Szatmári Friss Ujság, 1902. október (1. évfolyam, 10-40. szám)

1902-10-06 / 15. szám

i. nfstras, 15, szám. Szamár, 1902. iiétfö, október 6. Egyes száma 2 fillér. t. ■. 1 • * ' MWös szerkesztő: "\ teAJDIK ÁRPÁü. ■ :r - ;•/ Ärer&öszlöseg és kiadólúvatál; «ORVAI JÁVOR kÖn$ vny.0 in4á i a BsuUmáron, Eötvör- utoa 6. Telefon 73. Mán Fás Újság Megjelenik mindennap korán reggel. Hirdetések felvétetnek: Morvái János könyv­nyomdájában, valamint Löury Miksa könyv- kereskedésében. H «gälte az apját ©8“H&ség miatt­Az állatias temetéöri Zola isme lése, Eltemették Zolái. Lelkében ott vNolt á? egész müveit vi­lág a ravatal körül és a százezrek, akik a halottat vivő kocsi után ballagtak, mesterüket, hazájuk legnagyobb fiát, reformátorát siratják. Igaz megszólalt a gyülölség harangja is, a világ összes fekete seregei rágód­nak a halott emlékén, de ez nem is lehet másként. Mig élt a nagy köitő, többet ártott az elfogultaknak, a fana- ikusokuak, a szabadság ellenségeinek mint egy forradalom. Meghódította igaz­ságaival az emberiség jobb részét és bevilágított az elmékbe. Franciaországon kívül talán sehol a világon i)e.n volt olyan sűk barátja és tisztelője Zolának, az írónak, mint ná­lunk Magyarországon. Termékeny talajra hullott itt az ige, amit hirdetett s a jeiénlegi magyar Írói generáció nagy­részt ez ő hatása alatt alkot. Hogy kö­vetői túllépnek e célon, hogy a kis iehetségüek és utánzók túlzásokba es­nek, ki okolhatja azért a mestert? Tiszta életű, törhetlen becsületességü féifiú volt ő, példányképe a jó hazafi­nak és családapának. Senki nem sze­rette oly forrón hazáját s az embere­ket, mint ő s egész életében az emberi­ség javáért fáradozott. Az emberiség géniusza ihlette ezt a nagy férfiút s most, hogy lekerült 6 is az anyaföldbe, melyről oly meghatóan szépen tudott írni, együtt érez a gyá­szoló francia nemzettel az egész világ. ki titokban aztán tovább adta a plébá­nosnak. A plébános a gonosztettet a nezsideri járásbíróságnál rögtön följelentette,Schram mel Imre nezsideri aljárásbiró két csen­dőrrel ez ügyben a minap kiszállt Sásony- ban. A kocsist a csendőrök rögtön le­tartóztatták. Páderné nem volt otthon, Bruckban időzött. Az aljárásbiró kiásatta a ládát a sikátorból s a bűntett konstatálása után Nezsiderbe kísértette a kocsist, ki most a bíróság börtönében van elzárva. Páderné, midőn Bruekból haza ment és megtudta, hogy a bűne kitudódott, lement a pincébe és karján fölvágta az ereit. A pincét azonban rátörték s mielőtt elvérzett volna, Wollner Antal dr. körorvos az erűt bekötötte s a seb beyarrása után életre hozta a bűnös asszonyt, a ki már eszméletlenül fe­küdt. Pádernét most hatósági felügyelet alatt ápolják. Az éghajlat is követelné tehát a köny- nyü válópört. De úgy látszik, az olasz törvény vagy erőszakot akar tenni a. természetesen, hogy az egykor szerel­mes házasfeleket akkor is egymáshoz láncolja a törvénynyel, ha a szerelem lánca rég szétszakadt, — vagy számol a modem kor szellemével, mely a há­zasságot eredetileg is nagyon jól el tudja képzelni szerelem nélkül és vi­szont. Az állatias temetöör. — Saját tudósítónktól. — Az asszony bűne. M.