Szatmári Friss Ujság, 1902. október (1. évfolyam, 10-40. szám)
1902-10-13 / 22. szám
I. évfslyam, 22. szil. Felelős szerkesztő: SAJDXK ÁRPÁD. Szerkesztősé; és kiadóhivatal : MORVA!JÁNOS könyvnyomdája EaatznAron, Eötvös-ntoa 6 Telefon 73. Szalmát, 1902, Miß, o'Är 13. r 0 Eps száma izateili Frte Megjelelje rrrä>denna|» korán reggel. ( Hirdetések felvétetnek; R!s>«*wa3 János könyv» nyomdájában.. ralk&ili L8wy Ssiksa könyvkereskedésében. Gyilkos legény az ©sküaOtszék ©lőtt. Dinamitmerénylet egy näszmenet ellen A munkasrök kiválasztása és tisslteta Közti: Vázsonyi Jenő gépészmérnök. Balesetei hárítás cime alatt egy közhasznú füzetet adott ki Vázsonyi Jenó gépészmérnök, melyben ismerteti a német ipari szakszövetkezetek rendszabályait a munkások életbiztonságáról Hasznos tudnivalók ezek munkások és munkaadók részére. E füzetből közöljük az alábbi közleményt a munkaerők kiválasztásáról és viselkedéséről; Oly egyéuek, akikről a munkaadó tudja, hogy iszákosság, eskór, görcs, időnkénti aléltsági roham, szédülés siketség egyébtesíí gyengeség, vagy fogyatkozás oly mértékben jelentkezik náluk,’ hagy bizonyos munkáknál rendkívül veszélynek vannak kitéve, ily munkákkal meg nem bizhatók, Az illető munkások pedig, a kikről ezt a munkaadó nem tudja azonnal kötelesek kóros állapotukró jelentést tenni, mihelyt ily rárak nézve veszedelmes munkával bízatnak meg. Tetőkön, faiakon, állványokon nem dolgozhatnak szédülésben szenvedő munkások. fiskor, görcs, aléltság, siketség alkalmatlanná teszi a munkást a gépkezelésre, szerelésre, felvonó, darukezelésre Legcélszerűbb ily egyéneket olv helyi ségben foglalkoztatni, hol semmiféle gépészeti berendezés nincsen. Szív- és tüdőbetegek nem dolgozhatnak oly helyiségben, hol egészségre ártalmas gázok fejlődnek. Félszemü munkások nem alkalmazhatók oly helyen, hol másik szemük is vesélyben foroghat. Sérvben szenvedők kötelesek az üzemben sérvköíöt használni. Részeg egyéneknek tilos az üzemi helyiségekben tartózkodniok. Különösen veszélyes munkák csak oly egyénekre bizhatók, kik a munkával járó veszedelmet ismerik. Gőzkazánok és készülékek, mótorok, közlőmüvek, felvonók kezelése és fen- tartása természetesen csak gyakorlott munkásokra bizható. Azokban a vegyi gyárakban, hol lőpo vagy más robbaníó-anyag gyái tátik tölténygyárban, tüzijátékk’észitő telepen csak józan, megbízható egyének alkalmazhatók, fiatal munkások pedig semmi esetre sem. Ily robbanós, veszélyes helyen az időnkénti átalakítási, javítási munkálatok alkalmával a foglalkoztatott munkások száma lehetőleg csekély legyen a többi munkásnak pedig ilyenkor a közlekedés és a közelben való tartózkodás eltiltandó. Háztetőkön végzendő munkáknál tüz- oltóőv használandó, mely kőtéllel megerősítendő. Ilyen alkalmakkor két szegély dolgozzék együtt. Nehéz tárgyak emelése, szállítása megfelelő segéd-eszközökkel, megfelelő számú személvlyel és kellő felügyelet mellett történjék. Fiatal egyének és női munkások e munkából kizárandók. Kazánok, mótorok, közlőmövek és felvonók kezelése 18 éven felüli egyéneknek van megengedve. A textiliparban a farkasoknál és a kalandereknél szintén csupán 16 éven felüli munkások dolgozhatnak. Építkezéseknél pedig 14 óven felüliek. Minden munkás kötelessége, hogy segítőit és azokat a személyeket, kik felügyelete alá vannak helyezve, különösen pedig a tanoncokat és a fiatal munkásokat figyelmeztesse a foglalkozásukkal járó veszedelemre és ügyeljen arra, hogy az előirt óvórendszabályokat alárendeltjeik betartják-e ? Minden munkás köteles az üzemberendezésen észlelt megrongálódásokat vagy egyéb feltűnő jelenségekről azonnal, a meglevő vészjelzők