Szatmári Friss Ujság, 1902. október (1. évfolyam, 10-40. szám)
1902-10-15 / 24. szám
I nfojjaa, 24, szám. Felelős szerkesztő: HAJDIK ÁRPÁD. Srcikesatöség és kiadóhivatal : KORVAIJÁKTOS b könyvnyomdája fisaimárou, £üvVos-t*U>a ®= ^ Peleien 73« Szatmári Friss Ipa / Megjele lik nir iernap koma reggel. Hirdetések felvétetnek* SSorrss Járses könyv» avomdájában, valamint, ij&viy &íik32i könyv* kereskedésében. (■ ................................— ■■> Si bbesdé negiboroskeíISi A Bívémesfisr uzsorása* Visszítano, a [»pk ma ras- pekiusa, Effiűapss, okt. 14. Vitéz daliák dobbanása hallatszik Csata készül a fővárosban. A kerületek, a hol a pártok meggyőződését még nem sikerült paktumba fullasz- tani, sípolnak, dobolnak, czintányé- roznak. Választás lesz. Főpróbája a jövendő nagy csatának s az ut a városatyasághoz az iskolaszéki tagságon át vezet. Három négyszáz vagy még több ambíció riadoz iskolaszéki tagságért. Ami nagy állás lehet. Mert bankettel áldoznak a tisztességének választás után. És a szerény polgári önérzetet az iskolaszéki tagság létráján cipelik a magasságba az Ehrlichek, a Radocák s más helyi érdekű vezérgölöcsinek, a kiket mi tisztelünk lángelméknek az északi sarktól a déli szélességig. De miesodás is az iskolaszéki tag ? Tudom, hogy van köztük csapott bajszu, öves szakállu, kuka, sD ketnéma, taréj fiilü. Sőt van köztük sok olyan, aki csaknem hibátlanul ír, olvas magyarul. Isten bocsássa meg nékik, de nem az intézmény hibája, olyik olyik úgy el tudja magyarázni az első osztályú elemi iskolásnak a maga életének szomorú történetét cuclizástói az iskolaszékig, amihez polgártársai szeretetéből és a saját erejéből jutott; ismétlem- ugy el tudja mondani, hogy a növendék és tanító csuklással hódol a nagy alak fönségesen küzdelmes életének. De a mi a tisztségre csábit: a tekintély. íme maga az eset, a tekintélynek példátlan példája. Iskola vizitre járul az iskolaszéki tag. — A levegővel nagyon meg vagyok elégedve, csoszog ki a száján az elismerés. — Visszhangunk is van! folytatja a tanító az iskolája díszítését a nagy tekintélyű ur előtt. — Hopp ! hopp ! — Nem szól a visszhang. Az iskolaszéki tag ur legércesebb tenorját küldi a négy fal felé. Visszhang nem jön. Zordonan szól a tag: — Ön tanító ur ... Bocsánat, a mi iskolánkban az iskolaszéki tagnak oly nagy a res- pektusa, hogy neki visszafelelni még a viszhang se mer, KösépSakeS&i tanárok fizetése. Változást terveznek a középiskolai tanárok fizetésében. Természetesen élőn vükre. És pedig; Kezdőfizetés léss 2600 korona, a mi az eddigi állapothoz képest kétszáz koronás emelkedést jelent. A fizetés azután minden négy évben négy-négyszáz koronával emelkedik, úgy, hogy a végső fizetés, a tanári szolgálat huszonnyolcadik évében 5400 korona lesz. Az ötödéves pótlék megszűnik s helyébe lép e szerint a négyéven- kint való szabályos előmenetel. A lakásbért ez a reform nem érinti, az a régiben marad. fis ifjuooehek Köster tír. ellen. Dr, Dvorak László ifjucseh-párti képviselő Schlanban egy választógvülésen hevesen kikelt a Körber-kormány ellen és kijelentette, hogy az ífjucseh képviselők legelső célja a Körber-minisz- teriumot minden áron megbuktatni £gv ebben az értelemben hozott határozatot a gyűlés eiíogadta. Véres dráma a Dunán. Czaládírtó hajókormányoB. — Saját tudósítónktól. — Budapest, okt. 14. Véres dráma játszódott le ma éjjel 1 óra tájban a Dunán. A közraktárak közelében egy uszályhajón, a hajó kormányosa vad féltékenységtől fizetve rálőtt nejére, a ki vértől borítva összeesett. Aztán önmaga ellen fordította a gyilkos fegyvert, a mely Ível kivégezte magát. A dráma részleteiről a helyezi nén járt tudósítónk a kővetkezőké jelenti: fi féltékenység. A közraktárak közelében kötött ki néhány nappal ezelőtt a Magyar Folvam- és Tengerhajózási társaság 426. számú uszályhajója. Ennek a hajónak évtizedek óta kormányosa és kapitánya Schwebel Adám 46 éves, tolnamegyei születésű hajótársasági tisztviselő. Rendkívül megbízható ember volt és ezért íőtő tei szerették. Uszátyhaj ójával rendesen nagyobb utakat tett meg a Dunán és rendesen gabonát szállított. Most is Szerbiából tért haza. Schwebel öt esztendővel ezelőtt vette nőül egy földijét, a toinamegvei születésű, jelenleg 28 éves Mergl Évát. Az Éva szép leány volt és mint asz- szony is megtartotta szépségét. Nem is zavarta a fiatal házaspár boldogságát semmi évekig. Az