Szatmári Friss Ujság, 1902. december (1. évfolyam, 79-88. szám)

1902-12-01 / 79. szám

1902. november 30. Egyes állomásokon öt óra hosszat vesztegel a vonat, anélkül, hogy akár kiszállna valaki, akár be. Am ha nem is kényelmes az utazás, mindenesetre nagyon olcsó. Mr. Pinoli Moszkvától Port Arthurig nem fizetett többet a jegyért, mint 166 rubelt. Az egész utón nem találkozott má­sokkal. csak kivándorlókkal és katonák­kal. Mandzsúria egészen tele van orosz katonasággal. Még egy kellemetlen oldala van a szibériai vasúton való utazásnak. Az utasoknak sokat kell szenvedniük a moszkitóktól, ezek olyan mennyiség­ben grasszálnak itten, hogy például a mezei munkások a szántás-vetésnél fá- t\olt viselnek. Az angol nyelv ismerete elegendő, hogy az ember megjárhassa ezt az utat. A franciát és némileg a német szót is megértik, az olasz nyelvet azonban csak igen kevéssé. ■KiTii-anw aO—i■ — i ■ ................ Cs alás ggy takarékpénztárnál. Budapest, nov. 29. Az Országos Központi Takarékpénz­tárnál a napokban csalás nyomára jöttek. A csalást a pénztárhelyiségben követték el. Az össezg, amivel a takarékpénztárt megkárosították 2000 korona, de lehe­tett volna több is, ba idekorán észre nem veszik. A bank nevében annak ügyésze, Kál- der Gyula dr. tett feljelentést ismeretien tettes ellen. Az ügy a rendőrség elé került és most javában folyik a nyomozás. A csalással egy pár fiatal tisztviselőt gyanúsítanak, a kiket már kihallgattak a rendőrségen. H i R íí ~ — Havazásért éíetet. Ez a különös cím egy még különösebb tragédiának a címe. A párisi lapokban olvassuk, hogv a 66 éves Maurice Pelliert halva talál­tál; az ágyában. Az előhívott orvos esak azt konstatálhatta már, hogy a szeren­csétlen önkezűleg oltotia ki az életét s már ki is szenvedett. Tettének okául azt irta, hogy rendkívüli mértékben neuras- thénikus és nem képes havat nézni. A havazás olyan hatást tesz reá, hogy képtelen elszenvedni. Inkább véget vet az életének. — A Cariton szálloda. A modern ember utazási kedve növekszik és egyre nagyobb és fényesebb szállodák kelet­keznek. A modern szállodák mintaképe a londoni Cariton szálloda, melyet több mint egy millió font sterling tőkével alapítottak. Hogy micsoda arányú szál­loda ez, azt legjobban az ott ellogyasz- tott élelmiszerek mennyisége illusztrálja Csak tojást 380,060 darabot fogyaszia nak el évenként a szálloda vendegei. — Az elfogyasztott bormennyiség összege 108,700 üveg, melyből 55,000 üveg pezsgő, 16,000 üveg bordeauxi bor volt. A hús- és tial ogytisztást a következő laj-trom tünteti fel : marhahús 400,000 font,tvuk25,000 db, kacsa, liba és pulyka 4000 db,galamb 3000 darab, fürj 24,000 darab, fogoly és lácán 13.000 darab, hal 72.01)0 iont, sonka és szalonna 47.000 iont, zsir 6000 iont, vaj 47.000 font, 3000 abroszra, 25.725 asztalkendőre és 12.000 törülgető kendőre van szűk sége cvenkint a szállodának, melynek további szükségleteiből még a követke­zőket érdemes íölembteni: 10.000 törül köző, 3000 kötő a szakácsok, szoba­lányok és haziszolgák részére, 2000 lepedő, 2000 párnahuzat, 6000 kanál, 4000—5000 kés, 1500—2000 ezöst tál és tányér és egyéb alkalmazottakból áll. Személyzete a szállodának 125 pincérből 50 liberiás szolgából, 25 Írnokból és egyéb alkalmazottakból áll. Ezenfelül a szállodának saját mérnökei, fésűi, asz­talosai és más kézművesei vannak. ( — A perzsa sah hatvan felesége. Kikapós férjek szivét némi irigység lóg­hatja el, a mikor azt olvassák, hogy Muzaifer-Ed-Dinnék, a perzsa sahnak hatvan felesége van; a férjek másik csoportja meg