felhasználásával — minden előzetes bejelentés nélkül — értesíteni munkástársait. Nem szabad a munkásnak oly géphez nyúlnia, melynek használata, kiszolgálása vagy épségben tartása nem ő rá van bizva. A munkás általában csak ő reá bízott munkát végezze, egyéb idegen munkába engedéiy nélkül ne fogjon . Az üzem céljaival ellenkező foglala toskodások, csintalankodások,- civódások ingerkedések és egyéb efíjta cselekede tek, melyek alkalmasak arra, hogy a munkások testi épségét veszélyeztessék tiltva vannak. A tűzhelyeken, kályhákon, kazánfalazatokon, tetőkön, állványokon, betöltött ló állásokban, valamint mozgó gépek közelében és gödrök, vágányok melleit pihenni vagy aludni tilos. Különösen veszélyes pihenő vagy alvóhelyek : a salakgödrök, hamuárkok, csaíornaméiyedések, oly helyiségek, hol gázgenerátorok, vagy pedig — a mi uj építkezéseknél gyakori — égő kokszko sarak vannak felállítva. Gsilkos lep; az tikom eleit, A győri kir. esküdtszék előtt egy húsz éves köpcsényi legény, Schedl Antal volt szándékos emberölés bűnlette miatt vádolva. Julius havának 13-áról 14-ére virradó éjjel a köpesénvi fiatalság a nagy korcsmában mulatott. Ott voltak a dáridón az ellenségek is. Böhm valahogyan ösz- szekerült Schedllel és minthogy a bor tói egy kissé már kapatos volt, arca ütötte. Schedl nem ütötte vissza, hanem mikor Böhm a korcsmából kifelé tartott, utána ment és kését a hátába szúrta úgy hogy sebébe nemsokára belehalt. A vádlottat a törvényszéki fogházból vezették fel. A kérdésekre szerényen nyugodtan válaszol. Az elnök kérdésére elmondta az esetet, hozzátéve azt, hogy kezét a zsebében tartja és attól tartott hogy kést szorongat a markában. A sok kihalgatott tanú, csodálatos módon, mind tudott késszurásról, emlékeztek a legkisebb részletre, de a pofon, ütés körülményeire nem akartak emlékezni. Az esküdtek — elnökük Gerő Mihály volt — hosszas tanácskozás után a védelem álláspontját fogadták ei erős felindulásban eljövetelt halált okozó súlyos testi sértés bűntettében mondották ki bűnösnek Schedl Antalt. Az esküdtek eme verdiktje alapján a bíróság vádlottat hét hónapi börtönre ítélte, másfél hónapot a vizsgálati fogság által kitöltöttnek vett. Az ítélet jogerős. OinainiiHénylei egy nászát ellen, Boica és Kristvór között szerdán este egy nászmenetet dinamittal akartak a levegőbe röpíteni. A terv azonban nem sikerült ugv, ahogy kieszelték. A nászmenetnek nem esett ba a, de egy másik ártatlan ember áldozatul eseti a merényletnek. Az esetről az alábbi tudósítást kaptuk: Bogvisán Illés bányafeiügvelő leányának szerdán volt az esküvője Petro- sán Miklós bányamunkással. Ennek a leánynak régóta udvarol* egy Barbara György nevű legény, de sem a szülők, sem a leány nem szeret ték a legényt s ezért, a mikor a leány kezét megkérte, elutasították. Az elutasított legény még egy ideig remélt, mikor azonban megtudta, hogy imádottja- Petrosánnal jegyet váltott, bosszúra határozta el magát. Az esküvő után, a mi Boicán történt, a menyasszonyt Kris- tyórra vitték a vőlegény házához. Ezt az alkalmat akarta felhasznáin1 Barbura bosszújának kielégítésére. Már besötétedett, amikor a násznép elindult a menyasszonynyal kocsikon. Amint Boicát elhagyták, iszonyú durranás hangzott, mire a nászmenet lovai megijedve, leugrottak az országúiról s úgy vágtattak tovább, mig nagynebezen meg- lálithatták őket. Ezután több férfi visz- szament, hogy megnézzék, mi történt s a robbanás helyén egy darabokra tört kocsit, egy férfi holttestét és két ló hulláját találták. Dinamit ölte meg őket. A gyilkos robbanó-anyag az első ko" csiban ülő menyasszonynak és vőle" génvnek volt szánva, a