Szatmári Friss Ujság, 1902. december (1. évfolyam, 79-88. szám)

1902-12-01 / 79. szám

7Mi I, Évfolyam,'19, szám. Szatmar, 1902. hétfő, űecambsr i, Eps száma 2 filter Felelői szerkesztő: SAJBIK ÁRPÁD. Eerke»*tfi*ótf és kÁ*dóbivalai : [OBTAI JÁHOS könyvnyomdája ««tanáron, EätvöB-nto» 8. Telefon 73. Friss n Megjelenik mindennap korán reggel. Hirdetések felvétetnek: éSorvai János könyv* nyomdájában, valamint Lőiwy SSiksa könyv- kereskedésében.. Csalás egj^r takarélcpégirfáPiíál Leleplezések Krupp Alfrédről* a Három lépés. Három lépésnyire kell állania a porosz káplárnak a porosz közkato­nától. E távolságot soha át nem szabad lépnie szolgálat alatt. A há­rom lépés óvja meg a német csá­szár katonájának emberi méltóságát* A káplárnak tiltva van testéhez olyan közelségbe jutni, hogy testé1 kezével érinthesse. Nem szabad te­hát ütni a német hadseregnél, s e tilalmat ugv hajtják végre, hogy a közkatona teste egy három méter sugara varázsközt teremtenek, me­lyen kívül kell állania a leggoröm- bább káplárnak is. íme, egy évszázados méltatlan, embertelen és igazságtalan állapot­nak páratlanul ügyes megváltozta­tása. Nem azt mondják, hogy '• káplár, ezentúl nem szabad ütni a bakát!“ Ezt mondták már sokszor minden ország hadseregénél, de eb­ben a formában nem tudták az ütlegelési tilalmat a gya­korlati katonai életbe átvenni. Bizony, ütött a káplár, lm dühbe jött, vagy a regruta nem járult hozzá a torka szárazságának csilla* pitásához. Ellenben ha az mondatik. hogy a német katona olyan ur, a kit a német földből három méternyi olyan szabad hely illet meg, amely­hez jussa másnak nincs. A mi katonaságunk urainál sem a humanizmus, sem a leleményes­ség nincs meg ahhoz, hogy a ma­gyar bakát megmentsék az ütlegek- tői. A magyar regruta teste uem fáj az osztrák generális uraknak, a kik az ütleget még mindig a katonai kiképzés és helyes fegyelem elmaradhatatlan kellékének tartják. Königraetz, Metz és Sedan győz­tesei meggyőződtek róla, hogy a katonák ütlegelés nélkül is jó és bátor vitézekké válnak. Nálunk minden a régiben marad: a copf, az ütleg, a vezérkar szel­leme, a mely felülmúlhatatlan a polgárság szipolyozásában és lené­zésében. Vájjon ilyen felülmúlhatat­lan lesz-e majd, ha háborúba vezeti a veréssel dresszirozott hadfiakat. Kíiipp, a munkások szipmyozoja, Egy szocialista lap Írja : A Voiwäns megírta Krupp ágyugvárosról, hogy fiukkal erkölcstelen nemi viszonyt foly­at. M,«-.án Krupp Németország leggaz­dagabb embere, az ügyészség elkoboz- tatta a Vorwart-et, a helyeit, hogy Krupp ellen megindította volna az eljárást. Azonban hiába volt az elkobzás a do­log kitudódott ; Krupp öngyilkosságot követett ti (némelyek szerint szivszél- hüdés érte). A polgári lapok azt Írják, hogy Krupp gyönyörű munkáslakásokat építtetett ; fogyasztási szövetkezeteket tartott fönn munkásap'S'zámára, .az év végén osz­talékot ,kripták^fSputtkősainak nyugdijat adott f- egy sSZ^al. atyja yolt munká- sainal|.