Szatmári Friss Ujság, 1902. október (1. évfolyam, 10-40. szám)
1902-10-06 / 15. szám
i. nfstras, 15, szám. Szamár, 1902. iiétfö, október 6. Egyes száma 2 fillér. t. ■. 1 • * ' MWös szerkesztő: "\ teAJDIK ÁRPÁü. ■ :r - ;•/ Ärer&öszlöseg és kiadólúvatál; «ORVAI JÁVOR kÖn$ vny.0 in4á i a BsuUmáron, Eötvör- utoa 6. Telefon 73. Mán Fás Újság Megjelenik mindennap korán reggel. Hirdetések felvétetnek: Morvái János könyvnyomdájában, valamint Löury Miksa könyv- kereskedésében. H «gälte az apját ©8“H&ség miattAz állatias temetéöri Zola isme lése, Eltemették Zolái. Lelkében ott vNolt á? egész müveit világ a ravatal körül és a százezrek, akik a halottat vivő kocsi után ballagtak, mesterüket, hazájuk legnagyobb fiát, reformátorát siratják. Igaz megszólalt a gyülölség harangja is, a világ összes fekete seregei rágódnak a halott emlékén, de ez nem is lehet másként. Mig élt a nagy köitő, többet ártott az elfogultaknak, a fana- ikusokuak, a szabadság ellenségeinek mint egy forradalom. Meghódította igazságaival az emberiség jobb részét és bevilágított az elmékbe. Franciaországon kívül talán sehol a világon i)e.n volt olyan sűk barátja és tisztelője Zolának, az írónak, mint nálunk Magyarországon. Termékeny talajra hullott itt az ige, amit hirdetett s a jeiénlegi magyar Írói generáció nagyrészt ez ő hatása alatt alkot. Hogy követői túllépnek e célon, hogy a kis iehetségüek és utánzók túlzásokba esnek, ki okolhatja azért a mestert? Tiszta életű, törhetlen becsületességü féifiú volt ő, példányképe a jó hazafinak és családapának. Senki nem szerette oly forrón hazáját s az embereket, mint ő s egész életében az emberiség javáért fáradozott. Az emberiség géniusza ihlette ezt a nagy férfiút s most, hogy lekerült 6 is az anyaföldbe, melyről oly meghatóan szépen tudott írni, együtt érez a gyászoló francia nemzettel az egész világ. ki titokban aztán tovább adta a plébánosnak. A plébános a gonosztettet a nezsideri járásbíróságnál rögtön följelentette,Schram mel Imre nezsideri aljárásbiró két csendőrrel ez ügyben a minap kiszállt Sásony- ban. A kocsist a csendőrök rögtön letartóztatták. Páderné nem volt otthon, Bruckban időzött. Az aljárásbiró kiásatta a ládát a sikátorból s a bűntett konstatálása után Nezsiderbe kísértette a kocsist, ki most a bíróság börtönében van elzárva. Páderné, midőn Bruekból haza ment és megtudta, hogy a bűne kitudódott, lement a pincébe és karján fölvágta az ereit. A pincét azonban rátörték s mielőtt elvérzett volna, Wollner Antal dr. körorvos az erűt bekötötte s a seb beyarrása után életre hozta a bűnös asszonyt, a ki már eszméletlenül feküdt. Pádernét most hatósági felügyelet alatt ápolják. Az éghajlat is követelné tehát a köny- nyü válópört. De úgy látszik, az olasz törvény vagy erőszakot akar tenni a. természetesen, hogy az egykor szerelmes házasfeleket akkor is egymáshoz láncolja a törvénynyel, ha a szerelem lánca rég szétszakadt, — vagy számol a modem kor szellemével, mely a házasságot eredetileg is nagyon jól el tudja képzelni szerelem nélkül és viszont. Az állatias temetöör. — Saját tudósítónktól. — Az asszony bűne. M.