menet előtt azonban egy üres kocsi haladt, a mit a merénylő a sötétségben nem vette észre és ezt robbantotta fel. A merényiéin e Szinguran Juon, kristyóri lakos eset áldozatul. A merénylő Barbura György volt, a kit a kit a csendőrség már le tartóztatott. A tanító bűne. — Saját tudósítónktól. — A borosjenöi járás egyik községében egy román tanító állítólag merényletet követett el egyik 9 éves iánynövendéke ellen. Hir szerint ez a körmendi eset pendantja lenne. A tanító lecke hal1 gatás ürügye alatt négy leányt behívott a szobájába, kik közül egyet kiválasztva, hármat kiküldött. A benntartott leány, mintegy félórai időzés után haza ment szülőihez, kiknek elmondott mindent, ami ele történt. A szülők azonnal jelentést tettek. A jelentést következtében Vukuleszku Titusz borosjenöi szolgabiró kiment a helyszínére, hogy a nyomozatot megejtse. Kihallgatta a kis leányt s az esetről jegyzőkönyvet vett fel. Az akták most az aradi kir. ügyészségnél vannak. Vájjon bíróság elé kerül-e a dolog még kérdés, mert lehetséges, hogy csak bosszú müve az egész följelentés. A ítsiapai dráma. Bonmartini Thodolinda grófné é* kedvese, dr. Secchi, a bolognai dráma szomorú nevezetességű hősei ez idő zerint a bolognai fogházban ülnek vizsgálati fogságban. A napokban dr. Gotti, a fogház főorvosa, egy csokor virágot adott át a grófnénak. hogy véle fogságának szomorú vigasztalanságát enyhítse. Szokatlannak ugyan szokatlan egy kicsit a dolog, hogy a fogházi orvos virággal kedveskedjék a vizsgálati foglyoknak, inteecióit tekintve azonban emberbaráti érzésről tesz tanúságot doktor Gotti cselekédete, ha a dolog csak env- nviben maradt volna, nem is jelentene sokat ami azonban ezután történt, érdekes világot vet a bolognai fogház állapotaira. Bonmartini grófné ugyanis módot talált rá, hogy azt a virágcsokrot és azzal együtt egy levelet kedvese, dr Sechi cellájába csempésztesé. A levélben a grófné azt írja dr Sechinek. hogy sohasem fog róla és szerelméről lemondani. A grófné különben valószínűleg a külvilággal is érintkezik levelezés utján mert például tudomása van róla, hogy bátyját, Murrt Túliét letartóztatták. Erre nézve különben azt mondja, hogy az utcárról hallotta be az ujságelárusitók kiabálását és így tudta meg az elfogatási. Ez azonban nagyon kevés való szi Hűséggel bir, sokkal valószínül b rak látszik az a feltevés, hogy a grómé, a fogsázból távozó fegyencek utján folytat kifelé levelezést, Így nemrégiben is 4 ievelét találták meg a grófnénak egy ilyen távozó fegyencnél. Bolegnából jelentik, hogy az Imolában tartott orvosi nagygyűlés felháborodását és megvetését fejerte ki azok iránt, akik a Bonmartini-ügyből kifolyólag meg akarják gyalázni Murrt Tullio édes apjának, a bolognai orvosi egyetem érdemes tanárának nevét. A gyűlés táviratot is iniézett Bolognában Murri tanárhoz, a melyben az olasz orvosok nagyrabecsülését és tiszteletét tolmácsolják. Eltűnt fcersskedö. Tótkomlós község csendjét felizgatta egy mindeddig rejtélyes eset. Ország Géza kereskedőnek szép üzlete volt a községben, mely az utóbbi években azonban igen rosszul jövedelmezett. E miatt a kereskedő tönkrement. Valószínűleg e csapás okozta azt, hogy Ország Géza a községből eltűnt. Feleségét és négy gyermekét nagy nyomorban hagyta háírtv kik semmit séra tudnak a férj és apa hollétéről, A* eltűnést egy levél magyarázta meg. melyet Ország Géza Gyomán adott fel Azt írja, hogy az élettel végképpen leszámolt s öngyilkos lesz; gyermekei gondozására egyik rokonát kérte fel. A levél alapján keresték Gyomán, de nem tudtak nyomára akadni s igy valószínű, hogy Ország Géza elkövette az öngvilkcssáaot.