|^. g ■ - . j Nézzük csak s^rra e jótéteményeket. Az igáz/-'hogy mu'gkásla.kásokat épi - teteit, de kr—votte Szoknak hasznát? Nem a munkások. Ugyanis a lakbért is, is, úgy is 'meg kellett fizetni, tehát semmi hasznuk sem volt a munkások­nak. Ellenben haszna volt Kruppnak, ki a munkásokat folyton ellenőrzés alatt tartotta és az elégedetleneket, a neki nem te.szőket . azonnal kitette az ut porára ? A fogyasztási szövetkezetből kapta* osztalékot a munkások, de csak u»v, na az egész évet Krupp szolgálatában töltötték. Ha valaki csak 11 hónapig dolgozott, az semmit sem kapott. Ami a munkások nyugdiját illeti, ett is Krupp zsebébe vándorolt a haszoa. A nyugdijilletékeket ugyanis a munká­lok béréből húzták le, akár akarták, akár nem. A behatási dij 6 márka volt. Az évi befizetés 34 márkára rúgott. De nyugdijat csak altkor kapott a munkás, ha e g y k u z t m- oan húsz évig . á, i i p í t a gyár szolgálatában. Ez esetben is csak akkor, ha két orvos egybehangzóm állí­totta róla. hogy mukaképtelen. Ha 18 évi szolgálat után rokkant meg, temmit se kapott. Betegség esetég estén is qsak 13 hétig adott a gyár segéyt. Ha a munkás otthagyta a gyárat, akár önszántából, akár úgy telék ki, egy krajcárt sem kapott vissza a befi­zetett összegből. Ez eset pedig nagyon gyakori volt. Az a munkás, ki ulainely szakegylet tagja volt, ki meggőződése szerint adta le szavazatát, ki nm foly­ton hason csúszni: irgnlmatlam röpült a gyárból. 1899-ben 7759 munks hagyta el a gyárat. • így könnyen megeshetett, bgy jóté­kony nyugdíjalap 1900-ban 1.742,423 márkát tett ki — a szegény oocsátott munkások béréből. Hány gyűlést tartottak már munká­sok, melyeken törvényes védeLet kének a jótékony nyugdíjalap ellen ! gy nézett ki Krupp jótékonysága. Elienb n a rnunká ok oly ivedelmet teremtettek neki, melyből necsak leá­nyokra, de fiukra is tellett; azonkívül 25 mii Hú márkát félre tét. évenkint! Ez a jótékony Krupp ! jövő térképé vagy' Vilmos császár fantazmagóriája. Fgv lap ma a következő túlregénye bécsi telefonjelentést közli: A bécsi udvart s az udvarhoz közel álló köröket rendkívül kínosan érintené most egy kedemetlen fölfedezés: II. Vilmos császár titkos aspirációi. A kínos s.zenzácziót keltő leleplezéshez egy tér­kép adta meg a kulcsot, egy térkép, amelyet a bécsi kabinetiroda egy titkos ügynöké szerzett meg Berlinből, olyan Helyről, ahonnan éppen nem remélte volna. Ezen térképen Magvat ország min’ a Nemet birodalom egyik provinc'áp* szerepek ' A térkép felírása pedig ez . Európa térképe Ferenez József után. Kiteszik ebből a tó.képből, hogy Ber­linben speku.álnak a mi jó királyunk elhunytéra és lassan, de biztosan ig\e- keznok előkészíteni Euiópa jövendő tér­képét. Ez a térkép hatolnia» perspek­tívát rtvujt a jövendő politikai aiaku á* sósra. Kitetszik belőle, hogy igenis Ber­niben számé nak azzal, hogy Ferenc Ferdinánd trónörökös nem valami jó egyetértésben áll 0 .óval, akinek fia, a kis Ferenc József .főherceg szituén szá­mit az o z rák és magyar koronára. Berlinben .már tudják, hogy mily rettenetes következése lehet ennek a • viszály­nak, ennek a versengésnek — egykor. Számoltak vele s igyekeznek kihasz­nálni. Apró jelekből most már világosan kitetszenek a berlini aspirácziók. 