-Ovárró! a következő rut bűneset hírét küldi tudósítónk: Ozv. Páőer Hermanné sásonyi lakos bűnbe esett a saját kocsisával. A bűn következéseit azonban már nem volt bátorsága elviselni s Becsből szerzett titkos orvosszerrel gyalázatának jeleit eltüntette. A kis tetemet a hombárban levő búza közé rejtette el a gonosz anya, de a kocsis a búza főihányása közben rája akadt s rátámadt Páder- néra. Ez szép szóval és ígéretekkel élesíti- tóttá kedvesét és még arra is vette, hogy a bűn nyomának biztos elrejtésé­ben a kezére dolgozzon. A kocsis össze­tákolt egy kis ládát, a csecsemő hullá­ját beletette s elásta a ház mellett levő sikátorba. Mindez körülbelül négy héttel ezelőtt történt. Páderné, mivel a kocsisa is kezére játszott és büntáisa lett, teljes biztosságban érezte magát s a gonosztett mm is került volna nap­fényre, ha az özvegy okot nem ad bűn­társának a féltékenységre. Egy nyulaesi gazdához akart férjhez menni, s mivel e szándékától semmi áron sem akart el­állni, a kocsis haragjában és elkesere­désében boszura gondolt s elárulta a házban lakó öreg cselédasszonvnak, a A válás Olaszországban. A napsugaras Itáliát, — más jelzővel Olaszországot ékesíteni bűn volna a sablon ellen, — a szerelmesek orszá gának szokták nevezni. Stilszerü tehát az olasz törvény merevsége, mely nem ad módot a szerelmeseknek, ha már frigyüket házassággal is megpecsételték, hogy egymástól elváljanak. A szerelemnek elvégre öröknek kell lennie, legalább is elvben. Hogy a gya­korlat e tekintetben se födi mindig híven az elméletet, az lehet elég sajnos, de — igy van. Az örök szerelem elvének ilven- íórmán Olaszországban volt eddig a leg­több mártírja. Úgy mondjuk, hogy : eddig. Ezentúl ugyanis a dolog meg fog vál­tozni, mert nemsokára Olaszországban is megfogják honosítani a válás intéz­ményét. A „Váljunk el“ cimü francia vígjáték­nak szellemes dialógusaiból az olvasó jól ismerheti, hogy bizonyos körökben mily várakozássol vagy félelemmel teli izgalmat okozhat az olyan törvény, mely lehetővé teszi, hogy az eddig fel­bonthatatlan házasságot esetleg felbont­hassák. Az olasz közvélemény is ilyen érdek­lődéssel néz most egy garda-tavi kis villa felé, hová Zanardelli olasz minisz. terelnék visszavonult, bogv végleg meg, alkossa a válásról szóló tőrvényjavás. Irtot. Úgy hallatszik, hogy a válás ha ezentúl lehetséges is lesz Olaszország­ban, de éppenséggel nem lesz könnyen lehetséges. Váló ok gyanánt szerepel a tettleges bántalmazás, az erős becsület­sértés és az egyik házasfélnek legalább tizenöt évi börtönre való elítélése. De vannak egyéb nehézségek is. Amikor a válófeieknek nincs gyerme­kük, csak egy évi törvényes különélés után, ha pedig van gyermekük, csak három évi törvényes különélés után mondják ki a válást. A múló szerelmeknek vagy a házas­sági kalandoknak tehát ezután se fog kedvezni az olasz kiima. Pedig a déli égőv alatt gyorsabban pezsdülnek föl az érzelmek s hamarabb lobbannak is ki, hogy aztán uj oltáron uj lángra gyuládnak. Szennyes bűn foglalkoztatja jelenleg a soproni rendőrséget és az ügyészsé­get. Egy 13 éves fiatal leány : W. Má­ria szülei jelentést tettek Fruhstu ekd Péter, a katholikua temető őre ellen, | hogy a szegény leány tapasztalatlansá­gát felhasználva, bűnbe csalta azt és a fenyegetésektől félve, a tőrbe csalt ártatlan gyermek hallgatag beleegyezett a vérfertőző viszony állandóvá tételébe. Frühstück Péter, az állatember, nős és több gyermek atyja; túl a férfikor delén. Mindezek súlyosbítják a bűn bor­zalmasságát. Tavasz óta, tehát hónapo­kon át folyt ez az erkölcsi perverzitás, anélkül, hogy a lány szülei tudtak volna, róla. Csak a napokban vezette rá őket a véletlen, mely árulójává lett a rette­netes aljasságnak. Frühstück, akit letartóztattak, beval-l lotta tettét. Áz ügyiratokat a rendőrség áttette az ügyészséghez. Egy francia tani tragédiája. Paroch kis francia községben