utóbbi időben azonban a férj minden ok nélkül féltékenykedni kezdett és p. miatt akárhányszor összezördültek a házasfelek. A férj, aki rendesen hosszabb ideig volt távol a fővárostól és igy feleségét — sokszor hónapokig nem látta, hogy féltékenységre ne legyen oka, az uszáiyhajón berendezett egy szobát neje számára is és ezentui az asszonyt is magával vitte útjaira. A drámaSchwebel és neje tegnap este együtt voltak a városban, ugv 9 óra tej nan tértek haza és vacsora nélkül térték pihenni. Schwebel szivarra gyújtott előbb és egy ideig az uszályhajó fedélzetén fel s alá sétált s aztán visszatért kabinjába Az uszáiyhajón a házastársakon kivü Lóridon Mihály 26 éves, ugyancsak tol* nai születésű matróz volt. Ez mondja a következőket: — Egy óra tájban hirtelen zajra ébredtem fel. A kormányos szobájából az asszony segélykiáitása hallatszott. — Emberek, megölnek, segítség — hallatszott. Hamar kiugrottam az ágyból, mer azt hittem, hogy rablók járnak a hajón. Ebben a pillanatban pisztolylövés zaja hallatszott. A következő pillanatban a pisztolylövés újra megismétlődött. A mikor a fedélzetre értem, Schwebelné vánszorgott fel a lépcsőkön. Nyakából patakzott a vér. A korlátba kapaszkodott egy pülanatig ós a mikor meglát olt igy szólt:- Mihály, hamar orvost, az uram rám lőtt 1 E szavakkal öszseesett. Hamar rendőrért futottam, a ki a mentőkért telefonált. A mikor a mentők megérkeztek, bekötözték az életveszélyesen sérült nő sebét és a Rókus kórházba szállították. Azóta nem tért vissza eszméletére, A kabinban ráakadtak aztán Schwe bel holttestére. Schwebel átlőtt fejjel a főidőn hevert. Jobbjában görcsösen szorongatta a forgópisztolyt, a melylvel agyonlőtte magát A holtestét beszállították a morgueba. Éjjel három órakor Csenteritz Béla rend örfogaimazó járt a helyszínén és jegy zőzönyvet vett fel az esetről. Tatitalok. nevű földmivest agyonvertek és 8 ember súlyosan megsebesült. A jelen volt két csendőrnek menekülni kellett, mert lefegyverezték őket. Riflkapé Kssaiíii Lujza. BnS&post, október 14. A Muzeum-köruti gyászház valóságos zarándoklás színhelye, Egymást érik a látogatók, akik koszorút hoznak, nagy részvétüket fejezik ki. Lapunk más helyén az olvasó részletes tudósítását találja a készülődésnek a holnapi temetésre, itten pedig bemutatjuk Ruttkayné Kossuth Lujza egyik újabb keletű arcképét, mely egy nehány évvel ezelőtt felvett fénykép után készült. Letartóztatott irgttók. Fosén» okt. 14. A rendőrség a napokban négy lengyelt tartóztatott le, akik titkos összejöveteleket rendeztek, amelyeken izgattak a német hatalom ellen. A letartóztatottaknál sok lázitó iratot találtak. A vizsgálatot, amit ellenük megindítottak, titokban tartják. A bolgár fejedelem utaxésa. Szófia, okt. 14, Ferdinánd fejedelem jövő kedden Bécsbe utazik, ahol Ferenc József királynál és császárnál látogatást tesz. A látogatás fontos politikai okokból történik. Öngyilkosság' ifieg-enbeu. Becs, okt. 14. A meibournei konzulátus jelenti, hogy Melbourneban .(Ausztrália) szeptember 4-én Kovács Sándor 21 éves hajó-társasági hivatalnok, aki soproni születésű, főbe lőtte magát. Öngyilkosságának oka gyógyíthatatlan betegség. Véres bimábsfiés, Vasvár, okt. 14. Mindszent községben a múlt héten a biróváiasztásnál vó* rés verekedés veit. Egv Füzesén’ Károly — & hivatalos lap SSátyá« királyról. A „Budapesti Közlöny'- lendületes szózatot közöl Mátyás királyró Írván a többek közt. „All tehát immár pompás lovas szobra Mátyás királynak, annak az Uralkodónk nak, akinek bölcsesége, igazságcssága- nemes lovagiassága, vakmerőséggel határos bátorsága, adott szavának szent sége, vallásáért, nemzetéért és országáért vívott szakadatlan küzdelmei ellenfeleinek féíelemteljes tiszteletét, az egész keresztény világnak hálás elismerését, nen’zetének pedig rajongó csodá- atát és szeretetét szerezte meg számára. Aki külső ellenségek, különösen & török áradat által folyton fenyegetve, belső ellenségek részéről veszélyeztetve és mindezek fölött a leküzdésükre szükséges erők hiányának bénító keserűségé gyakran érezve sem csüggedett soha egy pillanatra sem, hanem törhet’en erély- lvel, ellankadást nem ismerő kitartássá s vaskövetkezetességgel tört előre életé nek legfőbb célja felé, amely nagy lelkét egészen betöltötte; hogy országé hatalmassá, nemzetét erőssé, népét bol» doggá tegye-“ « CBitgyiSkcisság egy k©i*©raa miatt.
