön és különösen e vidéken is nagy számmal vannak, kiegé­szíttessék. A harmadik fölolvasás a Magyar Gazdaszövet­ség szerveszkedésével fog foglalkozni. Már a múlt évi parádi beszédemben jeleztem, hogy általában a ma­gyar gazdatársadalom szervezetét sok irányban hiá­nyosnak tartom. Ez a szempont vezetett akkor is, mi­dőn a mezőgazdasági érdekképviseletről szóló tör­vényjavaslat tervezetét elkészíttettem. Ad hoc adott esetekben tudtunk és tudunk mi nagy erőt kifejteni, de ez nem elég azokkal a nagy föladatokkal szemben, a melyek előttünk állanak ; az erőkifejtésnek állandónak, folytonos és egyetemesnek kell lennie, hogyha a sikert biztosítani akarjuk. Meg­lévő társadalmi szerveinkkel kapcsolatba kell tudni hozni a nagy tömeg gazdasági és szociális érdekeit. Vannak dolgok, melyek megokolása nem szükséges, mert ezekét érti és érzi mindeki közülünk. De annyit mégis jelezni kivánok, hogy úgy Ausztriában, valamint minálunk is látunk oly törekvéseket, melyek azon a címen, hogy az agrárius befolyást kívánják szükebb mederbe szorítani, azt az irányt támadják meg és kí­vánják megtörni, melyhez én is tartozom ! Nem arról van szó, hogy mi, mint a nyugtalan acquisitor, ki uj meg uj birtokot szerez, a régit meg elhanyagolja, hogy mi is uj meg uj területeket akarjunk elhódítani. Mi mindenek előtt a meglévő területet akarjuk intenziven mivelni, azt akarjuk szilárdítani és körülbástyázni ! Nem arról van szó, hogy mi többet, vagy kevesebbet akarjunk nyerni, hanem arról, hogy el ne veszítsük azt, a mi már megvan. Mi nem kívánjuk a másét, de meg akarjuk védeni és meg akarjuk tartani a magun­két! Mi nem háborúra, hanem békére szervezkedünk, mert érezzük és látjuk, hogy állandó béke csak úgy lesz, ha mi is erősek leszünk, ha társainkat és birtokállományunkat sértetlenül megoltalmazni tud­juk. Mi mint gazdaközönség pártpolitikát nem csiná­lunk, mert minden párt hazafias támogatására számí­tunk. Mi, a mi körünkben és a mi testületünkön csak egy politikát ismerünk és ez az, hogy mi ügyünket a magyar nemzet ügyétől, annak alkotmányától és sza­badságától soha el ne válasszuk és elválasztani nem engedjük és ennek fejében csak egyet kérünk, hiszünk és remélünk minden alkotmányos kormánytól, hogy a magyar földet el ne felejtse, annak érdekét első helyre tegye, annak létföltételeit politikai érdeknek, vagy ha­talmi szempontoknak soha föl ne áldozza s állatte­nyésztésünk, gabonatermelésünk, szőiőmivelésiink s KÜHNE E. hazánk legrégibb gazdasági gép­gyára H MOSONBAN. 11 Legjobb anyagból és elismert gondos kivitelben kaphatók: Sack-rendszerü acél-ekék, egy és két vasú ekék, különféle szerkezetben. Hengerek, szántóföld- és rétboronák dús választékban. Hírneves tolókerekes rendszerű MOSOINTI DRILL SORVBTÖGBPEK Osborne amerikai kévekötő és marokrakó aratógépek, fűkaszálók. Mindennemű cséplőgépek, kézi és járgányhajtásra. Gabo- natisztitó- és szelelő-rosták konkolyválasztók, szecskavágó-, répavágó- és darálógépek kitűnő szerkezet­ben és különféle nagyságban. Morzsolók, kézi és erőműhajtásra. Hollingsworth lógereblyék. Amerikai ló- és kézi-kapák. Francia ekék, kapálógépek szőlőműveléshez. Szőlőzuzók, prések és permetezők. Tejgazdasági képek. Bizományi raktár : BÍRÓ LAJOS urnái SZATMÁR, Piac-tér, báró Vécsey-ház.

Next

/
Thumbnails
Contents