és kör­nyékén rövid idő alatt öt gyilkosságot követtek el. Először egy Mitour nevű özvegy asszonyt találtak meg összetörde koponyával, akinek megtakarított pénzt tűnt el. A többi áldozatokat is mint hasonló módon gyilkolták meg és-rabol­ták ki. Mitonmé egy rokona a falu taní­tóját, DobiHeít fogta gyanúba. A tanítót nem igén szerették és így ákalános lett a falúban a gyanú. Minek| után semmi bizonyítékot sem találtak a tanító eUen, nem-tették meg a törvényes lépéseket eltene. Ez azonban nem aka­dályozta meg a község lakosságát abban, j&ogv adott alkalommal ne példálózzanak. Fosmaszérinti hajsza indult a tanító •ellen, aki, hogy az üldözés elől mene­küljön, elfogadta egy gazdag rokonának meghivésát s családjával egy hétre Pá- risba utazott. Most bebizonyít Un ak lát­ták, hogy Grob időt volt a gyilkos, ezért keresett ürügjet az tiutazfcra. Végre Gobillot az allamügyészhez fordult, hogy ellene vizsgálatot indítsanak, vagy őt energikusan iaegvódelmeizék. Nem hallgatták meg, csak üres sza­vakkal vigasztalták. Egyszer, miután mar csaknem két évig szenvedte, a- már- tiromaégot: Gobillot eteftat. Egy este Verdunben találtál- meg késsel a szivé­ben. A szerencsetlen életének vége; akarván vetni, suiyes sebet ejtett magán, azonban életben maradt. Ez ae öngyil­kossági kísérlet Paroch lakos.« között újabb bizouyiték volt a tanító bűnössége mellett. Az iskolai hatóság most már indít­tatva érezte magát, hogy a megkínzott tanítót más községbe helyezze át Go- biilot elhagyta Parochet, egyelőre nem vitte magával ingóságait. Az uj község­ben meg sem akarták tűrni, hogy elölegesen felesége rokonainál mellett egy szomszéd községbe meg­szállnia. Ugyaezen a napon Paroche köz­ségházát felgyújtották és az iskola is a lángok martaléka lett. Természetesen, most ismét Gobillo- tartották bűnösnek; biztosra vették, hogy ő akarta magát megboszulai. Csat- hamar bebizonyította alibijét. A tűznél ó is elvesztette csekélyke vagyonát. Ez­után egy uj gyilkosság következett Troussyben, a melyet ismét a tanító ter­hére róttak fel. Végre Sváiczban meg­találták az igazi bűnöst, valami Lecleek nevű embert, a ki egv parobhi juhász­nak a fia. Ámbár a letartóztatott gonosztevő minden bűnét cinikusan bevallotta, az egész község tovább is hisz a tanító bűnösségében. A szegény szerencsét­lenné tett tanító félörüitté vált es meg ölte magát Most ‘'nyes temetést rendeznek neki, i amei\ en a departement összes hatósága I és a miniszter képviselője ia jelen lesz, í ípapteái örökség miatt. Butyinban borzalmas bűntényt követett el egy oláh paraszt, hogy apja vagyonát megkapja. A bűntényről a következőket Írják: A Vászolyai szálláson meglőve talált Dobre Juon három napi szenvedés után ma meghalt. A holttestet felbon- eoiták s konstatálták, hogy Dobre Juon halálát a lövés okozta. A gyilkosság elkövetésével első pilla­nattól fogva a meggyilkolt fiát : Dobre Fioárét gyanúsították, aki 34 éves, csa. iádos s négy gyermeke van, kihallgat­ták s ez a esendőtök előtt bevallotta, hogy a gyilkosságot ő követte ei azért, nehogy atyja vagyonát az ő mostoha anyjára, Dobre Joun második feleségére hagyományozza. Bevallotta a gyilkos, akj meglett derék ember, hogy már május óla foglalkozik, a gyilkosság gondola­tával, tette tehát előre megfontolt szándékból származik. Az apagyilkosságot úgy követte el a gyilkos, hogy felkereste eí&b sógorát s attól elkérte a puskáját azzal, trogy ki akar menni a kukoricába kutyát lóm, A vwrn-s odaadta a fegyvert.

Next

/
Thumbnails
Contents