sajnálkozik a perzsa sah hatvan nejüsége felett. Hogy is ne. mikor — még az egy is sok 1 A jelen­legi perzsa sah feleségeinek a száma hatvan, azonkívül harminc gyermeknek az apja, ami tulajdonképpen nagyon kicsi háztartást jelent nála, ba meggon­doljuk, hogy elődjének, édes apjának 1700 felesége s közel 200 fia, meg leánya volt. De azért persze az élet­módjuk egészen elüt attól, melyet a koronás fők nejei nálunk folytatnak s a tiszte etnyilvánulás is más. Mikor a sab nejei egy kis sétakocsizásra indulnál-, szó sincs arról, hogy boldog alattvalói üdvözlésükre az utcákon összesereglené- nek, mint a hogyan Európában minálunk szokás. Futárok egész serege előzi meg az uralkodónők kocsiját, fennen kiál­tozva : „Fussatok innen s rejtőzzetek el 1“ s a amint ezt a parancsot veszik, mindenki őrült rohanással egy mellék­utcába siet, hogy elkerülje annak a íenségsértő bűnnek még a látszatát is, mintha a fenséges nőket megpillantotta volna. Ha esetleg már nincs ideje a menekülésre, a büntetés elkerülése vé­gett fal felé fordul a nyomorult alattvaló. — A gyermekek nyelve. A gyer­mekek, mielőtt beszélni megtanulnak, olyan szavakat gagyognak egy ideig, a melyeket környezetükben is csak azok értenek, akik sokat foglalkoznak velük A lélekbúvárra nézve nagy érdekkel bir a gyormekéletnek ez a korszaka, mert módot nyújt annak a mekvizsgálasára, hogyan képeznek és találnak löl a gyer­mekek szavakat és egyszersmind tám­pontokat nyújt arra nézve is, hogy az emberi nyelv hogyan keletkezett. A gyermek nyelvét illetőleg kétféle véle­mény van forgalomban. Az egyik szeiint a gyér o’:ek tényleg uj szavakat képeznek, a melyek reájuk nézve határozott érte­lemmel bírnak, a másik vélemény szerint a gyermekek csak utánozzák, átformál­ják a dajkától, vagy anyjuktól hallott szavakat, a mibeu a játékra való tehet­ségük nyilarkozik. Egy, a gyermeknyelv­ről megjelent könyv azt állítja, hogy a ■yérmékéit tényleg uj szavakat találn"!; föl és képeznek, mint ahogy ezt néh leínöttek is megteszik. — Keetje i ah.la. Az amszterdami állatkertben a múlt héten támadt tűz íegsajnálaiosabb áldozata Keetje, az embermajom. Ez a nőstény orangutáng, melyet megfojtott a füst, kedvence vo.i az állatkert látogatóinak csaknem emberi intelligenciája miatt. Még egészen fiatal volt, amikor egy kapitány, ki messze utiól hozta magával, az állatkertnek íjandékozta. Reggel Keetje kisétált az ápolókkal, ha látogatók jöttek, kezet logoit velük, teát reggelizet süteménynyel és délben rendes ebédet evett. Általános bámulatot keltett az ügyesség, melviyei pl. az elébe tett sült csirkét egészen ember módjára elfogyasztotta. Intelú- -lenciája még a veszély pillanatában sem nagyfa cserbe Keetjét, mert amikor a lángokat látta, menekülni igyekezett és dörömbölt a ketrec-ajtón, hogy nyissák ki, de a nagy zűrzavarban róla mindenki megfeledkezett. — Orvosöatveg-yek alapítványa. Néhai Bukovinszky József, a magyar orvosok vagy sebészek elszegényedett tagjainak vagy özvegyeinek és árváinak segélyezésére 6000 koronás alapítványt tett. Ezen alapítvány törzstőkéje jelenleg 1 darab 9400 korona névértékű 4 szá­zalékos magyar koionajáradéki kötvény­ből áll. Az alapítvány kamatjövedelme, az alapítványról kiáliitott alapitó leveí ér­telmében, ez év befejeztével adatik ki. Az alapítványból segélyezésben csak a magyar korona országai területén működő vagy gyakorlattal biró, elszegé­nyedett, okleveles, magyarországi szüle­tésű orvosok vagy sebészek, vagy ilye­nek özvegyei és árvái részesülhetnek. Ez azzal hozatik köztudomásra, hogy akik ezen alapítvány 