-Ovárró! a következő rut bűneset hírét küldi tudósítónk: Ozv. Páőer Hermanné sásonyi lakos bűnbe esett a saját kocsisával. A bűn következéseit azonban már nem volt bátorsága elviselni s Becsből szerzett titkos orvosszerrel gyalázatának jeleit eltüntette. A kis tetemet a hombárban levő búza közé rejtette el a gonosz anya, de a kocsis a búza főihányása közben rája akadt s rátámadt Páder- néra. Ez szép szóval és ígéretekkel élesíti- tóttá kedvesét és még arra is vette, hogy a bűn nyomának biztos elrejtésében a kezére dolgozzon. A kocsis összetákolt egy kis ládát, a csecsemő hulláját beletette s elásta a ház mellett levő sikátorba. Mindez körülbelül négy héttel ezelőtt történt. Páderné, mivel a kocsisa is kezére játszott és büntáisa lett, teljes biztosságban érezte magát s a gonosztett mm is került volna napfényre, ha az özvegy okot nem ad bűntársának a féltékenységre. Egy nyulaesi gazdához akart férjhez menni, s mivel e szándékától semmi áron sem akart elállni, a kocsis haragjában és elkeseredésében boszura gondolt s elárulta a házban lakó öreg cselédasszonvnak, a A válás Olaszországban. A napsugaras Itáliát, — más jelzővel Olaszországot ékesíteni bűn volna a sablon ellen, — a szerelmesek orszá gának szokták nevezni. Stilszerü tehát az olasz törvény merevsége, mely nem ad módot a szerelmeseknek, ha már frigyüket házassággal is megpecsételték, hogy egymástól elváljanak. A szerelemnek elvégre öröknek kell lennie, legalább is elvben. Hogy a gyakorlat e tekintetben se födi mindig híven az elméletet, az lehet elég sajnos, de — igy van. Az örök szerelem elvének ilven- íórmán Olaszországban volt eddig a legtöbb mártírja. Úgy mondjuk, hogy : eddig. Ezentúl ugyanis a dolog meg fog változni, mert nemsokára Olaszországban is megfogják honosítani a válás intézményét. A „Váljunk el“ cimü francia vígjátéknak szellemes dialógusaiból az olvasó jól ismerheti, hogy bizonyos körökben mily várakozássol vagy félelemmel teli izgalmat okozhat az olyan törvény, mely lehetővé teszi, hogy az eddig felbonthatatlan házasságot esetleg felbonthassák. Az olasz közvélemény is ilyen érdeklődéssel néz most egy garda-tavi kis villa felé, hová Zanardelli olasz minisz. terelnék visszavonult, bogv végleg meg, alkossa a válásról szóló tőrvényjavás. Irtot. Úgy hallatszik, hogy a válás ha ezentúl lehetséges is lesz Olaszországban, de éppenséggel nem lesz könnyen lehetséges. Váló ok gyanánt szerepel a tettleges bántalmazás, az erős becsületsértés és az egyik házasfélnek legalább tizenöt évi börtönre való elítélése. De vannak egyéb nehézségek is. Amikor a válófeieknek nincs gyermekük, csak egy évi törvényes különélés után, ha pedig van gyermekük, csak három évi törvényes különélés után mondják ki a válást. A múló szerelmeknek vagy a házassági kalandoknak tehát ezután se fog kedvezni az olasz kiima. Pedig a déli égőv alatt gyorsabban pezsdülnek föl az érzelmek s hamarabb lobbannak is ki, hogy aztán uj oltáron uj lángra gyuládnak. Szennyes bűn foglalkoztatja jelenleg a soproni rendőrséget és az ügyészséget. Egy 13 éves fiatal leány : W. Mária szülei jelentést tettek Fruhstu ekd Péter, a katholikua temető őre ellen, | hogy a szegény leány tapasztalatlanságát felhasználva, bűnbe csalta azt és a fenyegetésektől félve, a tőrbe csalt ártatlan gyermek hallgatag beleegyezett a vérfertőző viszony állandóvá tételébe. Frühstück Péter, az állatember, nős és több gyermek atyja; túl a férfikor delén. Mindezek súlyosbítják a bűn borzalmasságát. Tavasz óta, tehát hónapokon át folyt ez az erkölcsi perverzitás, anélkül, hogy a lány szülei tudtak volna, róla. Csak a napokban vezette rá őket a véletlen, mely árulójává lett a rettenetes aljasságnak. Frühstück, akit letartóztattak, beval-l lotta tettét. Áz ügyiratokat a rendőrség áttette az ügyészséghez. Egy francia tani tragédiája. Paroch