1897 szeptember 17 én H. Vilmos császár budapesti látogatása alkalmával többe- közölt ezeket mondotta: „Vonzalma? érdeklődéssel kisérjük odahaza a lova gias magyar nép történetét, ameivnei. hazaszeretete közmondássá vált Otyan nevek, mint Zrinvi és , Szigeth ma is megdobbanják minden német ifjú szivét . . Nem különös-e, hogy a német császár, milyen lelkesen kutat magyar elődei után? Budapesten geneoiogiai táblázatokat készíttet árról, hogy kik voltak II. Vilmosnak magyar elődei ? Nemde különös véletlen, hogy a német császár fia épp Magyarországon vett részt legelőször idegen hadgyakorlaton ? Az sem titok többé Becsben, bogv a német császár, két legidősebb fiát ma­gyar nyelvre taníttatja. Nem különös az is, hogy a protestáns német császár épp akkor igyekezik fönn­tartani a jó barátságot a katholikus egvház fejével, a pápával, amikor az Osztrák-Magyar monarkia jövendő ural­kodója, Ferenc Ferdinánd is nagy súlyt helyez arra, hogy a papa oldja fel le­mondó esküje alól. Csakhogy a néme; császár ugyanakkor amikor követet küld a pápához, egyúttal erősebbre szövi . az olasz királyiyal való barátságát is, azzal a királylyal, aki* a mi királyunk nem akar meglátogatni ! A bécsi udvari körökben érthető meg dolmenéit keltettek ezek a felfedezések. Kereskedelmi tr;3»k. i A Magyar pereskedők könyvtára, mc- j Ivet dr. Schack Béla,, a kereskedelmi 'iskolák főigazgató,a szerkeszt, nagyot - j déiiü kötettel gyarapodott N é v y László I munkájával : „A kereskedelmi nyelv uiagyartalahságaiiól.“ »;■ A budapesti kereskedelmi akadémia egykori kiváló direktorának, Nóvy László­nak posttiumus munkája ez, a melynek mélyreható a jelentősége. Ncvy nagy szorgalommal gyűjtötte egybe azokat a korcs-kifejezéseket, a melyek betolakod­tak a magyar nyelvbe. Egészséges nyelv- erzéke, roppant tárgyösmerete nem egy szerencsés kifejezést illesztett a jöve­vény rossz kifejezések helyébe. Érdekesen mutatja ki ’Névy munkájá­ban, nogy a kereskedelmi nyelv micsoda nibás módon, a németnes - müven szói* gahü utánzásával képezett uj-magyar szóösszetételeket. így keletkezett például a nemet Meimjpgskaut mustrájára a .véleményvásárlás, a mi ebben a vak­merő összetételben a vélemény meg­vásárlását. jelent'. így született meg a német bilanz-iüehtig nyomán a magyar mérlegképes könyvelő, a ki széniben, hirdeti magát, de hajh messzi esett a régi jó, becsületes magyar uyeh* ól. A könyv tűhegyre veszi mind e bői* rárivos kifejezéseket és gazdag sorozat­ban mutatja l*e á szakbolt jó kifejezé­seket, szólasmódokat. A kereskedő, közgazdasági iró, a ta nár: mindannyi tanulhat a Néyy nagy- érdekű munkájából. A könyv Lampel. Róbert könyvkeres­kedésében kapható. ILzas a szioenai vasúién, Egv Pinoli nevű angol, aki . beutazta az egész világot, nem valami hízelgőén nyilatkozik az Oroszországból Port- Artnurba való utazásról. Moszkváig — igv írja — természetesen nagyszerű az utazás, a háló- és ótkezőkocsik kitű­nőek. A luxusvonatqk, amelyek heíenkint kétszer mennék onnan Irkuckba, nem éppen kényelmetlenek, de semmiesetre sem luxuriózusak. Irkucktói kezdve aztán jelentékeny mértékben rosszabbo? dik az utazás. A vasúti kocsik nagyon piszkosak. Némelyiken nincs I. osztály, hanem esak II.. ÍII. és IV. ősz ály. Ez utóbbiak kocsijai nyitottak. Ezeket tele-' gyömöszölik kínaiakkal és kivándorlók­kal, mint valami héringes hordót. Nem sokkal jobbak a többi osztályok kicsijai sem. Étkező kocsi nincs a vasúton. Mindenki kénytelen ellátni magát, ha az útra megy, ennivalóval és hozzávaló edényekkel, evőeszközökkel. Egynémely állomáson kaphhtók étel- nemüek, de ezek élvezhetetlenek. Ir­kunkból nagyón lassan halad a vonat tovább. Olykor egy nap alatt alig tesz többet, mint óránkint nyolc angol mért- íöldet.

Next

/
Thumbnails
Contents