1902. évi kamat- jövedelmére igényt tartanak, e részbeni kérvényüket közvetlenül a magyar kir. belügyminisztériumhoz legkésőbb 1903. éri január hó 20-ig nyújtsák be, meg­jegyezvén, hogv kérvényükben a segé­lyezéshez kötött feltételek valamelyikét saját személyükre vonatkozólag hiteles bizonylattal igazolni tartoznak. — Cseléáhiány Angliában. Az utóbbi években úgy megfogyott Angliá­ban a szolgálatba álló leányok száma» hogy a kevesbbé tehetős családok kény­telenek immár úgy rendezni be háztar­tásukat, hogy ne tartsanak cselédet. A cselédközvfctitő irodákban nagyon kevés leány jelentkezik s ezeket aztán való­sággal megrohanják az asszonyok. ígér­nek nekik íüt-íát, mindent, amit szemük szájuk csak megkiván, csakhogy hozzá­juk szegődjenek. Természetes tehát, hogy ily körülmények közt a cselédek az eddiginél jóval nagyobb bért kapnak. A mindenes cselédek bére 50 százalék­kal emelkedett, de a többiek is leg­alább 25 százalékkal többet kapnak, mim eddig. Fiatal leányok, akik a háztartási teendőkhöz jóformán alig értenek, 360 korona évi bért követelnek, a kissé ügyesebbek már el sem szegődnek 400 koronán alul, de van akárhány olyan is, a ki 500—600 koronát kap. A na* gyobb uriházakban valósággal gyöngy életük van a szobaleányoknak. Bérük az ‘lyen helyeken 720 korona, dolguk kevés és kónnyü, sok a szabad idejük, jó kosztot kapnak és rendesen még ruhák kai is ellátják őket. Az angol úri ha zaknál ugyanis nagy suht fektetnek arra uogy a szobaleany csinos és tetszetős külsejű legyen. Természetes, hogy az ilyen állásokra akad is mindig elég pályázó, de a szegényebb csalá­dok, akik nem gondoskodhatnak ilyen bőkezűen a cselédjükről, ugyancsak meg vannak szorulva. Ezek aztán úgy­nevezett bejárókkal segítenek magukon, de ez célszerűtlen, mert az ilyen be­járók aránylag sokba kerülnek és a mellett megbízhatatlanok is; mások férfi-cselédekkel tesznek próbát, de ezek sem váltak be, mert a férfi cseléd nem 's igen ért hozzá, s a helyét a legcse­kélyebb ok miatt elhagyja. A közép" osztályhoz tartozó esaládok a cseléd* ^iány miatt most legnagyobbrészt ven jéglőkben étkeznek, a takarítást pedig íz otthoniak maguk végzik. — Képeslevelezőlapok ssáz év előtt. Ha a bölcs rabbi Ben Akiba végigsétálna ma egy bolt előtt, a hói egész embertömeg bámészkodik a kira katba tett képeslavelezölapokra s ha 6 is betekintene abban a hiszemben, hogv ot; a mai kor kultúrájának legújabb vívmányát látja, részvéttel vonogatná a vállát és igv szólna a jó emberekhez : — Nincs semmi uj a nap alatt I A képeslevelezőlapok, ugyanis, már száz évvel ezelőtt is divatban voltak» azzal a különbséggel, hogy akkor nem haszrálták még képes levelezőlapnak, tianea látogatójegyüi szolgált. A tizen­kilencedik század első éveiben Rómá­ban xnndeníé e képzelhető rajzokkal ellátó*, látogatójegyeket árulgattak, ame- lyekreaz akkori szokás szerint mindenki maga rta rá a nevét. Mindenkinek mód­jában állott rangjának'és állásának meg felelő izimbólumokkal diszitett kártyákai venni. A római műemlékeket feltüntető képe* apókat is lehetett azonban kapni s ezekt főképp az idegenek vásároltak nagy sámmal. — konfliktus egy pekingi mát’ rózunl miatt, A párisi „Eclair“ pe. kingi tvirata szerint az osztrák-magyar követsói őrség egy magyar katonája agyonlő egy olasz katonát, a ki erő- szakoskdott a követségi palota előtt és az őrtáó tengerészkatona felszólítására sem akrt eltávozni. Az olasz őrségen emiatt így az izgatottság és a katoná­kat csa nagynehezen lehetett fékén tar­tani, hjv agyonlőtt társukért boszut ne álljaik. Mindkét