kis francia községben és környékén rövid idő alatt öt gyilkosságot követtek el. Először egy Mitour nevű özvegy asszonyt találtak meg összetörde koponyával, akinek megtakarított pénzt tűnt el. A többi áldozatokat is mint hasonló módon gyilkolták meg és-rabolták ki. Mitonmé egy rokona a falu tanítóját, DobiHeít fogta gyanúba. A tanítót nem igén szerették és így ákalános lett a falúban a gyanú. Minek| után semmi bizonyítékot sem találtak a tanító eUen, nem-tették meg a törvényes lépéseket eltene. Ez azonban nem akadályozta meg a község lakosságát abban, j&ogv adott alkalommal ne példálózzanak. Fosmaszérinti hajsza indult a tanító •ellen, aki, hogy az üldözés elől meneküljön, elfogadta egy gazdag rokonának meghivésát s családjával egy hétre Pá- risba utazott. Most bebizonyít Un ak látták, hogy Grob időt volt a gyilkos, ezért keresett ürügjet az tiutazfcra. Végre Gobillot az allamügyészhez fordult, hogy ellene vizsgálatot indítsanak, vagy őt energikusan iaegvódelmeizék. Nem hallgatták meg, csak üres szavakkal vigasztalták. Egyszer, miután mar csaknem két évig szenvedte, a- már- tiromaégot: Gobillot eteftat. Egy este Verdunben találtál- meg késsel a szivében. A szerencsetlen életének vége; akarván vetni, suiyes sebet ejtett magán, azonban életben maradt. Ez ae öngyilkossági kísérlet Paroch lakos.« között újabb bizouyiték volt a tanító bűnössége mellett. Az iskolai hatóság most már indíttatva érezte magát, hogy a megkínzott tanítót más községbe helyezze át Go- biilot elhagyta Parochet, egyelőre nem vitte magával ingóságait. Az uj községben meg sem akarták tűrni, hogy elölegesen felesége rokonainál mellett egy szomszéd községbe megszállnia. Ugyaezen a napon Paroche községházát felgyújtották és az iskola is a lángok martaléka lett. Természetesen, most ismét Gobillo- tartották bűnösnek; biztosra vették, hogy ő akarta magát megboszulai. Csat- hamar bebizonyította alibijét. A tűznél ó is elvesztette csekélyke vagyonát. Ezután egy uj gyilkosság következett Troussyben, a melyet ismét a tanító terhére róttak fel. Végre Sváiczban megtalálták az igazi bűnöst, valami Lecleek nevű embert, a ki egv parobhi juhásznak a fia. Ámbár a letartóztatott gonosztevő minden bűnét cinikusan bevallotta, az egész község tovább is hisz a tanító bűnösségében. A szegény szerencsétlenné tett tanító félörüitté vált es meg ölte magát Most ‘'nyes temetést rendeznek neki, i amei\ en a departement összes hatósága I és a miniszter képviselője ia jelen lesz, í ípapteái örökség miatt. Butyinban borzalmas bűntényt követett el egy oláh paraszt, hogy apja vagyonát megkapja. A bűntényről a következőket Írják: A Vászolyai szálláson meglőve talált Dobre Juon három napi szenvedés után ma meghalt. A holttestet felbon- eoiták s konstatálták, hogy Dobre Juon halálát a lövés okozta. A gyilkosság elkövetésével első pillanattól fogva a meggyilkolt fiát : Dobre Fioárét gyanúsították, aki 34 éves, csa. iádos s négy gyermeke van, kihallgatták s ez a esendőtök előtt bevallotta, hogy a gyilkosságot ő követte ei azért, nehogy atyja vagyonát az ő mostoha anyjára, Dobre Joun második feleségére hagyományozza. Bevallotta a gyilkos, akj meglett derék ember, hogy már május óla foglalkozik, a gyilkosság gondolatával, tette tehát előre megfontolt szándékból származik. Az apagyilkosságot úgy követte el a gyilkos, hogy felkereste eí&b sógorát s attól elkérte a puskáját azzal, trogy ki akar menni a kukoricába kutyát lóm, A vwrn-s odaadta a fegyvert.