követség csapata; konszigilva vannak. Ez ügyben a Reu- ter-üavntség a ténvállás ismertetése mellett még a kővetkezőket jelenti: Az! eset folytán az idegen csapatkülönitmé* nyék parancsnokai értekezletet tartottak és elhatározták, hogy a szolgálaton kivűl levő katonáknak megtiltják a lőfegyve­rek viselését, ami eddig az európai csa­patoknak meg volt engedve. Az olasz külöuitmény parancsnoka kijelentette» hogy az osztrák-magyar matrózok eljá­rását megokoltnak tartja. Ugyancsak a Reuter-ügynökség egy kábeltelegrammja jelenti, hogy az eset óriási izgatottságot keltett a kínai fővárosban. Az agyonlőtt °lasz matróz ittas állapotban volt, erő­szakoskodott őrségünk előtt és ellen-! állott, mikor leakarták tartóztatni. Ez volt az oka a fegyverhasználatnak. Ne­hogy összetűzésre kerüljön a dolog az őrségek között, úgy az osztrák és ma­gyar, mint az olasz csapatoknak nem szabad elhagyniok kaszárnyájukat. — A legpontosabb mérleg. Az angol bankban nemrég egy uj mérleget állítottak fel, melynek a szerkezete a legfinomabb és legpontosabb, melyet valaha előállítottak. A kísérletek igazol- lák ezt az állítást. Ha a mérleg egyik serpenyőjére egy levélbélyeget lesznek, az észrevehetőig lebillen, sőt egy tinta* folt, egy hajszál és egy porszem is elég, hogy a mutatót mozgásba hozza. Emellett a súly, melyet a mérlegen a legapróbb Dorcikáig lemérni lehet, 200 kilogrammig ‘erjed. Az ára is olyan, amilyet még mérlegért nem adtak : 20.000 korona. — „Boszniából Kanizsára“. Egy’ öt személyből álló szoknyás transzpor*} érkezett kényszerutlevéllei Nagykanizsára Boszniából. Valamennyi odavaló leány s nindegyjjfgj a szere]ern v;tet Boszni> Kopár bércei közé, le egészen Focsáigj 101 katonai szolgálatban állottak azok- “‘k után szivük esengett. S miután sze­geseik pár év előtt haza jöttek, ők °*t maradtak, s a szerelmes szivü leá- M)°k a Mohamed hiveit nagyon megbot- ankoztatták furcsa erényükkel, mert sérelmüket, aki kérte, arra pazarolták éjszakáról-éjszakára oly botrányosan ■ iselkedtek, hogy az ottani hatóság őkel kötött útlevéllel hazaszállította. Tüntetés a spanyol nyelv ellen. Barcelionából jeientik, hogy az egyetemi ifjúság tüntetéseket rendezett a miatt a rendelet miatt, amely az egyetemen kötelezővé teszi a spanyol nyelven való tanítást. A rendőrség kény­telen volt közbelépni, j*. egyetemet csendőrség erzi. A képek sorsa. A Siudio című hírei angol művészeti folyóirat legutolsó szá­mában érdekes cikket közöl arról, mi történik a képekkel ? Egyedül Európában esztendőnként legalább is félmillió képet festenek. Ezek egyrésze megrendelésre készül, más részét eladjak : de valamennyi lermészetesen el nem kék A megmaradt fölösleg* legalább egy harmadrésze azegósz produktumnak. Hová lesz hát ez a ren­geteg kép ? A Studio igy felel erre a kérdésre; Egy részéből — egyszerűen más kép lesz. A festó ugyanis, hogy — ha már az alkotás a nyakán maradt — legalább a vásznat és a keretet meg­mentse, lekaparja a festéket és uj képet fest a vászonra: hátha ez szerencsésebb lesz. Megteszik ugyanezt kiválóbb és neve­sebb festők is, akiknek a képeire mindig akad vevő; azért, hogy — ne csinál­janak önmaguknak konkurenciát. Ne rontsák az alkotásaik értékét azzal, hogy nagyon sokat produkálnak: a kínálat ne lehessen nagyobb a keresetnél. Egy csomó kép elpusztul a sok hurcolásban, mikor egyik kiállításról a másikra viszik, Végezetül pedig egy óriási tömeg — képuzsorások és türelmetlen hitelezők kezébe kerül, szégyenletesen és méltat­lanul olcsó áron, valósággal, mint —

Next

/
Thumbnails
Contents